Esztergom és Vidéke, 1994

1994-02-10 / 6. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Előző számainkban részletesen kitértünk arra, hogy milyen körülmények között készült a költségvetés, és közöltük a végleges főszámokat. A költségvetési rendelet azonban nemcsak számokat tartalmaz, hanem szöveges bevezetőt és szabályozást is.Az előbbi rész felsorolja azokat a gazdasági, jogi tényezőket, melyeket a rendeletalkotás folyamán figyelembe kellett venni, továbbá rögzíti a költségvetés elkészítésének menetét, a különféle tárgyalási, egyeztetési fórumokat. (A képviselő-testület bizottságai, intézményvezetők, Helyi Érdekegyeztető Tanács, testületi értekezletek és nyilvános ülések, közmeghallgatás.) A szöveges részekből kiválasztott néhány idézettel városunk lakosai számára kívánjuk érzékletesebbé tenni ezt a több mint két hónapig tartó, nem mindennapi munkát. A bevezetőből: „A költségvetési és pénzügyi szabályozás 1994. évre alapvetően nem változott meg. (...) A helyi önkormányzatok részére megállapított normatív állami hozzájárulások, az átengedett központi bevételek, átvett pénzeszközök és az önkormányzati sajátos bevételek az önkormányzat döntése szerint kerülnek felhasználásra. A feladatellátáshoz adott normatív állami hozzájárulások fajlagos mértéke az előző évhez képest nem változott. Az alanyi jogú normatív hozzájárulások közül a településüzemeltetésre adott normatíva fajlagos mértéke 0,13 EFt/fővel csökkent, a szociálpolitikai feladatokra adott állami hozzájárulás fajlagos mértétások 1994. évi szabályozása lehetővé tesz. (Önkormányzatunknál folyamatban lévő és támogatott beruházás a déli városrész és Szentgyörgymező csatomázása). ... A további évekre igényelt céltámogatás a tervezett igénybevétel évét követő évben áll az önkormányzat rendelkezésére. E beruházások tervezett befejezéséhez és végelszámolásukhoz kötődő feladatok és határidők értelemszerűen egy évvel későbbre tolódnak. (Önkormányzatunknál az e körbe tartozó céltámof/Át TCürviTTrc JVULI aibu V fíj iliö ke 0,796 EFt-tal emelkedett, az összes többi jogcímen adott állami hozzájárulás mértéke változatlan. Változatlan mértékű az átengedett személyi jövedelemadó (állandó lakosok által 1992. évben bevallott személyi jövedelemadó 30 %-a), a gépjárművek után beszedett adó (50 %) és a környezetvédelmi bírság (30 %). A központi költségvetési törvény rendelkezése szerint az 1993-ban beruházási célokra támogatásban részesült önkormányzatok a megkezdett munkákat abban az ütemben folytathatják, amit a céltámogagatott beruházás a kertvárosi csatornahálózat-építés és a pilisszentléleki nemzetiségi tanterem építés). Esztergom Város Képviselő-testületének l„1994.(I.27.)számú rendelete 1994. évi önkormányzati költségvetéséről és a költségvetés végrehajtásának szabályairól... I. rész A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya a képviselő-testületre és annak bizottságaira, részönkormányzatára, a Polgármesteri Hivatalra és az önkormányzat intézményeire terjed ki. A 3. §-ból: (1) Az önkormányzati költségvetést kiemelt előirányzatok szerint kell megbontani. (2) Esztergom Város Képviselőtestülete a következő költségvetési előirányzat csoportokat, illetve kiemelt előirányzatokat határozza meg: Működési költségvetés: - Béralap kiadás - Társadalombiztosítási-járulék kiadás - Dologi kiadás - Általános tartalék Felhalmozási költségvetés: - Felújítás - Beruházás - Céltartalék - Beruházási tartalék A rendeletet január 27-én elfogadott végleges alakjáig több változatban a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi, Költségvetési és Adóügyi Irodájának vezetője, Bauer Lajos né és munkatársai készítették el. Teljes szövegébe és részletes számsoraiba, összes mellékletébe bárki betekinthet a Városházán vagy a Városi Könyvtárban. / Epül a Kolping-központ - beszélgetés Baldauf Csaba igazgatóval A Petőfi utcai volt művelődési ház napjainkban inkább ostromlott várhoz hasonlít, mintsem új szemléletű iskolára. Az újonnan kinevezett fiatal igazgatóval a téglaporos volt portásfülkében ültünk le beszélgetni. - Hogyan került ide? - Pécsett végeztem a műszaki főiskolán, majd a budapesti műegyetem kétéves műszaki tanári szakán. Első és utolsó munkahelyem a zalaegerszegi Széchenyi műszaki szakközépiskola és gimnázium. Iskolánkban működik egy Kolping-osztály. Ott a szakmai képzést elbeszélgetések és lelkigyakorlatok egészítik ki. Köztudott, hogy a Kolping-mozgalom keresztény elveken alapszik, s elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók iskoláztatásával törődik, s még külföldi tanulmányutakra is elküldjük őket, hogy szaktudásuk konvertálhatóbb legyea Persze nemcsak németet, hanem hittant is tanulnak. E munkából én is kivettem a részem Megismerkedtem a szövetség egyik vezetőjével, Mohos Lászlóval. ő mondta el, mi készül Esztergomban, s megkérdezte, ideköltöznék-e? Feladatom először a beruházás, az építés irányítása lenne, majd a pedagógiai munka elindítása. Elvállaltam. Munkámat itt továbbra is a Kolping-egyesület helyi mindenese, Szenes Lajos, a szakmunkásképző igazgatóhelyettese segíti. Jelenleg az építkezés köti le minden energiámat. Szerencsére az esztergomi vállalkozók jól dolgoznak, bár az épületet megérkezésünk előtt vandál kezek alaposan lepusztították. - Milyen lesz az iskola? - Magyarországon még nincs hasonló, az esztergomi modellértékű lesz — német minta alapján. Erre a magyar-német kormányprogram részeként, a német Tudományügyi és Művelődési Minisztérium, valamint a magyar Munkaügyi Minisztérium közötti megállapodás alapján kerül sor. A német fél nemcsak a módszertani útmutatást adja, hanem az összes szükséges berendezést is ideszállította. A magyar fél a magyar oktatási rendszerbe való beillesztést vállalta. Mint említettem, elsősorban a nyolcadik osztályt rossz eredménnyel elvégzett, szociális, beilleszkedési gondokkal küszködő gyermekek fölzárkóztatását vállaljuk, úgy, hogy egyéves képzés után be tudjanak illeszkedni a hagyományos képzési rendszerbe. Erre hat szakmacsoportban kerül sor. Ezek: faipar, fémipar, textilipar, nyomdaipar, vendéglátóipar, szobafestőmázoló, tapétázó. Az alapozó képzés során tanulóink minden szakmacsoportban hat-hat hetet töltenek, egy gyakorlati oktató és egy szociálpedagógus segítségével. A gyerekeket saját munkatevékenységük során juttatjuk sikerélményhez. Célunk az, hogy az említett területek közül egyet-egyet megkedveljenek. A hathetes képzés után, az év hátralévő részében pedig elméleti oktatásra kerül sor - a hagyományos tanterv szerint, mint más iskolában. A német tapasztalatok szerint az induló 75 fős létszámból 45-60 fő képes fölzárkózni a hagyományos iskolákhoz, és nyugodtan jelentkezhet szakmunkásképzőbe. És nem lesz a szülők vagy az önkormányzat által eltartott. A tovább is itt maradók számára két lehetőség nyílik. A nagyon gyengék egy évet ismételnek, és így bizonyos betanított munkákra kapnak bizonyítványt - ha erre igényük van. Mások az iskolán belül szerezhetnek szakmunkásbizonyítványt A fiúk asztalos mesterségből, a lányok a textiliparban, illetve a gasztronómia területén. A képzés természetesen gyakorlatközpontú. Diákjaink a lehető legmodernebb felszereléseken fognak tanulni, például számítógépeken. A képzés szeptember l-jén indul, s nemcsak diákok jelentkezését várjuk, hanem olyanokét is, akik a képzésben közreműködnének. (Jelentkezni az alábbi címen lehet: Kolping Szakoktatási Intézet 2501 Esztergom, Pf.: 147. Tel.: 312-295. A gyerekek jelentkezési lapjaikat Szenes Lajos tanár úr részére küldjék az ipari szakmunkásképző intézetbe.) s.j.