Esztergom és Vidéke, 1994

1994-02-17 / 7. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE hallottuk volna. Szenvedői is voltunk - évtizedeken keresztül. A Belvárosi temető lezárása kedvenc témája volt a tanácselnököknek. A régi esztergomi családok kriptáinak eltüntetése érdekében még a Petőfi utca kiszélesítését is tervbe vették. Pár éve, hogy újból lehet oda temetkezni. Egy nagy hagyományokkal rendelkező városban az egyik legfontosabb városi-polgári emlék a temető. Lezárása esetén valószínűleg hamarosan a Csalamádé-temető sorsára jutna. A kilencedik kérdés kapcsán gyanítom, hogy az üdülőfalu ügye már eldőlt, hiszen tervezett teriiletét több tízezer köbméter földdel töltötték fel. A termálstrand részére már évtizedekkel ezelőtt megfúrták a kutat, ma is a Gyakorló iskola udvarán található lezárva. Területéhez már sok ingatlant kisajátítottak. Városunkban a múlt évben még két szálloda működött, a Fürdőt azonban ilyen-olyan okok miatt be kellett csukni. A Prímás-sziget északi fele romokban hever. Az Autóklub és a KPM egykori telephelyén, valamint a „Szandokán" játszótéren egy korszerű szállodát terveztek, csupán a tőkepénzes befektető nem jelentkezett még. így, lepusztulva azonban csak városunk arculatát, imázs át „teremtik meg." S ezzel már a tizedik kérdésre is válaszoltam: az imázst különösen nem tartom megfelelőnek. A név és lakcím nélküli „kékcédulás" kérdőívek későbbi felhasználása egy, a közösségnek esetleg nemtetsző terv elfogadását teszik lehetővé. Schlosszer Attila érseki építész pításával egyetértettek a jelenlévők: a történelmi, kulturális örökség a tárgyi emlékekben, a beépítési formákban, a város építészeti szerkezetében jelen van; a táji környezet, a Duna, a Pilis meghatározó elem. Akisvárosi jelleg, a humán karakter, a főváros közelsége pozitív adottság. De súlyos örökség és hátrány is akad bőven: a rossz közúti és vasúti megközelítés, az infrastruktúra hiányosságai, a korábbi politikai szerepkör-megvonás (Elvitték a megyeszékhelyet, a megyei bíróságot - a Szerk.). A településfejlesztés alapvető célja a települési értékek megőrzése, gazdagítása, továbbfejlesztése. A lakosság életkörülményeinek és a munkahelyek teremtésének jelentős javítása, a városi kötődés erősítése. Engelbrecht József elnök (Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara), Sebák Józsefné elnök (Gran Áfész) és Gál Kálmánné irodavezető (Ipartestület) a vállalkozói réteg véleményét mondta el: Szükség van a gazdasági területek összehangolására, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás, a kereskedelem, a vendéglátás és az idegenforgalom egészséges arányban legyen jelen a városban. Milyen várost akarunk? Eire kell a kellő gazdasági feleletet megtalálni, hogy a munkaképes lakosság a legjobban hasznosíthassa tudását A korábbi állami ipar megszűnt eltűnt a szerszámgépgyártás, az orvosi műszergyártás. De van autógyár, építik az AMP-t (elektronikus alkatrészek gyára) és kisebb ipari-gazdasági társaságok alakulnak. Továbbá ipari telephelyek előkészítése szükséges, mert Esztergom fejlődésének kulcsa a munkahelyteremtés. Nem füstölgő, hanem környezetbarát, közepes nagyságú, 100-300 fő foglalkoztatású telepekre gondolnak. Erre lehetőséget ad a déli iparterület tervszerű bővítése. A volt belső ipartelepeket környezetbaráttá kell tenni. A vitán résztvevők a leggyorsabban megoldandó feladatnak a 10-es út korszerűsítését tartották. A gyorsforgalmi út révén 30 perc alatt érhető el a főváros, mely a lakosság, a vállalkozók és az idegenforgalom közös érdeke. A Mária Valéria híd újjáépítése reálisabb cél, mint egy új nagyforgalmú híd, mert csak harmadába kerül. A két híd funkciójában sem zavarná egymást Megépítésük egymástól független. Szlovákiával a gazdasági, idegenforgalmi kapcsolat a híd megépítésével jócskán bővülhet. A dunai teherkikötő megépítése is reális cél, hiszen a vízi árufuvarozás az európai vizeken fejlett, nálunk is előbb-utóbb tért hódít Amint Esztergom repülőtéri lehetőségéről sem szabad lemondani. A Simor János utcai piac jelenlegi formájában sok kritikát kapott Működését megváltoztatott formában, főleg állandó üzlethelyiségekként tartják elfogadhatónak. És kívánatos, hogy minél több üzlet nyíljon a piac utcájában. A tervezők és a vállalkozók érdekképviseletének vezetői megegyeztek abban, hogy más csoportok érdekeit is meg kell hallgatni, ha azok igénylik. így a tervezési munkájukhoz rövidesen újabb véleményeket kaphatnak. Elsőként talán az idegenforgalmi szakemberektől. (Pálos) Tisztelt Esztergomi Polgárok! Az elmúlt hétvégén a Fortuna-Inform révén sok esztergomi polgárhoz jutott el a város részletes rendezési tervével kapcsolatos kérdőív. A kérdésekre adott válaszaimnak a szülővárosomhoz való kötődés és a szakmai ismeretek adnak alapot Az elmúlt negyedszázadban már több részletes rendezési tervet készíttetett Esztergom Város Tanácsa. Sőt az egyes belső területekre vonatkozóan is születtek rendezési tervek. Ezek közül néhány - a VÁTI közreműködésével - sajnos meg is valósult. A VÁTI-ról tudni kell, hogy a rendszerváltás előtt e fővárosi cég volt hivatva megteremteni a „szocialista városképet." Dyen tervek alapján semmisült meg Észtergom történelmi városmagjának egy része is. Két évvel ezelőtt - már a rendszerváltás után - lakossági fórumokra hívták a polgárokat azonban az akkor bemutatott részletes rendezési tervekből, tudomásom szerint nem lett semmi. Igaz, azt a Polgármesteri Hivatal megbízásából jobbára helyi mérnökök készítették. Vajon mi lett az elkészült tervek sorsa?... Reménykedjünk, hogy most használhatóbb és főleg mindenki számára elfogadhatóbb tervek születnek. Az első számú kérdés alapvető feladatokat sorol fel. A válaszadás helyett bennem újabb kérdés merül fel: vajon még milyen, ezidáig nem fizetett adó kivetésére számíthatunk? Ismeretem szerint felvetődött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztergomba telepítése, azonban annak építését Piliscsabán kezdték meg. Más szerveződő oktatási intézményről nincsen tudomásom. A kettes számú kérdésben szereplő Mária-Valéria híd rekonstrukciója sokakban nosztalgikus emlékeket ébreszt. Valóban szép lenne a 100 éves híd újjáépítése. Én is örömmel venném, ha megvalósulna, áldozatokat is hoznék érdekében - ha csak gyalogos hídként valósulna meg. Nem hiszem, hogy a 100 évvel ezelőtti forgalom összehasonlítható a mai igénybevétellel. A város nem viselné el, hogy belső közlekedése tovább terhelődjék. A híd megközelítése a Prímás-szigeten keresztül pedig az iskolák és sportlétesítmények miatt nem kívánatos. A hídépítéssel kapcsolatban lenne egy javaslatom: tanuljunk meg először kishidat rendbehozni, és ha az már sikerült akkor fogjunk a nagyobbhoz. Ott a Kossuth híd, amely több mint tíz éve vár a helyreállításra. Úgy gondolom, az esztergom-balatoni forgalom elenyésző. Talán a fővárossal való jobb összeköttetés, vagy a Bécs irányába történő úthálózat-fejlesztés lehetne a cél. Ez azonban nem városi, de még csak nem is a környék hatáskörébe tartozó feladat hanem a megyéé. A harmadik kérdés már többször felmerült. Tudomásom szerint a várható forgalom felmérése érdekében már készültek forgalomszámlálások Mindenképpen jó lenne egy tehermentesítő út Talán vannak, akik a tervezett út nyomvonalát is ismerik, de ezt csak feltételezem, a földárveréseken tapasztaltak mindenesetre erre engednek következtetni. A negyedik-ötödik kérdés szintén sokakat foglalkoztat. A buszpályaudvar Dorogra telepítésének múlt rendszerbeli ízét érzem: lehetőség szerint mindent kivinni Esztergomból! Az ideérkező turista vasárnap rendszerint végiggyalogolhat gondozott, szép, virágos városunkon, mert a helyijáratok ma sem a távolsági buszokhoz igazodnak. A hatodik kérdés kapcsán jó lenne tanulmányozni néhány hasonló adottságú város zártkert-övezetét például Egerben vagy Szentendrén. Nálunk jobbára csak az egyéni érdekek befolyásolták, mi kerüljön belterületre. Azonban városunk egyre nő. A terület növekedésével együtt jár a közműhálózat kiterjedése, ami a közműdíjak egekbe szökő emelkedését eredményezi. Ugyanakkor a város belső területei teljesen elsorvadnak, lepusztulnak. Nézzék csak meg a Kossuth Lajos utca, vagy más belső főútvonal egyes épületeit! Egy várost belterületén is legalább úgy kell fejleszteni, mint az újonnan csatolt külső területeken. Egy vásárcsarnok építése - mindenki által elérhető közelségben úgyszintén kívánatos lenne, így elkerülhető a jelenlegi bódésor áttelepítése. A hetedik kérdés kapcsán csak annyit hogy aki már lakott társasházban, az tudja, milyen telekkialakítás mivel jár. Talán nem is a kerítésépítés lenne a megoldás. Környezetemet akkor is karbantarthatom, szépíthetem, ha az nem az én tulajdonom. A nyolcadik kérdést mintha már Vállalkozók a* Á&alátt teergom fejlik.** a muokahely.enAtóíoí teggC Február 8-án, kedden délután a Városházán találkoztak az Általános Rendezési Terv készítői és az esztergomi vállalkozók képviselői, hogy elmondják véleményüket a tervezés második fázisáról, „a rendezési koncepció, tervezési program" dokumentumairól. A Városháza nagytermében a tervek rajzait is láthatták. Molnár Attila Ybl-díjas építész, a Városépítési Tervező Intézet igazgatója ismertette a tervkészítés menetét, az előzményeket. Az Általános Rendezési Terv a településrendezés törvényben előírt eszköz, mely azért készül, hogy a város és környezete harmonikusan, rendezetten, értékmegőrző és értékteremtő módon fejlődjön. A rendezési terv három fázisban készül: vizsgálatok készítése, diagnózis felállítása; rendezési koncepció, tervezési program; képviselőtestületi jóváhagyásra szánt szabályozási tervek. A második fázisban a tervezők széleskörű társadalmi véleményt kértek, ezért voltak kíváncsiak a vállakozói érdekképviseleti szervezetek mondandójára is. A tervezők néhány fontos megálla-