Esztergom és Vidéke, 1994

1994-12-01 / 48. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE (Folytatás a 4. oldalról) Az elmúlt négy évben Önök részéről a segítő szándékú kritika mellett felelősséget, tartást és türelmet tapasztaltam és ez felbátorít arra, hogy nyugodtan nézzek a jövőbe. Hadd idézzek dr. Bády István polgármester-elődöm négy év előtti köszöntőjéből: „Ne felejtse el Polgármester Úr: nem egy párt, nem egy szervezet, nem egy társadalmi osztály, nem egy városrész polgármestere, hanem az egész Esztergomé. Csak egy párton felül álló személyiség képes közmegelégedésre, a közösség érdekeinek szem előtt tartása mellett az egységet egybefogni és közös munkát gyümölcsöztetni." Én nem szolgáltam csoportérdekeket. Ha Esztergom érdeke úgy kívánta, nem kerültem a konfrontációt, de az együttműködésre is mindig kész voltam. És ha december 11-én Önök is úgy akarják, az elkövetkező négy évre ismét polgármester lehetek mindenkiért. Rozgonyi Miklós Higgyünk együtt Esztergomban! Sokáig bizonytalan voltam, el tudnám-e vállalni ezt a tisztséget. Nem csak a múlt rendszerben, az elmúlt négy évben is kilógtam a sorból. De elhatároztam, próbát teszek: tud-e érvényesülni a másság. Ez, úgy tűnik, jelesre sikerült. Egyetlen házba sem kopogtam be, a barátaim mégis 1470 aláírással leptek meg. Negyvennyolc éves vagyok, 1973 óta élek Esztergomban, egyébként tokod-üveggyári vagyok. 1977 óta állok a város szolgálatában, mint sportvezető. 1976-ban államvizsgáztam a Testnevelési Egyetemen, mint sportmenedzser. Mivel szükségem volt államigazgatási ismeretekre, ezért államigazgatási végzettséget is szereztem. Majd a Vendéglátóipari Főiskolát is elvégeztem. Egész jól beszélek németül és angolul. Jelenleg a Sportcsarnokot igazgatom. Második házasságomban élek, Lili lányom öt hónapos. Első házasságomból származó fiam az USAban ötödéves filmrendező hallgató. Zsuzsa lányom 18 éves és idegenforgalmat tanul. A város lakosságának kilencven százalékával tegező viszonyban vagyok, amit tizenhét éves sportszervezői múltamnak köszönhetek. Nem vagyok kaméleon, ezért sok barátom van. Ellenségeim többek között azért is vannak, mert karakteres vagyok. De ez hosszabb távon eredményes. 1981 és 89 között párttag voltam, de a párt 1989-ben kilépett belőlem és MSZP-vé alakult. Én annak a Nagy Generációnak a tagja vagyok, amely már a hatvanas években előrevetítette a változásokat. A mi ideáljaink Elvis Presley, Cserhalmi György, Presser Gábor voltak... De nem azt vártuk, ami bekövetkezett. Párttagként is szamizdatos voltam. Politikus alkat vagyok. Velem szemben - ha már elfogytak az érvek - csak azt tudták felhozni, hogy így nem lehet beszélni! A feleségemnek elég sok vállalkozása van, főleg a vendéglátóiparban. E vállalkozásokba magam is besegítek, ötletekkel, munkával. Nagyon szeretem Esztergomot és benne lakó embereket. Mielőtt elindultam a választásokon, számba vettem, véleményem szerint milyen emberi és szalőnai ismeretek kellenek ehhez a poszthoz: szervezőkészség, empátia, kapcsolatteremtési készség, az emberek lelkesíteni tudása, karakteresség... És itt meg is állok: ezt a választási metodikát szinte a magamfajtáknak találták ki. Bátran indulhatsz! - mondták barátaim is. Esztergomban az emberek el vannak fásulva. A feladatom az, hogy elsősorban az itteni vállalkozókra támaszkodva keressem meg a kitörési pontokat. Az emberek nem nagyon bíznak mostanában a hatalomban. De tudják: ha én lennék a polgármester, új stratégiát, új taktikát és új munkamódszereket honosítanék meg. Ezeket tizenhét év alatt fejlesztettem ki: ez pontos, világos és naprakész. S ez az előző napi feladatokból kiinduló intézkedéssor. Persze az is szükséges hozzá, hogy a polgármestert a NÉP válassza meg, s ne egy különböző színű testület. Meggyőződésem, hogy Esztergomnak most nem pártpolitizálnia kell! Az érdemi információk jelenleg elnagyoltak. Ennek megváltoztatására szerkezeti és személyi változtatásokra van szükség. Először is fiatalítanék, másodszor pedig áttérnék a napi gondok megoldására. Sétáló polgármester lennék, így többet látnék-hallanék, s az ott szerzett információkat bevinném a Városházára. Gyökeresen megváltoztatnám a Városháza munkamódszereit: hozzáigazítanám a mai bonyolult viszonyokhoz, feladatokhoz, amelyek napi intézkedést sürgetnek. Fel kell tárni a tartalékokat, annak érdekében, hogy megtudjuk, melyek azok a belső erők, amelyeket a város érdekében motorizálni lehetne, illetve meg kell keresni azokat a stratégiai pontokat, amelyek a kitörés stratégiáját jelentik. Magyarul: pénzt, munkát kell hozni a városba. S ez csak a vállalkozók és a fiatalok aktivizálásával lehetséges. A Városházát vállalkozásbaráttá tenném A testületből pedig ütőképes csapatot kell csinálni! S olyan hittel nekilátni, hogy az másokra is átragadjon! A demokrácia az én értelmezésemben azt jelenti, hogy a döntés előkészítésben a legszélesebb konszenzusra kell törekedni - a legszegényebb rétegektől a pedagógusokon át a vállalkozókig. De amikor megszületett a döntés, az olyan legyen, mint amikor, sportpéldával élve, az edzőterem ajtaja becsukódik mögöttem, ott csak az történjen, amit eldöntöttünk, különben parttalanná válnak a viták. S úgy szeretnék fogalmazni, hogy a hatéves is megértse, mert az elmúlt ötven évben Magyarország a homályos retorika mintapéldája volt. A japán kultúrának jobban be kellene vonulnia a város közéletébe, értelmileg és érzelmileg egyaránt, hiszen itt van a világ egyik leghíresebb autógyára. Át kellene nézni, hogy a Fotex és az AMP hogyan tudna segíteni a város pénztelenségén. Valamiből pénzt kell csinálni, például a város tulajdonában vannak üzletek, amelyeket el lehetne adni a jelenlegi bérlőknek is és hozzá lehetne látni a kertvárosi orosz laktanyák környékének csatornázásához, annak érdekében, hogy a fiatalok saját maguk hozhassák rendbe a mintegy 3-400 lakást. Én úgy látom, hogy Magyarországon azok a városok vezetnek a fejlődésben, ahol a vezetőknek nagyon jók a személyes képességeik. Tudom, hogy vannak kreált, úgynevezett objektivitások, de azokból ki kell törni. Pénzt kell szerezni. Nekem vannak ötleteim. A gyors, de alaposan megszondázott döntések embere vagyok. Dr. Varga Győző 1952-ben születtem egy kis faluban, Zákányban. Kisiskolás koromat Érden töltöttem, odakötnek a gyermekkori emlékek, de a középiskola padjait már a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban koptattam Orvosdoktori diplomát Budapesten szereztem 1976-ban Ez év őszétől az esztergomi kórház urológiai osztályának dolgozója vagyok. A felnőttkor örömei, kudarcai számomra Esztergomhoz kötődnek, itt váltam a közélet iránt érdeklődő, politizáló polgárrá. Életem delén végre megérhettem, hogy egy szabad ország forrásban lévő közéletében tevékenyen szerepet játsszak. Elveimmel megegyezik, hogy szabad emberek, szabad közösségek okos és tisztességes társulata a saját dolgairól maga döntsön. Bimbódzó önkormányzatiságunk lehetőséget kínál erre, ezért vállalnám a polgármesteri tisztséget. Személyemben egy olyan, döntően a liberális értékrendet magáénak valló polgár száll csatába a város első emberének titulusáért, aki vállalni tud egy gyümölcsözőnek ígérkező koalicíós együttműködést a szocialista párttal és hisz abban is, hogy megegyezésre, együttmunkálkodásra tud jutni a város azon politikai erőivel, akikben a nemes konzervativizmus képviselőit tisztelhetjük. A várospolitizáló szűk és a politikát csak „elszenvedők" széles lakossági rétegével egyaránt közvetlen kapcsolatban szeretnék lenni. Közvetlen fő feladatomnak a munkanélküliséggel és a szociális feszültségekkel együttjáró kínzó problémák enyhítését tartom. Ezek mellett az oktatás, közlekedés, idegenforgalom válsággócait is megnyugtatóan kell kezelni. A fentiekhez eszköz lehet egy hatékonyabb, gyakorlatiasabb városházi és képviselő-testületi munkastílus.