Esztergom és Vidéke, 1994

1994-02-10 / 6. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Egy szemtanú/aki túlélte... 1945. feb. 13-14. DREZDA ÉGŐ POKLÁBAN A félmillió lakosú Elba-parti vá­ros február 13-án éjszaka, fél bóra­kor a légvédelmi szirénák sikoltásá­ra riadt fel. Mi, magyar katonák, a Grenadier kaszárnyából rohantunk a közeli fenyveserdőben lévő óvóhelyekre. Láttuk, hogy az égbolt tele van ag­gatva kékes fényű világító „gyer­tyákkal". Minden irányból katonák, civilek, asszonyok, gyerekek szaladtak a biztonságot ígérő helyekre. Nemsokára morajlott az ég, reme­gett a levegő és mintegy 250 angol repülőgép kezdte bombázni a vá­rost, több hullámban. Gyújtóbom­bák tízezreit, nehéz- és romboló­bombák ezreit zúdították a városra. Dübörgött a föld a detonációktól, a légnyomástól. Az óvóhely betonpillérei minden pillanatban beomlással fenyegettek. Amikor előjöhettünk az óvóhely­ről, már óriási fáklyaként égett a város. Kísérteties, vad szél kavarta a lángokat, hordta a pernyét. Dermed­ten, összeszorult torokkal néztük a pusztulást. Kaszárnyánk is égett. ­Két óra leforgása alatt százezrek vesztették el otthonukat, minden ér­téküket, életüket. Másnap, 14-én, az amerikai légi­erő hajtott végre egy súlyos és zava­ró bombázást, amellyel a gyors mentési munkákat is lehetetlenné tették. 1945. február 14-én, délután 16 óra 41 perckor H.A. Shakelman, az amerikai légierők őrnagya adott je­lentést a főhadiszállásnak. Jelen­tésének utolsó mondata: Drezda kész. Drezda meghalt... A városközpont valamennyi mű­emléke - az Operaház, a Zwinger, a Japán palota, az Albertinum, a vá­rosháza, az összes templom a lángok martaléka lett. Legtovább Németor­szág legjelentősebb protestáns temploma, az 1743-ban elkészült Freuenkirche (Boldogasszony­templom) tartotta magát; dacolt a bombákkal, a tűzvésszel, de végül megadta magát, 95 m magas kőku­polája is beomlott. Romjait, kormos falait meghagy­ták - a barbár támadás, a pusztítás mementójaként. A „Lévai 22/IE.gy.zlj.", alakula­tok katonái, másokkal együttmű­ködve, hetekig végezték a romok közötti mentési és egyéb szomorú munkákat. Ma, több évtizedes munka ered­ményeképpen a város legtöbb mű­emléke újból a régi fényben ragyog: a Zwinger, a Hofkirche, a Kreuzkir­che, az Albertinum, a Japán palota. Széles, zölddel övezett utakkal át­szelt, világos és egészséges lakóne­gyedek, középületek épültek és épülnek. Drezda ismét virágzó várossá fej­lődött! Jó katonabajtársaink közül har­mincketten nyugosznak a drezdai földben. Roncsolt testüket nyírfakereszt­tel, acélsisakkal jelölt tömegsírba helyeztük. Aki Drezdában jár, ne mulassza el megtekinteni a Heidefriedhof te­metőt, ahol a bombázás áldozatai­nak tömegsírja és emlékműve talál­ható, melynek felirata: Hányan haltak meg? Ki tudja a számukat? Sebeiken lehetett látni a szenvedést a névteleneknek, akik itt elégtek a pokoli tűzben, emberi kéz által. j A kegyelet és az emlékezés friss virágait mindennap láthatjuk ott. Lehetséges, hogy a német rend­szerváltozás eredményeként a Frau­enkirchét végül is újjáépítik, hogy az élet megújulását és Isten dicsősé­gét hirdesse tovább az utókornak. Klotz József (Esztergom) Gyakorlósok rajzai a Közlekedést Múzeumban Vilmos Petra második dijat kapott Szabó Gergely, Tóth Rita büszkél­kedhetett azzal, hogy képeik szere­peltek a kiállításon. Vilmos Petra második díjat ka­pott. Az értékes jutalmon kívül egy­hetes rajztábori meghívást is kapott Sümegre. A zsűri különdíjban részesítette Galántai Zsófia és Nagy Attila képe­it. A parlamenti kiállítás és a mos­tani is azt jelzi, hogy a Gyakorló­ban kimagasló rajzszakköri mun­ka folyik. Alkotásaikat már nem­csak szűkebb iskolai, városi kör­ben láthatjuk, hanem fővárosi kiál­lításokon is! Bangó Miklós művésztanár törek­vése és a gyerekek igyekezete meg­hozta gyümölcseit. Gratulálunk! (Pálos) A SZABADIDŐKÖZPONT BÉRLETES ELŐADÁSAI Felnőtteknek: 1994. február 14-én, hétfőn 19 órakor „Ha akkor tudtam volna..." Tordai Teri és Szilágyi Tibor műsora Napijegy: 200 Ft. Gyerekeknek: 1994. március 18-án (márc. 11 helyett) 9.00, 10.30, 14,30 és 16.30 órakor Döbrenty Ildikó: Ki kopog? Levente Péter és Gryllus Vil­mos égből pottyant játéka Esz­tergomban Napijegy: 150 Ft. Kérjük, hogy jegyüket elővé­telben vásárolják meg! Újabb szép sikert ért el a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Isko­lájának rajz szakköre. A „Világ közlekedése környezet­védő diákszemmel" című nemzet­közi rajzpályázatra küldtek be alko­tásokat, melyre közel kétezer kép érkezett. A zsűri döntése után két­száz képet állítottak ki. Január 19-én, szerdán délután Bu­dapesten a Közlekedési Múzeum­ban került sor a megnyitóra, melyen Katona András múzeumigazgató és Csukás István író szólt a jelenlévők­höz, méltatva a fiatalok ötletdús és szépen kivitelezett munkáit. Á Gyakorlósok közül kilencen: Vilmos Petra, Galántai Zsófia, Sze­rencsés Eszter, Bihari Kinga, Nagy Attila, Thier Gergő, Farkas Gábor, KERESÜNK egy régi esztergomi kiadványt. Címe: Esztergomi Kiskalendárium, 1936. A Buzárovits Nyomdában készült, Deksz Ferenc fametszeteit is tartalmazza. Szívesen megvásárolnánk, de azért is hálásak lennénk, ha tulajdonosa lehetővé tenné, hogy helytörténeti gyűjteményünk számá­ra lemásoljuk. Babits Mihály Városi Könyvtár Esztergom, Táncsics M. u. (tel.:311-495

Next

/
Thumbnails
Contents