Esztergom és Vidéke, 1994

1994-12-01 / 48. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1994. 48. szám A Polgármesteri Hivatal melléklete TENYEK TÜKRE az Esztergomi Krónikában 1990-1994 1994 novemberében terjedelmes művet kap kézbe Ön, tisztelt Olvasónk! Esztergom krónikáját, amely időrendi sorrendben rögzíti az utóbbi négy év történéseit: városunk életének nem túl hosszú, ám történelmének új irányába forduló szakaszát. Választott polgármesterünk, dr. Könözsy László 1990. október 25-én tartott székfoglaló beszédében felvállalta az elkövetkezendő négy évre, hogy gondokkal terhelt, hűséges és odaadó kötelességteljesítést végezzen s a város gazdája legyen. S ahogy őseink tették ezer évvel ezelőtt, ma is az európaiság szellemében fogalmazta meg a városatya s a vezető testület feladatait. Súlyos terheket örököltünk, mélypontok mutatkoznak az elkövetkezendő esztendőkben, bizonytalan az önkormányzatok gazdasági helyzete, a háború előtti tiszta kis városunkat az ötvenes évek diktatúrája céltudatosan lezüllesztette, anyagilag kifosztotta és kaszárnyavárossá alakította... vissza kell tehát szerezni a régi, ezeréves hagyományokon nyugvó hírnevet, gazdaságilag, közigazgatásilag és erkölcsileg kell újjáépíteni ezt a várost! Távlati célunk: a polgárokat gazdaggá tenni, hogy a város is gazdag legyen! Feladataink megvalósításában alapvető rendező elvünk azonban az, hogy Esztergom lakosai maguk is fogjanak össze Esztergomért. Vészhelyzetben, gazdasági válságok idején nincs más kiút, mint a megfeszített munka és a becsületes emberek összefogása... Nem szabad frontokat nyitni, a város vezetőségének tetteit a józanság, a mértéktartás, a kompromisszumkészség kell, hogy jellemzze! Ha visszatekintünk, Esztergom Krónikája tehát nem csupán a városi képviselő-testület négy éves számvetése, hanem a városi polgárok munkásságának négy éves, előremutató összegzése is. Krónikánkat városunk lakosai számára dr. Könözsy László polgármester bocsátja közre, melyet a szerkesztői kollektíva anyagai alapján Kiss József író-újságíró szerkesztett, amelynek alapján az alábbiakban összefoglaló-ízelítőt adunk. A több mint 200 oldalnyi beszámolót a pártok irodáiban, a Városházán, a könyvtárban lelhetik fel olvasóink, melyhez jó lapozgatást kívánunk! Történelmi kövesút a tanácsrendszertől az önkormányzásig Az 1990. évi LXV. törvénnyel hazánkban új közigazgatási törvény lépett életbe, amely gyökeres politikai és gazdasági átalakulást, reformfolyamatot emelt törvényerőre. Lefektette és rögzítette a demokratikus jogállam alapjait, amely a pártállam eltúlzott, központosított tanácsi szerve, a tanácsrendszer helyébe a történelmi hagyományokon alapuló önkormányzati rendszert helyezte vissza jogaiba. A képviselő-testületet városunkban 29 választott fő képviselte a KDNP, MDF, Vállalkozók Pártja, a Függetlenek, a szlovák kisebbség, az SZDSZ és a FIDESZ részéről. Polgármesterjelöltet a függetlenek, KDNP, MDF és Vállalkozók Pártja, alpolgármester-jelöltet az SZDSZ állított. A képviselő-testület működéséhez, feladatainak véghezviteléhez semmilyen előzetes tapasztalat nem állt rendelkezésre. így tehát saját magának kellett kialakítani működési rendjét. Következett tehát a négyéves útszakasz, törvényekkel kirakva. - Több száz törvény dőlt ránk, jellemezte őszintén polgármesterünk 1994. november 14-i tévéinterjújában az iszonyatos megterhelést jelentő, de mégis elengedhetetlen törvényességi alapozást. A határozatok megoszlása az alábbiak szerint alakult. Testületi Határozatok 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. össz. S ze r\cze t-m iíködés-bizottságok 1 1 11 3 9 3 37 Testület működése 9 11 1 3 8 32 Választás-népszavazás 2 1 4 3 2 12 Pénziigy-költségvetés-adó 4 38 40 60 28 170 Epitésigazgatás 0 7 12 14 8 41 Beruházás-felújítás 2 1 1 13 16 4 46 Közigazgatás (utcanév) 0 3 0 1 1 5 Vagyongazdálkodás 9 47 54 61 35 206 Szoc. pol. ei't. 1 10 25 108 23 167 Oktatás-művelödés-sport (rend.) 1 19 21 32 64 137 Alapit\'ányok, szerezetek 4 11 4 13 ; .37 Testvérvárosi kapcsolatok 5 3 2 1 11 Polgármesteri Hivatal működése 4 2 3 9 Rendezési terv 2 3 3 8 Elismerések, kitüntetések 2 3 8 1 14 Személyi iijfvek 17 38 28 19 19 121 60 220 216 352 205 1.053 A táblázat azt bizonyítja, hogy a képviselő-testületnek meg kellett ismernie a vállalati költségszámítás bonyadalmait, a gazdálkodó szervezetek jogi szabályozását; meg kellett tanulnia a számvitel és az államháztartás szabályait, a törvényalkotás módszereit. Tájékozódnia kellett a város mindennapi életéről és dolgairól is. A lakosság ügyes-bajos gondjait az újonnan megalakult Ügyfélszolgálati Iroda vállalta fel. A Fidesz-frakciót kivéve a képviselő-testület töretlen lendülettel dolgozott a négy év teljes folyamán: 87 ülésen, mintegy 522 munkaórában. Tette ezt annak ellenére, hogy súlyos adóságteherrel és nagyon sok gonddal vette át a várost a tanácsrendszertől. A testület érdeme, hogy a várost az infrastruktúra kiépítésével sikerült egy fejlődési pályára átállítani. Reménykedtünk, csalódtunk... A ciklus időszakára -1993-ráesett Esztergom polgárainak lelki megrázkódtatása: a katolikus egyházmegyék határainak módosítása. A képviselő-testület ezért kinyilvánította „a lakosság többségének állásfoglalását, mely szerint lelki birtokállományához tartozónak tekinti az 1000 éves esztergomi érseki székhelyet, ezért fontosnak tartja, hogy az még elnevezésében sem változzon meg. Tisztelettel kérjük a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjait, és személy szerint dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek urat arra, hogy nyilatkozatunkat egyértelmű állásfoglalásukkal támogatni szíveskedjenek." A nyilatkozatot illetékes helyre továbbította a képviselő-testület. Az érseki székhely Budapestre kerülése mellett Esztergom polgárai nehezményezik annak abszurditását, hogy a Millecentenárium rendezvényeinek színhelyeit felsoroló kormányhatározatból Esztergom kimaradt, bár korábban a bizottság tagjaként Esztergom polgármestere szerepelt. A várost érintő fenti negatív döntések azonban nem az önkormányzaton múltak. Terheket örököltünk, de merre a kiút? A képviselő-testület 113 millió hitelteherrel vette át a várost. Az adósságok rendezése mellett 1993-ig azonban nem kellett további hitelt felvenni. Ma azonban már így összegezhetünk: csatornázásra került Szenttamás és Szentgyörgymező, a Déli városrész csaknem teljes egészében. 23 km hosszú az új csatornaszakasz és 335 millió Ft-ba került. A főnyomóvezeték eljutott Kertvárosig, ahol most indult be a hálózat kiépítése. Elkészült a város korszerű szennyvíztisztítója is. Két éve üzemel a Kertváros teljes egészét ellátó gázhálózat. Év végére a gáz-főgerincvezeték elér Szentgyörgymező végére, s így az egész városban kiépül az elosztó hálózat. Mindehhez 140 millió Ft-ra volt szükség. 1300-ról 5280-ra emelkedett a távbeszélő állomások száma. Egy új óvoda épült, a kertvárosi pedig bővítésre került, felújítottuk a Petőfi iskola tornatermét, bővítettük a pilisszentléleki iskolát, s közel 40 millió forintért egészséges ivóvizet is kapott a falu, 15 km-es vízvezetékkel. Elkészült a Suzuki út, épül a kesztölci elkerülő út. Európai színvonalú lett a sátorkő-pusztai hulladéklerakó-telepen a szemétkezelés. A város modern ipari fejlődésének alapjait három tengerentúli és nyugat-európai cég teremtette meg: a Suzuki (több magyar társtulajdonossal), az AMP és a Zeiss. Ezek a gyárak újakat vonzanak maguk mellé. Már épül a FOTEX. Az általuk elfoglalt térségek infrastruktúrával ellátott, értékes területek lettek. Az egyéb jelentkező cégek környezetvédelmi hatásait vizsgálva pl. elutasították az ipari transzformátorgyártást. A régebbi, felszámolt gyárak helyén (kivéve a MIKROMED-et) kis- és középvállalkozások alakultak, a laktanya területén is megindultak az ipari beruházások. Elkészült a város általános rendezési terve. A város lakosai kérdőív segítségével fejezték ki véleményüket, hol legyen ipar, s hol lakóterület. A családiházas építkezések helye a Szentgyörgymezői temető közelébe kerül. Itt 2-300 családi ház épülhet fel. Új iskola, új kis városközpont létesül majd itt. Felújításra került a Mindszenty iskola. Szakiskola létesült a Legényegylet épületében. A ciklus elején beindult a kórházi rekonstrukció. A kórházat átadták a megyének, költsége így nem szerepel nálunk. A bányaművelés felhagyásával a pozitív vízforrások szintje feljebb került, s a város alatti pincerendszer helyenként beomlott. A megerősítés, amely a hegycsuszamlást és a lakóházak beomlását megállítja, több tízmillió Ft-ba került. Elkészült 6 km kerékpárút is a Duna-parton. A város erejét meghaladó módon támogatta az iskolák korszerű fejlesztését, Világbanki program segítségével fejleszti a városi iskolák idegennyelv-oktatását, műszaki ellátását. A pilisszentléleki óvodában és iskolában beindult a szlovák anyanyelvi oktatás. A városban mintegy 960 lakásigénylő van. Az égető lakásgondokra csupán részleges megoldást találtunk, ilyen például - a szentgyörgymezői lehetőségek mellett - a kertvárosi laktanyákban lévő 450 lakás felújítása. A várostakarítás feladatait a képviselő-testület pályázat révén az osztrák Rumpold cégnek adta. A korszerű szemétkezelés, szelektív hulladékgyűjtés, az óvodai tisztaságprogramok oktatása a céget dicséri. A következő testület osztályrésze lesz az alábbi már megkezdett vagy előkészített feladatok folytatása-megoldása: a távhőszolgáltatás üzemeltetésének ésszerű, gazdaságos megtervezése, a közvilágítás korszerűsítése, a városi műemléképületek felújítása (4 év alatt a Bibliothékáé már megtörtént!), a