Esztergom és Vidéke, 1994

1994-12-01 / 48. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1994. 48. szám A Polgármesteri Hivatal melléklete kerékpárutak további építése, a Prímás-sziget fejlesztése, a Mária Valéria híd megépítése. A hídépítés gondját szlovák testvérvárosunkkal, polgármesterük jóváhagyásával készítette el a képviselő-testület - a bős-nagymarosi erőmű függvényében, két variációban. Felépítéséhez mindössze 300 millió Ft-ra lenne szükség. Az ügy lebonyolításában mindkét kormánynak egy akarattal kell lépnie. Nem városainkon múlik a híd megépítése. Az idegenforgalmi beruházásokban a világgazdasági recesszió miatt, az elmúlt 4 évben kevéssé lehetett előbbre lépni. Jó szállodák, olcsó diákszállások szükségesek, a környék szépségét, történelmi emlékeit rövid, de vonzó programok keretében kellene bemutatnunk. Le kell csalogatnunk a turistákat a Várhegyről, többnapossá kell tennünk a „turistaaltatást". Ebben akár az újonnan megnyílt nemzetközi határátkelő is segítségünkre lehet. A város idegenforgalmi irodáit is egy kézben kellene egyesítenünk! A város kasszája Az önkonnányzati gazdálkodást megalapozó szabályzórendszer, az ún. forrásszbályozás abból indul ki, hogy létalapját bevételei határozzák meg, amelyekhez hitel is felvehető. 1991-től a gazdálkodásban a bevételre épülő forrásszabályozás és az állami pénzeszközök normatív elosztása a jellemző. A központosított előirányzatokból adott támogatást a mindenkori éves költségvetési törvény tartalmazza, amely pl. közműfejlesztésre, jövedelempótló és gyermeknevelési támogatásra, hatósági temetés kifizetésére szolgál. Az egyéb központi támogatást pl. központi bérfejlesztésre, tankönyvtámogatásra fordítják. Az önkormányzati költségvetés egyik pénzforrása a társadalombiztosításból, a helyi adókból, a felhalmozási és tőkebevételekből származik. Az 1994. évi városi költségvetés fő összege 1.993.254 eFt. Az alábbi táblázat a források %-os bemutatását ábrázolja: A forrás megoszlásának %-a A városi vagyon és hasznosítása Az önkormányzat saját életbe lépésekor hozzájutott a működését biztosító vagyonokhoz, ám annak mindössze csak 7 %-a volt mobilizálható. Dyenek pl. a kültelki ingatlanok (melyekre most nincs kereslet), a közterületek, intézmények, utak, terek, hagyatékok, műemlékek, temetők, természetvédelmi területek, közüzemi vállalatok és bizonyos mennyiségű lakásvagyon. A lakóházak építése annak idején a dolgozók visszatartott béréből épült. A lakásrendeletre való várakozás azonban sokáig akadályozta a testületet a lakások eladásában. A lakástörvény előtt a piaci ár 15 %-áért jutottak hozzá a nyugdíjasok, alacsony keresetűek, többgyermekesek, akiknek a lakhatási életfeltételeiket biztosítja. Az új lakástörvény azonban már nem számol a családok teherbíró képességével. A vagyonátadásokat a városban az ún. Vagyonátadó Bizottság végezte. Az átalakuló vállalatok tulajdonának egy részét az önkormányzat meghatározott EFt részvényekben birtokolja (pl. Édász, Oktáv, Elektroimpex, Komterv, Matáv részvény). Vagyonnövekedést eredményeztek a felújítások, közművesítések, vásárlások, értékesítések. A képviselő-testület egyik legnagyobb feladata az egyháztól államosított ingatlanok törvény által biztosított rendezése (20 esetben). Vitás, az ÁVÜ miatt megoldatlan maradt a repülőtér és a volt szovjet laktanyák birtoklása. A városgazdálkodási vállalat a várost az új vagyoni helyzetben már nem volt képes üzemeltetni. így annak telephelyeit a Gamesz vette át és azokat hasznosítja. Az ingatlankezelést és feladatait pedig jogutódként folytatja. Szociális dolgaink, vagyis : hol dolgozzunk? A rendszerváltás előtti KGST-gyárak leépítése a 90-es évek elején több lépésben zajlott le. 1993 februárjáig a munkanélküliek száma 4200 főre emelkedett. Ezáltal az országos átlag fölé került és a 20 %-ot is elérte. A munkanélküliségi ráta Esztergomban: 25 20 15 10 Forrás megnevezése 1990. 1991. 1992. 1993. 1994 I. f. év 1994 várható Intézmények saját folvó bevételei 5,6 8.7 9,3 10.8 18,1 15.6 Helvi adók 0,9 0,7 1.1 2.3 4,3 5 Átengedett kp.adók - Személyi jöv.adó -Gépjárműadó 18,2 8,5 9 0,3 5.8 0.3 7,9 0,2 9.4 0.3 Minden más sajátos folvó bevétel 0.9 0.2 0,9 0.4 1 Felhalm. és tőke bev 4,3 1.1 2.4 3.1 7.1 4.2 Normatív állami hozzájárulás 27.9 30.5 30,8 28.6 38.7 39.7 Céltámoszatás 2 1,9 0.9 1,3 2 Minden más központi támogatás 2,7 2.9 3.7 3 6.9 6 Eü-i mük-re átvett 31 32,1 31.1 31.5 2.2 2 2 Átvett pénzeszköz 6,5 6.7 3.5 6,4 5,8 3.5 Hitelek -működési - fejlesztési 0.5 3,2 0,5 5.5 1.7 3,3 2 2 7.7 Egvéb pénzforgalmi bevételek 2.4 2.7 6,2 0,9 2.1 1.2 Források összesen: 100 100 100 100 100 100 Az önkormányzat saját forráslehetőségeinél jelentősebbek tehát a meghatározó nagyságrendű központi források. 1994-ben a működési célű hitellel a közalkalmazotti törvény végrehajtását finanszírozták. A pénzforrások összegszerű bemutatását ezer forintban a következő táblázat és diagram mutatja be: Forrás megnevezése 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1991-1994. Céltámogatás 0 36 168 37 187 20 357 35 383 129 095 Egyéb Idegen forrás 0 19 694 8 005 33 285 56 695 117 679 Lakoságt forrás 30 428 48 909 19 249 91 227 20 792 180 177 Önkormányzati forrás 89 767 78 178 143 032 133 765 259 614 614 589 MINDÖSSZ: 120 195 182 949 207 473 278 634 372 484 1 041 540 Adatok EFt-ban Az önkormányzat egyik legfontosabb feladata lett tehát a gazdasági élet élénkítése és a kedvező gazdasági környezet kialakítása. 1994.1. félévére a kisvállalkozók száma 1319-re emelkedett. 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0, r , 1990- 1991 1992 1 993 1994 Í9 Jelentősen javult tehát a három új, modern gyár foglalkoztatása nyomán a munkaerő-helyzet (1200 + 450 főt a jövőbeni FOTEX-létszám),s így a munkanélküliség görbéje városunkban lefelé mutat! Az idegenforgalom fejlesztése igen sok, jól kvalifikált munkaerőt kíván. Megoldása azonban a következő testület feladata. A közhasznú munka végeztetése viszonylag kevés munkaerőt köt le. Az önkonnányzat nagy vívmánya a Helyi Érdekegyeztető Tanács, amely az önkormányzat és a civil társadalom közti szorosabb kapcsolattartás és érdekegyeztetés hivatalos fóruma. Üléseinek állandó tárgya a városi munkanélküliség helyzete, a munkaadói és munkavállalói oldal érdekeinek képviselete, a készülő önkonnányzati határozati javaslatok megvitatása. ÍM i i I 1 i i ÍJ i 1 i ii / jk sá 250 000 200 000 150 000 300 000 100 000 50 000 0 1990. 1991. 1993. 1994. Önkormányzati forrás Lakosági forrás Egyéb idegen forrás Céltámogatás