Esztergom és Vidéke, 1994

1994-11-24 / 47. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A kéményóriás bontás közben LEBONTOTTAK A KEMENYORIAST Több éve húzódott a Kis-Duna sétány és a Malom utca sarkán, a strand területén álló hatalmas kéményóriás lebontása. A műemlékj környezetbe nem illő ipari építményt a Fürdő szálló kazánházához építették. így az önkormányzati és műemlékvédelmi határozatot viszonylag békésen fogadta el a tulajdonos. Visszanyerte régi képét a Szent István Fürdő, megszabadult egy oda nem való építménytől. A lebontás költségeit a város Fizette. Zeiss galvánüzem A tulajdonjog még nem jogosít építkezésre Lapunkban sorozatban - ezúttal hatodik alkalommal - olvashatnak a Zeiss galvánüzem telepítésről. Előző számunkban közöltük dr. Hornyák Margitnak, az Észak-dunáltúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettesének véleményét. Terjedelemes levelét most folytatjuk: ,A város általános rendezési terve (ÁRT), amelyet a képviselő-testület jogosult elfogadni, tartalmazza azokat a területeket, ahol ipari üzem létesíthető. Az ÁRT jóváhagyását megelőző egyeztetési eljárásban véleményt alkotni egyenként, a testületi önkormányzati képviselő, illetve társadal mi szervezetek révén is lehet Tudomásunk szerint Esztergom város új ÁRT-jének jóváhagyása a napokban megtörtént. Ezzel kapcsolatban ajánljuk annak a kérdésnek a tisztázását, hogy a jelenleg hatályos ÁRT az adott területet milyen területfelhasználási kategóriaként jelöli? Ezzel összefüggésben szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a földterület és a meglévő epületek tulajdonjoga alapján a tulajdonos még nem szerzett jogosultságot az üzem létesítésére, akkor sem, ha az ingatalannyüván tartás ban (Földhivatalnál) az ingatlan telephelyként van megjelölve. A beruházásra vonatkozó döntés meghozatala előtt, de legkésőbb az építési engedély megszerzésére irányuló eljárási szakaszban a környezetvédelmi hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a tervezett tevékenység a módosított 86/1993. konnányrendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat (KH V) készítésére kötelezett-e? A hivatkozott rendelet a fémek felületkezelésére (galvanizálás, zsírtalanítás) esetén 20.000 m /év kapacitás felett írja elő KHV-készílés kötelezettségét. Mivel a tervezett galvánüzem kapacitása (5.25017.500 m /év) ezt az értéket nem éri el, a CZH Optikai Kft. KHV készítésére jogszabályi úton nem kötelezhető. Az építési, illetőleg a használatbavételi engedély megadásáról vagy megtagadásáról hozott határozatot írásban közölni kell - többek között - a közvetlen ül szomszédos ingatlanok tulajdonosaival (kezelőivel), továbbá mindazokkal, akiknek az építési munka illetőleg a rendeltetéstől eltérő használat a jogos érdekeit érinti. Ugyanez vonatkozik a fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárásban hozott határozatra is. Á határozat a jogerőre emelkedést megelőzően a II. fokon eljáró hatóságnál (jelenleg a Köztársasági Megbízott Hivatala) megfellebbezhető, a másodfokon hozott döntést pedig a közigazgatási bíróságon lehet megtámadni. További lehetőség a birtokháborítás címén indított polgári peres eljárás, amelynek alapját a meglévő ingatlanok (óvoda, iskola, lakóépületek) rendeltetésszerű használatának az üzem által történő korlátozása teremtheti meg. Az ügy megnyugtató megoldása véleményünk szerint a lakóközösségnek, a Polgármesteri Hivatalnak és a CZH Optikai Kft-nek egyaránt érdeke, amelyben a rendszeres és korrekt információcsere elengedhetetlen. Az ennek érdekében történő kapcsolattartást segítené e területi önkormányzati képviselő bevonása, a saját közösségükből, esetleg hozzáértők felkeresésével alakított társadalmi, szakértői csoport,munkája. Tiszteli Pálos Úr! Remélem, hogy válaszom megfelel annak a bizalomnak, amellyel Ón a nyilvánosság képviselőjeként hozzám fordult. Biztosíthatom, hogy Felügyelőségünk a hatáskörébe tartozó kérdésekben mindenkor rendelkezésére áll. Dr. Gaál Károly közgazdász A kamarai választásokról*. Tatabányán befejeződtek a megyei kereskedelmi és iparkamara küldöttválasztó ülései. Ezeken viták folytak, melyekből az tűnt ki, hogy a jelenlévők egy része nem értett egyet az előkészítés és a jelölés módjával. Kifogásolták, hogy az érdekelteket nem vonták be a jelölés munkájába, nem ismerik a szervezők általjavasolt küldöttek személyét, munkáját, célkitűzéseit. A megnyilatkozásokból kitűnt, hogy sokan nincsenek tisztában az alakuló kamarák szerepkörével, feladataival, szervezeti felépítésével, a választások lebonyolítási rendjével. Ezen hiányosságokat igyekszünk most a már négy éve működő Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara részéről pótolni. Az országos gazdasági kamarákat (Magyar Kereskedelmi Ipar Kamara, Magyar Kézműves Kamara, Magyar Agrár Kamara) 1994. december 31-ig kell megalakítani. Ezek nyugati mintára közjogi kamarák lesznek. A gazdasági kamarákról szóló 1994. XVI. törvény kimondja az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentését, ezzel összefüggően a gazdasággal kapcsolatos feladatoknak az érintettek által önigazgatás útján történő ellátását. A több százezer, egyre szaporodó magán és társas vállalkozás praktikus, területi-szakmai sajátosságoknak megfelelő irányítása, működésük szabályozása már nem lehet állami feladat. Megyénkben is tízezernél több vállalkozás van, melyek ügyes-bajos ügyeinek intézésére a közigazgatási hivatalok már nem képesek. A gazdálkodók sokasága, a szakszerű, gyors ügyintézés kézenfekvővé teszik, hogy helyi, területi és országos szinten is maguk az érintettek intézzék minél olcsóbban, minél szakszerűbben a gazdálkodásukkal összefüggő ügyeket. Saját maguk ügyeljenek a tiszta gazdasági verseny szabályainak betartására a jó minőség és a hírnév védelmére, vitás ügyekben döntőbíróként járjanak el, az állami és az önkormányzati szervekkel karöltve szervezzék, fejlesszék területük gazdaságát. E sokszínű és hatalmas feladatnak csak jól működő, demokratikusan szervezett, jó vezetéssel és aktív tagsággal rendelkező kamarák tudnak eleget tenni. Ehhez az szükséges, hogy már a megalakuláskor megfelelő jelöltek, jó szakemberek kerüljenek be a vezetőségbe. Ez rendkívül nehéz feladat, igen gondos előkészítő munkát kíván. r VÁROSHÁZA HÍREI * RÖVIDEN * VÁROSHÁZA HÍREI * RÖVIDEN V / Az előkészítő munkák irányelveit az Országos Tanácsadó Testület ajánlásai alapján kidolgozott és az Ideiglenes Kamarai Szervező Bizottság által jóváhagyott ügyrend tartalmazza. November 28-án, hétfőn délután Tatabányán a megyei önkormányzat tanácstermében a küldöttgyűlés dönt a kamarai alapszabályról, az Esztergomi Térségi Kamara megalakításáról, a kamarai költségvetésről, az elnökség összetételéről, a bizottságokról, az országos küldöttekről. Térségünk megyei küldöttei: Engelbrecht József (EKIK elnöke, vállalkozó), Nagy János (Uniker Rt.), Sebák Józsefné (Gran Áfész), Pászty György (Viscosa), Bauer Gaszton (Dorog), Hollósi László (Magyar Suzuki Rt.) Szűcs András (Dorog), Matyók László (Dorog), dr. Kecskeméti Tamás (Mikromeditron Kft.) Fehér Ernő (Lencsehegyi Szénbánya Kft.), Szekeres József (Kamleithner Kft.), Kajtár László (AMP Hungária Kft.), Szabó József (ACSI Dorog), Mácsány Lajos (Fotex Plastic Kft.), Vincze Attila (Medigran Kft.), Újvári György (Lakép Kft.), Gyöngyös Antal (Keszta-Dunawall Kft.), Winkfein Károly (Sörért Kft.), Szalma József (vállalkozó), Robota Rezső (Struktúra Rt.), Sólyom László (Lábatlan), Kárpát Csaba (Aknabau Kft.), Beluzsár János (Lábatlan), Schmidt Mihály (vállalkozó), Schmidt József (vállalkozó), Szalánczai Péter (Autótransz Kft.), dr. Sirola Miklós (Oktáv Rt.), Ottrok Györgyné (Hulladékégető Kft.), Erős Tibor (Granvisus Kft.), Gyergyák József (Interim Bt.), Bódi István (Komfort Kft.), Bárdos Zoltán (Lábatlan), Csirke József (Nóvum Kft.), dr. Gaál Károly (Inform Dabub), Srutek Józsefné (kereskedő), Rózsavölgyi Károly (Tát), Gimeskövi Károly (Kesztölc). Küldötteinktől elvárjuk térségünk gazdasági érdekének a képviseletét. Négy polgármesterjelölt Lapzártakor kaptuk a hírt a helyi választási munkacsoporttól, hogy határidőig négy polgármesterjelölt adta le az ajánlási íveket: Balogh Péter, dr. Könözsy László, Rozgonyi Miklós, dr. Varga Győző. A tizennégy választókörzetből pedig 83 képviselőjelölt hozott aláírt íveket. Tudósított: Pálos Imre