Esztergom és Vidéke, 1994

1994-12-01 / 48. szám

10 ESZTERGOM ES VIDEKE Dr. Nemes Tamás tisztifoorvos jelentéséből Az egészségügyi állapot alakulásában az egészségügyi ellátó rendszemek nincs meghatározó szerepe, de a kialakult beteg­ségek kezelése, a betegek életlehetőségei­nek javítása, gondozása elsősorban az egészségügyi dolgozók feladata. így hely­zetük, munkakörülményeik, munkájuk színvonala több, mint egyszerű közügy. Tisztemből adódóan csak az alapellá­tással foglalkoznék - mely önkormányzati feladat - a szakellátás minősítése a megyei intézet illetékességébe tartozik. A város alapellátási (háziorvosi, védő­női) szolgálatai alapvetően megoldják fel­adataikat. Mint arra több jelentésemben felhívtam a figyelmüket, néhány rendelő elhelyezése, belső elrendezése súlyosan kifogásolható, magas színvonalú munkát nem tesz lehetővé (kiemelkedően rossz a piliszentléleki, nem megfelelő a Kossuth Lajos úti háziorvosi, Schweidel J. úti gyer­mekorvosi rendelő). A gondok költségvetési fedezet hiá­nyában - változatlanok. Megoldásra vár a körzeti fogorvosi rendelők elhelyezése, az Egészségpénztár épületéből való kitelepí­tésük. Félő, hogy a privatizáció előrehala­dása, az elhelyezési lehetőségek elszalasz­tása egyre nehezebben megoldhatóbbá. egyre drágábbá teszi az elodázhatatlan ten­nivalókat. Örömmel jeleztem, hogy a leg­több várossal ellentétben Esztergomban si­került megőrizni egy jól működő iskola­és ifjúságegészségügyi, gyennekfogászati ellátó rendszert, bár az utóbbi elhelyezési körülményei kritikusak. A remélhetően beinduló program keretében fontos szere­pük lesz, minden támogatást meg kell kap­niuk - legalább .szintentartásukhoz. Sajnos a korábban fejlett üzemegész­ségügyi szolgálatok szétestek, a kialakuló foglalkozásegészségügyi ellátáshoz jelen­leg alig van hely, főként aktív korú szak­ember nincs. E téren a koordináló szerepet vállaljuk, az Önkormányzattól erkölcsi tá­mogatást kénünk. A járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás­sal kapcsolatban csak néhány helyi érdeket érintő megjegyzést teszek: Az önálló szak­rendelő hiánya most az önkormányzat és a kórház számára finanszírozási szempont­ból kedvező. A lakosság érdeke azonban az, hogy minél hamarabb vállalkozó szfé­rához tartozó szakorvosok működjenek városunkban - a Kórháztól függetlenül is. Ilyen szakorvosi rendelők kialakítása és felszerelése költséges, így az ilyen szándé­kú szakorvosok részére kedvezmények adása (olcsó telek, helyi adókedvezmény stb.) indokolt. A jelenleg megyei működtetésű Va­szary Kolos Kórház hátrányos starthely­zetből indult a teljesítményfinanszírozás­ban, így nehézségei érthetők. A jelen igé­nyekhez igazodó, kisebb ágyszámú, de korszerű, aktív ellátást adó ágystruktúra kialakítására eddig még kevés változtatás történt (sebészetek egyesítése). Sürgető a teljes átvilágítás, ennek megfelelő lépések megtétele. Ehhez nélkülözhetetlen az elő­ző parlament által megszavazott címzett támogatás folyósítása. Magam megkérdő­jelezem a céltámogatásból finanszírozan­dó kiszolgáló-ellátó egységek (konyha, mosoda, infúziós labor) rekonstrukcióját, amennyiben ez vállalkozói tőkéből is meg­valósítható. Jelentős struktúraváltás alapfeltétele az otthoni és intézményi betegápolás feltéte­leinek javítása, illetve új kapacitások biz­tosítása (önkormányzati, karitatív jellegű és piaci szolgáltatási alapon egyaránt). Enélkül a város idült, főként gyógyíthatat­lan fekvőbetegeinek ápolása nem biztosít­ható. Finn vendégművészek a Vármegyeházán a szimfonikusok vasárnapi koncertjén A „Pro Urbe" díjjal kitüntetett esztergo­mi szimfonikusok az őszi évad második hangversenyét december 4-én, vasárnap este 19 órakor tartják a Vármegyeháza (Bottyán kollégium) dísztemiében. Az esztergomi Finn-Magyar Baráti Kör a Finn Köztársaság nemzeti ünnepe alkal­mából, valamint Esztergom-Espoo húsz­éves testvérvárosi kapcsolatának alkalmá­ból e hangversennyel együtt tartja ünnepi megemlékezését. Köszöntőt mond dr. Var­ga Győző, a baráti kör vezetőségi tagja. Reményi Károly zeneigazgató gondos­kodott a magas színvonalú műsorról, mely­ben Palmgren, Rautavaara, Scjuire, Sibeli­us, Rossa, valamint F. Mendelsshon-Bart­holdy egy-egy műve hangzik el. A szimfonikusokon kívül finn vendég­művészeket is hallhatunk. Anton Kukko­nen csellón, Jonas Kukkonen zongorán, Szilvay Réka hegedűn játszik. Szilvay Réka Helsinkiben született, 1972-ben. Négy éves korában kezdett el hegedülni édesapja, Szilvay Géza irányítá­sával. A helsinki Sibelius Akadémián, majd Bécsben Gerhard Schulz professzor­nál tanult. Számos mesterkurzuson vett részt. A helsinki Junior Vonósok vezetője­ként bejárta Európát és Ázsiát. Tizenegy lemezt készített az együttessel. Szólista­ként játszott finn, osztrák, magyar zeneka­rokkal. Ezúttal a szimfonikusokkal Men­delsshon e-moll hegedűversenyét játssza. Vezényel: Reményi Károly zeneigazgató. A fórum résztvevői Esztergomi lakásgondok (VII.) Lakásbérlők fórumán November 23-án, szerdán este a Tech­nika Házában a város minden részéből ér­keztek érdeklődők a Lakásbérlők Egyesü­lete helyi szervezetének fórumára. Az egyesület országos hatáskörű társadalmi szervezet. A tulajdonformától függetlenül a bérlők és a lakásaikat megvásárlók ér­dekvédelmi feladatait látja el. Az egyesü­let jogi képviseletet tart fenn. Az ország negyven városában működik már helyi szervezet. Újabban Esztergomban is. A nagyteremben Bugjó Emőné, az esztergo­mi ideiglenes szervezet vezetője köszön­tötte a megjetenteket, köztük Battha Pált országos főtitkárt, dr. Könözsy László pol­gármestert, dr. Haller Zoltán ország­gyűlési képviselőt, dr. Takács Márta jegy­zőt, Bacsa Györgyné vagyoniroda vezetőt és Vicze Ferencet, a Nóvum Kft. ügyveze­tőjét. Bejelentette, hogy több mint hetve­nen jelentkeztek eddig a szervezetbe. Je­lentkezni lehet nála, vagy Vollár László­nál, a Schweidel utca 4/A-ban, Csillag Gyulánénál a Schweidel utca 4/C-ben. Battha Pál főtitkár elmondta, hogy az országban közel kétmillióan laknak bérla­kásokban, vagy önkonnányzattól megvett társasházban. Az egyesület mindkét réte­get egységesen támogatja. A lakásvétel nemcsak öröm, hanem kötelezettség is. A társasházak közös tulajdonba kerülésével számos feladat hárul a lakástulajdonosok­ra. A közös költségek megállapítása, be­szedése, a javítási, fenntartási, tatarozási munkák kivitelezése mind-mind zsebbe­vágó ügy. Sok a kérdés: Mi lesz, ha tulaj­donosok leszünk? Mi lesz azokkal a bér­lőkkel, akik nem tudják megvenni a la­kást? Ne legyen akadály a vegyes, önkor­mányzati és magántulajdon sem. Mielőbb társasházi törvény kell. A valódi tényező a lakosság. Őket képviseli az egyesület. Legyen minél több tagja Esztergomban is! Az egyesület tagja a Lakásbérlők Nemzet­közi Szervezetének. Európa legtöbb orszá­gában fejlett egyesületi élet zajlik. Meg­tudtuk azt is, hogy Vácon ötven százalék a vételi ár (Esztergomban harmincöt szá­zalék! - a szerk.) és a lakbér százharminc százalékos emelését tervezik. Dr. Könözsy László polgánnester a ren­deletalkotásról szólt, benne a képviselők felelősségéről. Az önkonnányzatot a la­kástörvény „behatárolta". Igazságtalannak tartja, hogy korábban jó lakásokat tizenöt százalékért adtak el. Újra kell gondolni a helyzetet, mennyit veszíthet a város? Együttgondolkodást kért a lakosságtól. Négy hónap áll rendelkezésére mindenki­nek, hogy megvegye a bérleményét. Még semmiről nem késtünk le. A mai fórum elérte célját, tovább erősödött a szervezet. Dr. Haller Zoltán országgyűlési képvi­selő vitatkozott a helyi rendelet végrehaj­tásának módjáról. Nem szabályozták az egész rendszert, nem volt fizetőképes ke­reslet. Hiányzik ma is a lakáspiac. A bér­lakások forgalma és a szabadpiac élesen elhatárolódott. Egy térségben csak egyfaj­ta ár lehet. Vétel és vétel között nem iehet különbség. A törvénykezésben is szemlé­letváltás kell - a képviselői munkában is! Legyen a területnek ismerője. A város va­gyonát át kell értékelni. A lakás annak fon­tos, aki benne lakik, ezért a város adja is el ezeket! Lakóközösségeket kell alkotni. A városban rendet, tisztaságot szerető, gondoskodó polgárok éljenek! Ez a társa­dalmi szervezet erősebb lehet, mint lakás­ügyben bámii más. Dr. Takács Márta jegy­ző 1990-től elemezte a lakások eladását. Jelenleg a bérleti díjak is az 1990-es szin­ten vannak. A baj az, hogy a lakók nem gondozzák házaikat. Félő, hogy romváros leszünk! A fórum résztvevői közül számta­lan kérdés hangzott el: a lakások forgalmi értékének megállapításával, a vételárral, a vételi ajánlatokkal, a távfűtés önkényeske­déseivel, a felújítási költségekkel, a lehetsé­ges hitelkérelemmel kapcsolatosan.A vála­szok közül volt megnyugtató, de továbbra is maradtak nyitott kérdések. Battha Pál zárszavában elmondta, hogy vegyes érzel­mekkel zárhatjuk a fórumot. A társasházak gondjait szakemberekre kell bízni. Ők az egyesület központjában elérhetők. Címük: Budapest, IX. ker. Lónyay utca 44. Telefon: 1-215-1011, 1-216-3485. c "N VÁROSHÁZA HÍREI * RÖVIDEN * VÁROSHÁZA HÍREI * RÖVIDEN V y Tudósított: Pálos Imre

Next

/
Thumbnails
Contents