Esztergom és Vidéke, 1994

1994-11-03 / 44. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Szociális gondoskodás A szociális gondoskodásra rászoru­lók pénzbeli, természetbeni és szemé­lyes gondoskodást nyújtó ellátást kaphatnak. A szociális ellátásokat az 1993. évi hármas törvény, valamint az ezt módosító 1994. évi hatos tör­vény szabályozza. A törvény szabá­lyait helyben az önkormányzat 18/1993.(IV.7.) és 14/1994.(IV.28.) számú rendeletei fogalmazzák meg. A Polgármesteri Hivatalban a Nép­jóléti és gyámügyi csoport foglalko­zik a segélyezéssel. Tóth Gábomé csoportvezető és hét munkatársa lel­kiismeretes munkát végez, hogy a több ezer jelentkező a törvény és a rendeletek szellemében kaphassa meg a támogatást. Az előző évben több mint ötvenegy millió forint került ki­fizetésre. A pénzbeli ellátás kétféle módon történik: a normatív ellátás és a szociális rászorultságtól függő ellá­tás révén. A normatív ellátás a gyer­meknevelési támogatást jelenti. Gyermeknevelési támogatásban negyvenhárom család részesült, több mint kétmillió forint összegben. Az az anya jogosult a támogatásra, aki három vagy több kiskorú gyereket ne­vel, a legkisebb három és nyolc év közötti, továbbá az anya legalább 180 nap biztosítási idővel rendelkezik. A család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj háromszorosát. A támogatást az állami költségvetés megtéríti. Munkanélküliek jövedelempótló támogatására az jogosult, aki már ki­került a járadéki ellátásból és család­jában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének nyolc­van százalékát. A támogatást fele-fele arányban az önkormányzat, illetve a központi költségvetés fedezi. E rész­ben négyszázhét főnek tíz és félmillió forintot fizettek ki. A lakásfenntartási támogatást szo­ciális és egészségügyi körülmények figyelembevételével kell megállapíta­ni. Azoknak a családoknak juttatható, akiknél a lakhatási költségek megha­ladják a jövedelem harmincöt száza­lékát. E keretből kilencszázkilenc­venhat családnak hétmillió három­százezer forintot fizettek ki. Ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását vál­laló hozzátartozó kaphat. Alanyi jo­gon két és tizennyolc év közötti gyer­mek gondozásáért; méltányosságból tizennyolc évet betöltött tartósan be­teg személy ápolásáért lehet megálla­pítani. E részben ötvenhárom fő ré­szére négymillió kétszázezer forintot fizettek ki. Átmeneti segélyt azok a szemé­lyek, illetve családok kaphatnak, akik létfenntartásukat veszélyeztető rend­kívüli élethelyzetbe kerültek. Akik időszakosan vagy tartósan létfenntar­tási gondokkal küszködnek. Az átme­neti segélyt egy bizottság, Kertváros­ban a részönkormányzat állapítja meg. E keretből több mint hatezer esetben tizenhét millió forint került kifizetésre. Rendszeres nevelési segély azok­nak a családoknak adható, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Négyszázkilenc család részére kilenc­millió nyolcszázezer forintot fizettek ki. Rendszeres szociális segélyben az a nagykorú, munkaképtelen, illetve rokkant személy részesülhet, aki lét­fenntartásáról nein tud gondoskodni, E részben harminc személy részére kétmilliót utaltak ki. Temetési segélyben részesülhet az, aki hozzátartozója temetéséről nem tud gondoskodni. A felsorolt ellátáso­kat a Polgármesteri Hivatal az önkor­mányzat költségvetésétói fizette. Esztergomi lakásgondok (V.) Ezután olcsóbban lehet megvásárolni... Lapunk előző számában tudósítot­tunk arról, hogy a képviselő-testület szeptember 18-i ülésén módosította a 13/1994.(IV.28.) számú rendeletét. A módosítás lényege, hogy nőtt a lakásvásárlási kedvezmény mértéke és csökkent a vételár-hátralék után fi­zetendő kamat mértéke. Tehát olcsób­ban lehet megvásárolni az önkor­mányzati lakásokat. Most a vonatkozó rendelet részleté­nek pontos szövegét közöljük: 21. § (1) Ha a lakást a vételi jog jogosultja vagy a vásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár a 19. § (6) bekezdése szerinti megállapított ösz­szeg ötven százaléka. (A lakás vételá­ra a forgalmi értéktől függ - a Szerk.) 24. § (1) Ha a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben fizetik meg, a vételi jog és az elővásárlási jog jogosultját a vételár ötven százaléká­nak megfelelő vételár-kedvezmény il­leti meg. (2) Ha a vevő a vételárhátralékot huszonöt évnél rövidebb idő alatt fize­ti meg, akkor a megfizetés időpontjá­ban fennálló vételárhátralék ötven százalékát nem kell megfizetnie, a le­járt kamatokat azonban teljesíteni kell. 43. § (1) A vételárhátralék után-ha e rendelet más szabályt nem tartalmaz - évi nyolc százalékos kamatot kell fizetni. Olvasóink figyelmét felhívjuk arra, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet újabb módosítása a kép­viselő-testület legközelebbi ülésén is napirendre kerül. A testület üléséről következő szá­munkban tudósítunk. A felújított volt káptalani épület Felújították a Duna Múzeumot A Magyar Vízügyi Múzeum - vagy újabban a Duna Múzeum - háza váro­sunk egyik első díszes középülete. Az 1683-as török alóli felszabadulás után a XVIII. század első harmadában épült, az esztergomi káptalan itteni birtokai köz­pontjául. Sokáig ez volt az akkor már kétszáz éve Nagyszombaton székelő esztergomi érsekség rezidenciája is, hi­szen a prímás saját palotát még nem épí­tett a városban. A ház arról is híressé vált, hogy 1790. február 20-án itt őrizték a magyar államiság jelképét, a Szentko­ronát. A ház mostani felújítása tízmillió fo­rintba került. Átadására október 28-án, pénteken délben került sor. Az ünnepélyes átadásra a vízügyi szakmai vezetői, muzeológusok, terve­zők, kivitelezők és a meghívottak jöttek el, köztük: Kolossváry Gábor főigazga­tó (Országos Vízügyi Főigazgatóság), Katona András főigazgató (Országos Közlekedési Múzeum), Kabay Sándor igazgató (Középduna vidéki Vízügyi Igazgatóság), dr. Könözsy László pol­gármester, Balogh Péter alpolgármester, Szerényi Imre levéltárigazgató (Buda­pest), Kassa Gyula minisztériumi főosz­tályvezető, Viola András minisztériumi főtanácsos. Fejér László igazgató a vízügyi köz­gyűjtemények nevében köszöntötte a résztvevőket, majd a múzeum múltjáról szólt. A hetvenes években létesült, melynél ő is „bábáskodott". A nyolc­vanas években egyszer felújították az épületet, de azt akkor nem dicsérték. Külseje szinte „taszította" a látogatókat. Most jogosan ünnepelnek: a tervezők ­Tétényi Éva és Szathmári Miklós, a ki­vitelező General Bau, Kujáni Ferenc ügyvezető és Kiss Sándor építésvezető, Hajdú Péter műszaki ellenőr egytől­egyig színvonalas munkát végeztek. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium tízmilliós beruházása a mú­zeumok mai helyzetében egyedülálló példa. Szervezetükre továbbra is ráfér a támogatás. Kaján Imre múzeumigazgató beszá­molt a házról, a házban található gyűjte­ményekről, továbbá a közeljövő tervei­ről. Elmondta, hogy a házat az esztergo­mi káptalan a húszas években hivatalno­ki lakásokká alakította át. Már akkor fel­merült a közvéleményben, hogy múzeu­mi célra lenne a legalkalmasabb. Erről írt az Esztergom és Vidéke 1926. no­vember 18-i (csütörtöki) számában Vi­téz SZÍVÓS Waldvogel József. Az államosítások után a Pilisi Erdő­gazdaság épülete lett, mely három évti­zed alatt teljesen lelakta. Á puritán fel­újítások semmit sem segítettek, és a ki­lencvenes évek elejére elodázhatatlan lett a teljes rekonstrukció. Most az épü­let visszanyerte korabeli barokk szépsé­gét. Vásárhelyi Pál születésének kétszá­zadik évfordulóján, 1995-ben megemlé­kezést tartanak. Evek óta készülnek rá. Cholnoki Jenő földrajztudósról ugyan­csak tanácskozást és kiállítást tervez­nek, születésének 125. évfordulójára. Fő tervük az 1996-os millecentenáriumi évben a „Duna, ami összeköt" című mo­numentális kiállítás megszervezése, a környező országok Duna múzeumaival közösen. Itt mutatják be az 1896-os, még meglévő emlékeket „Volt egyszer egy kiállítás" címmel. Kaján Imre szólt a házban működő Európai Közép Galériáról is, mely a kortárs művészek megismertetését szol­gálja. A kiállításokat rendszerint nagy sikerrel rendezik meg. Dr. Deák Andiás múzeológus a mú­zeum különleges értékéről szólt. Bemu­tatta gróf Széchenyi István korabeli út­levelét, vízumbélyegzőkkel ellátva, melyből nyomon követhetők Széchenyi európai utazásai. A múzeum rendkívül gazdag térkép­gyűjteménnyel, adattárral, tanulmány­tárral, történelmi dokumentumokkal, te­matikus gyűjteményekkel rendelkezik. Érdekes volt megállapítása: „A refonn­kori vállalkozások egy része azért bu­kott el, mert a fejekben mindig hiányzott valami." Előadása végén eredeti, tizen­kilencedik század-beli Duna szabályo­zási dokumentumokat mutatott, majd a vendégek megtekintették a felújított há­zat. Megírtuk, beteljesedett Lapunkban írtunk az Esztergom-Párkány határátkelő nemzetközivé minő­sítése ügyében. Lapzártakor kaptuk a hírt a Győri Határőr Igazgatóságtól, Bali József ezredestől, hogy a magyar és szlovák külügyminisztérium november l-jétől nemzetközi határátkelőt létesített városunkban és testvérvárosunkban. VAROSHAZA HÍREI * RÖVIDEN * VAROSHAZA HÍREI * RÖVIDEN Tudósított: Pálos Imre

Next

/
Thumbnails
Contents