Esztergom és Vidéke, 1994

1994-12-01 / 48. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1994. 48. szám A Polgármesteri Hivatal melléklete A Babits Mihály Városi Könyvtár könyvállománya, olvasószolgálata a könyvtári funkciós túlmutat Egyúttal irodalmi centrum is, a helyi értelmiség egyik nyilvánossági központja. A volt Gyermekház egyházi tulajdonba került Jelenleg a Kolping család és Kolping Szövetség nemzetközi ifjúsági turistaközpontként használja. Művészeti életünk Hosszú évszázadokra tekint vissza. Elsősorban az építészetnek, a képzőművészetnek és a zeneművészetnek vannak történelmi hagyományai. Nemzetközi és országos hírű művészeinknek az előző rendszer 4 műtermet biztosított A városvezetés partner kíván lenni a művészetekkel kapcsolatos gondok megoldásában. Az Esztergomi Művészek Céhe ezért elsődleges támogatást kap a várostól. Az önkormányzat biztosítja a Galéria működésének költségeit A testvérvárosi kapcsolatok eleven lehetőséget adnak városi művészeink kiállításaihoz. A városban sok patinás kiállítóterem van, ahol szinte hetenként nyílik meg egy-egy helyi vagy országos jelentőségű kiállítás. Az önkormányzat mecénási tevékenysége jótékonyan hatott a város művészi életére. Városunkat érzékeny veszteség érte Kollár György, Végvári István János, Vertei József és Kaposi Tamás művészek halálával. Meghajlunk emlékeik előtt! Zenei hagyományainkat a Városi Szimfonikus Zenekar, a Monteverdi Kórus, a Balassa Bálint énekkar viszi tovább. A nagyhírű kórusok utánpótlását a középiskolai kórusokból biztosítják. Neves énekkaraink nemzetközi díjakat helyben pedig Pro Űrbe emlékérmet szereztek. Zenei életünk része a Bárdos Lajos Zenei Ünnepi Hetek, az Éneklő Ifjúság hangversenyei, az iskolai kórusok dalosünnepe. Nemzetközi és nagy rendezvényeink A minden második évben megrendezésre kerülő Nemzetközi Gitárfesztivál, a Nemzetközi Fotóbiennálék, a Pasztellbiennálé, az Esztergomi Várszínház jeles előadásai. Városi önkormányzatunk a működését biztosító alapítvány tagja. Eddig 11 külföldi együttes lépett fel a Várszínházban. Előadásai a nyári ifjúsági turizmus igen vonzó célpontjai lehetnének! 1990-ben indult meg városunkban a Diákszínjátszó Találkozó, amely tartalmas célokkal teremtett vonzó iskolai és városi programot Nem önkonnányzati fenntartású intézményeink a Vármúzeum, a Duna Múzeum, a Balassa Bálint Múzeum. Egyházi fenntartású a Keresztény Múzeum, az Érseki Levéltár és a Bibliothéka. Munkatársaik tevékenyen részt vesznek a város tudományos és kulturális életében. Társaságaink, baráti köreink a város kulturális és tudományos örökségét gondozzák. Ilyen pl. a Balassa Bálint Társaság, mely 1980-ban alakult újjá. Kiadványát az Esztergom Évlapjai kiadását az önkormányzat rendszeresen támogatja. Esztergom Barátai Egyesületének célja a város értékeinek megőrzése, ápolása. 1983-ban alakult, 1984-től városvédő diáktábort szervez. A MTESZ Esztergomi Területi Szervezete 1993-tól megújult tartalommal, szakmai tanácsokkal segíti az önkormányzat munkáját A helyi médiák köre Városunk legrégebbi médiája az Esztergom és Vidéke polgári hetilap, melyet 1879-ben alapított Körösi László. A városi tanács 1986-ban újította fel az újságot. 1992-től az önkormányzat a város közszolgálati újságának tekinti és megjelenését támogatja. Az újság társadalmi munkában készül, hivatásos irodalmárok és külső munkatársak segítségével. Híranyaga az utóbbi időben sokat változott, természetesebb lett. Közéleti jellege növekszik. A helyi televízió a városi eseményeket gazdag híranyagban sugározza, a lakosság tájékoztatását vállalja. Az Esztergom Rádió többéves előkészítő munka után 1994 szeptemberének elején szólalt meg. Megyei lapunk, a 24 óra rendszeresen közöl rólunk híranyagot az ún. „esztergomi oldalon". Végezetül legfőbb örökségünkről, ifjúságunkról kell szólnunk. Iskolaváros maradt Esztergom A 30 ezres lélekszámú diákváros 10 óvodát 6 általános iskolát 1 gyógypedagógiai általános iskolát és rá épülő speciális szakképzést nyújtó szakiskolát 1 zeneiskolát, 8 középiskolát 4 kollégiumot (ebből 3 iskolai szervezésű), 1 gyermekházat 1 nyári napközis tábort valamint a pegógiai szakszolgálatokat ellátó nevelési tanácsadót gyógytestnevelést logopédiai ellátást tartott fenn. Nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményeink: a Vitéz János Tanítóképző Főiskola és gyakorlóiskolája, a Hittudományi Főiskola és a Temesváii Pelbárt Ferences Gimnázium. A rendszerváltás az oktatás folyamatában is többféle módon érvényesült 1991-től megváltozott a finanszírozás rendje. Az állami támogatást az önkormányzatnak mint fenntartónak ki kellett egészíteni. Az állami iskolaingatlanok elhanyagolt állapotban kerültek a városhoz, a demográfiai hullám az egyes iskolatípusokban feszültséget hordozott Elavult tantervek, tankönyvek és nyelvtanárhiány jellemezte oktatásunkat. A szakképzésben számot kellett vetni a végzett tanulók munkanélküliségre kárhoztatásával, a pedagógusbérezés országosan is legalacsonyabb és még a megyei átlagnál is alacsonyabb színvonalával. A feszítő gondok enyhítésére megalakult a képviselő-testület Oktatási Bizottsága és az Oktatási és Közművelődési Csoport. Munkásságának fő célja az iskolák közötti különbségek enyhítése, a fenntartás, az új közoktatási törvények betartása. Az új Oktatási Törvény valóra váltását a végrehajtási szabályok késedelme gátolja. A Nemzeti Alaptanterv ma is vita tárgya. A közalkalmazotti illetményrendszer anyagi fedezetnélkülisége pedignemcsak helyben, hanem országosan is - nagy mennyiségű nmunkaügyi pert okozott. Hasonlóan szégyenteljes összeg a 8000 Ft-os illetményalap, amely megközelítőleg a városi létminimum 50 %-a. A város felvállalta a pedagógusok helyzetének javításaként az „F" kategória bérét mintegy 35 millió Ft többlet bérköltség biztosításával, óvodásaink a Deák Ferenc téri bölcsőde megszűnnése okán, s a kertvárosi óvoda fejlesztésével jobb körülmények közé kerültek. 1994-ben rehabilitációs óvoda nyílt a Budai Nagy Antal úton. A Szentgyörgymezői és a Honvéd utcai óvoda az óvodapedagógus-képzés gyakorlóhelye. Szlovák nyelvű és cigány etnikai óvodai nevelésünk is eredményes. Az általános iskola a társadalmi-anyagi-oktatási-demográfiai gondok miatt országosan is a legtöbb gondot okozó iskolatípus, önkormányzatunk az elfogadott alapelvek nyomán prioritást adott a nemzetiségi oktatásnak, a felzárkóztatásnak, speciális programokat támogatott, kiemelten kezelte a nyelvoktatást és a számítástechnikai alapozást A 8 és 6 évfolyamos gimnáziumi oktatás megjelenésével az általános iskolák mindenképpen versenyhelyzetbe kerültek. Az iskolák színvonalát az esztétikai, a nyelvi-informatikai kísérleti nevelés, a diákművészeti tevékenység számtalan fajtája emeli. A szülői igényeknek megfelelően 1991-ben megnyílt a város 1948 utáni első katolikus általános iskolája, melyhez az önkormányzat a Kossuth Lajos utcai iskolaépületet tulajdonba adta a benne működő látszámhiányos iskolát pedig megszüntette, gondoskodva az ott dolgozó pedagógusok elhelyezéséről. A gyógypedagógiai szolgáltatás terén a Montagh Imre Általános Iskola bővítését vállalta a város. Gyógytestnevelésünk a Balassa Bálint Általános Iskolában látja el a rászorulókat. Még több testnevelő tanárra lenne szükség. A Nevelési Tanácsadó változatlan személyi és tárgyi feltételek között működik. Speciális pedagógiai szakszolgálatnak tekinthető a városi zeneiskola. Félbemaradt beruházásai a következő önkormányzati testülettől további anyagi erőfeszítést követelnek. Egészében véve városunk önkormányzata felvállalta az általános iskolák oktatási és anyagi gondjainak lehetséges megoldásait Középiskoláink és kollégiumaink 1982-től városi fenntartásúak. 1990-től önkormányzatunk vállalta a teljes fenntartási irányítást és felelősséget. A középiskolák pénzügyi és képzési gondjai, az iskolépületek elöregedett állapota, a szakképző iskolák országosan is romló perspektívái a feladatok tömkelégét zúdították az önkormányzatra. Az iskolastruktúra változásai azonban városunkban is beindultak: a hagyományos 4 éves gimnáziumi képzés mellett (Temesvári Pelbárt Gimnázium) a Dobó Gimnázium 8 évfolyamos, a Szent István Gimnázium 6 osztályos képzést indított (1994,1992). A Bottyán gimnáziumban reál jellegű gimnáziumi oktatás is folyik. Szakközépiskoláink, az Árpád-házi Szent Erzsébet Humán Szakközépiskola és a Bottyán János Gimnázium és Műszaki Középiskola világbanki támogatással és modell-értékű tantervi programmal oktat A Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola a rendszerváltásnak megfelelően állt át az új feladatra, a számítógépes oktatásra, az idegennyelvi levelező gép- és gyorsírásra. A Kereskedelmi és Vendéglátó ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola 2 éves gazdaasszonyképzést vállalt Az Ipari Szakközépiskola autószerelői és varrónői szakmákkal bővült. A Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola profilmódosítását támogattuk, további fenntartásra a megyei önkormányzatnak átadtuk. A szakmunkásképzés a legtöbb gondot okozó iskolatípus a középiskolai oktatásban. Az ipari háttér hiánya, a tanműhelyek megszűnése, az elavult tantervek, az elhelyezkedési esélytelenség új utakra készteti a szakoktatást Ennek okán a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképzőben szakmaösszevonások történtek. Két évi előkészítés után német forrásból a Magyar Kolping Szövetség új iskolát szervezett, a Kolping Szakoktatási Intézetet. Tevékenységi köre a felzárkóztatás, a munkanélküliségbe sodródottak képességfeltárása, szakmai oktatása. A kollégiumok helyzetével 1992 óta foglalkozik az önkormányzat. Kihasználtságukegyre csökken, felvetődik megszüntetésük vagy profilváltásuk szükségessége. A város a középiskolák átvállalásával az oktatási finanszírozás, a közialkalmazotti törvény, az infláció miatt erőn felüli többletterhet vállalt magára. Köztudott hogy középiskoláink kétharmada bejáró, nem esztergomi lakos. Oktatási centrum és diákváros Esztergom, de a fenntartási gondokkal egyedül kell megküzdenie. Az önkormányzat a fenti problémák ellenére is megőrizte közoktatási szolgáltatásait megtartotta Esztergom diákvárosi jellegét Befejezve az Esztergomi Krónika összefoglalását e sorok írója is csatlakozik polgármesterünk tévébeli kívánságához, mely így szólt: „Munkánkat szigorú bíránk, az utókor fogja értékelni. Útravalóként azt kívánom, hogy ők is úgy szeressék Esztergomot mint mi." Krónikánk Deák Ferenctől kölcsönzött mottoja pedig valóban igazolása mindannak, amit önkormányzatunk az elmúlt négy év alatt Esztergom lakosaiért elvégzett: „Mi is tudtuk volna, mit kellene tennünk, de cselekedtük azt ami lehetséges volt." Horváth Gáborné dr.