Esztergom és Vidéke, 1994

1994-11-03 / 44. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Városunkat az elmúlt négy évben ketten képviselték a megyegyűlésben: dr. Horváth István, a Balassa múzeum és egyben a megyei múzeumi szervezet igazgatója valamint Sipos Imre, az Árpád-házi Szent Erzsébet Humán Szakközépiskola igazgatója. Beszélgetőpartnereim éppen az október 27-i megyei közgyűlésről érkeztek. - Milyen Esztergomot is érintő témák kerültek napirendre? S.I.: - A közlekedés és az infrastruktúra fejlesztése kapcsán újfent megerősödött az a vélemény, hogy a Dorogot és Kertvárost elkerülő út mielőbb épüljön meg, továbbá a közlekedési minisztérium államtitkárának előterjesztésében a Mária Valéria híd sorsa is szóba került. A minisztérium a Táti-szigetek tájékán, a városközpontot tehermentesítendő, egy teljesen új hidat szeretne, az esztergomiak viszont, mint az köztudott, ragaszkodnak a csonkahíd újjáépítéséhez. A közgyűlés a „Komároin-Esztergom Megyéért" díjak odaítéléséről úgyszintén döntött. A négy jutalmazott közé most három esztergomi is bekerült: dr. Beke Margit, a Prímási Levéltár igazgatója Besey László nyugalmazott tanár, a felvidéki magyarságért kifejtett munkásságáért, valamint a Monteverdi Kórus. - Változott-e a megye és Esztergom kapcsolata az elmúlt évek soréin? H.I.: - A korábbi nyílt és burkolt szembenállás jelentős mértékben feloldódott. Jól együtt tudunk dolgozni. Erre hadd említsek egy konkrét példát: az Expo és a millecentenárium kapcsán „A magyarok térben és időben" címmel olyan tudományos konferencia tervét dolgoztuk ki, amelyet Tatabánya és Esztergom közösen rendez meg. Függetlenül attól, hogy lesz-e Expo vagy sem. E konferenciára 1996. május-júniusban kerül sor. Az első három nap programjának Tatabánya ad helyt. Ennek témája: a magyarok és rokonaik a honfoglalásig. A kiállításon az oroszországi Izsevszk Tatabánya testvérvárosa - és a permi múzeum egyedülálló finnugor gyűjteménye is megtekinthető lesz. Ezeket az európai nagyközönség még sohasem láthatta. A második nap témája „A Dunántúl és a honfoglalás" lesz. A harmadik napon a résztvevők a bánhidai csata színhelyére és Tatabánya jelképéhez, a Turulmadárhoz kirándulnak. A bánhidai csata egyébként a híres Feszty-körképen is látható. A megyeháza épületében úgyszintén található egy festmény a csatáról. A tervek szerint Éless Béla színjátszói, nagyszámú statisztával, megjelenítik a csata egy részletét. A negyedik napon a konferencia résztvevői áttelepülnek Esztergomba. Itt először „A kereszténység elterjedése a Dunántúlon a római kortól a honfoglalásig" témakörben hat-nyolc előadás hangzik el, majd az ötödik napon az ezeréves bajor-magyar kapcsolatokról lesz szó, elsősorban Szent István és Gizella kapcsán. A negyedik napon a középkori Esztergom templomairól és kolostorairól kiállítás is nyílik. Este pedig régi magyar zene szólal meg. A hatodik napon Esztergom műemlékeit és múzeumait tekintik meg a résztvevők. A honfoglalás és az államalapítás emlékezetére rendezett konferencia mindkét város és a megyei önkormányzat teljes egyetértésével jöhet létre. A pályázatot is közösen adtuk be. Kultúra dolgában elmondhatom, hogy bármilyen ötlettel állt elő a város, azokat a megye anyagilag és erkölcsileg is segítette. Az Esztergomban szervezett konferenciák, kiállítások megrendezését nemcsak a kulturális bizottság, hanem a megyei elnök úr személyesen is támogatta, hiszen ő saját keretéből is adhat. A numizmatikai nyári egyetem vagy a már harmadik éve a Balassa múzeumban rendezett numizmatikai konferenciák és kiállítások például az elmúlt évek során többszázezer forint támogatást kaptak. Kovács György Zoltán úr szinte minden jelentősebb esztergomi rendezvényre eljött. Még a ballagásokra a kormányzat 1,8 milliárd forintot szavazott meg a rendkívüli hátrányos helyzetbe került esztergomi kórház felújítására. Számomra sokat jelent, hogy a megyénél megszűnt a régi struktúra a vezetők uralkodása az előszobázás, a szorongás, ami kegyetlen és megalázó volt. Most a közgyűlés előtt bármilyen kényes kérdéssel fel lehet állni. Dr. Kovács György Zoltán elnök és Rudlof Tibor főjegyző hozzáállása a művelődési, a pénzügyi, a jogi... osztály segítőkészsége úgyszintén felemlítendő. - A sok jó ellenére a megye és Esztergom viszonyában bizonyéira akad még feszültségforréis... S.I.: - Esztergomnak az elmúlt években sem érvényesülhetett minden törekvése, részben amiatt, hogy a Megbékéltünk-e? Követeink a megyegyűlésben is, noha azokra többnyire udvariasságból hívták meg. A megyei Kernstok és Kulcsár Alapítvány úgyszintén erejéhez mérten támogatja az itteni rendezvényeket, vagy a helyi kiadványok létrejöttét. Példaként az Egyházak a változó világban című konferenciát, vagy annak kötetben megjelent anyagát említhetem, de a Gran Tours által kiadott Czuczor Gergely-kötet is ide sorolható. A közelmúltban pedig a visegrádi Mátyás Király Múzeum, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézete és a Balassa Bálint Múzeum által közösen szervezett „Közép-európai várak" című Visegrádon és Esztergomban megrendezett tudományos konferenciát támogatta a megye. Ezen nyolc ország kutatói vettek részt. Az elnök úr többször is elmondta hogy Esztergom a megye „fő" városa, kulturális központja. S.I.: - Számos intézményünk és rendezvényünk kapott támogatást, például a mi iskolánk kosárlabda csapatának izraeli útjához is hozzájárult a megye. A kérdésre visszatérve elmondhatom, hogy a megyével való újszerű kapcsolatunk minden szempontból jót hozott. A beruházásokhoz, fejlesztésekhez - a lehetőségekhez képest mindig megkaptuk a bennünket megillető részt. Igazán gondot csak a kórház hovatartozása jelentett. A Vaszary Kolos Kórház fejlesztése az elmúlt években a tatabányai Szent Borbála Kórházéhoz képest messze elmaradt. Ennek egyszerű oka volt: a mi kórházunk nem volt megyei intézmény noha a megye egyharmadát látja el. A megyei támogatásokból rendszerint csak néhány milliót kapott, a Szent Borbála Kórház, mint megyei intézmény, viszont annak a sokszorosát, elsősorban a céltámogatásokhoz való hozzájárulás révén. Ezért az esztergomi képviselő-testületi üléseken és a különböző fórumokon mindketten azt szorgalmaztuk, néhány képviselőtársunk rosszallása közepette, hogy a kórház igenis kerüljön megyei kézbe! Igaz, megyei fenntartású lesz, de attól még itt marad! - érveltünk. Az átadás megtörtént, s így megvan az esély a felzárkózásra. Különösen azóta, hogy megyei közgyűlés tagjainak kétharmada a megye nyugati felét képviseli, s egy egészséges lobbizás során nem mindig mi húzzuk a hosszabbat. És azt is el kell ismerni, hogy Kisbér, Bakonyalja és Oroszlány térségében ugyancsak bőven akad tennivaló. Korábban a megye az iskolaügy területén is óriási hatalom volt. A Dobó gimnázium új épületbe való költözése előtt - 1989-ig - Esztergomban nem épülhetett új középiskola. A meglévő iskolák állagának megőrzésével sem igen törődtek. Ez a hátrány ma is érezhető, de ezen búsulni nem érdeÚjabb gondot az jelent hogy a jövő év őszétől a megyében ezerháromszázzal kevesebb középiskolás kezdi meg tanulmányait. Ez azt jelenti, hogy negyvenhárom középiskolai osztállyal lesz kevesebb. Kis létszámú osztályokat és azonos típusú iskolákat nyilvánvalóan nem lesz érdemes fenntartani. E tény újabb feszültségforrás lehet a megye városai között. Esztergom iskolaváros is, ezért számos oktatási intézményről kell gondoskodnia. A pedagógusok „F" fizetési kategóriájának megítélése a városnak több mint 74 millió forintjába került, emiatt kevesebb pénz jut a fejlesztésekre és a beruházásokra. Ezért újra és újra föllángol a vita: adjunk-e középiskolát megyei kézbe, vagy sem? A gazdaságossági érvek a megyei kézbe adás mellett szólnak, a lokálpatrióta érzelmek a megtartást mellett... - Van-e esélye Esztergomnak a megyeszékhelyi rang visszaszerzésére? H.I.: - Van, de ez most nem aktuális. S.I.: - Úgy gondolom, Esztergom még lehet megyeszékhely, de nem úgy, hogy azt a megyei közgyűlés tagjai nagy többséggel támogatják, vagy az Országgyűlés - a város múltjára és jövőjére való tekintettel - megszavazza. Tatabánya esetében nem látom annak a fejlődésnek a lehetőségét amely a gazdasági átalakulás közepette továbbra is fönntarthatná azt a szerepet, amelyet a múltban lényegében mesterségesen alakítottak ki. Igaz, Tatabánya központibb fekvésű, de a képviselő urak havonta egyszer igazán elfáradhatnának majd Esztergomba.. Az esélyt az idő adhatja meg. Sebő József Önkormányzati választás (II.) Már megtekinthető a névjegyzék Dr. Takéics Márta jegyző, a helyi választási munkacsoport vezetője hétfőn < délelőtt tájékoztatást adott az önkormányzati választéis előkészületeiről. mindenki megtekintheti. A hivatal tisztviselői tíz napon át rendelkezésre állnak, hogy eligazítást, tanácsot adjanak, s az esetleges lakossági felszólalásokat orvosolják. Végső esetben dr. Takács Márta jegyzőhöz is lehet fordulni. November 9-én az esztergomi postások megkezdik a névre szóló értesítések kézbesítését. A pártok, társadalmi szervezetek, egyéni jelöltek november 11-től a hivatalban vehetik át a jelölési névjegyzéket. A választási kampány november 6án (vasárnap) veszi kezdetét és december 9-én (pénteken) 24 órakor fejeződik be. A képviselői jelölések határideje november 22-én (kedden) 16 órakor jár le. December 11-én, vasárnap tizennégy egyéni képviselőre és kilenc listás képviselőre adhatjuk le szavazatunkat Minden esztergomi választási szavazóhelyiségben négy szavazólapot kapunk: egyéni jelöltre, polgármesterjelöltre, megyei képviselőjelöltekre és kisebbségi jelöltre. A megye öt városa (Esztergom, Tata Oroszlány, Komárom, Kisbér) tizennyolc egyéni megyei képviselőt választ. A többi település összesen huszonkettőt (folytatjuk) Pálos Október 17-en, hetfon délután a pártok és társadalmi szervezetek képviselői megállapodtak a választási körzetekben. A megállapodás résztvevői: Esztergom Barátainak Egyesülete, Kertvárosi Baráti Kör, Kereskedelmi és Ipar Kamara, Ipartestület, Magyar-Német Baráti Egyesület, Magyar Igazság és Élet Pártja, Magyar Ut Körök, SZDSZ, MSZP MTESZ, MDF, Agrárszövetség, Köztársasági Párt, Független Kisgazdapárt, Szlovák Szövetség, Cigányszövetség, Gazdakör, FIDESZ, Munkáspárt. Esztergomban a törvény szerint tizennégy választási körzet lehet. Tíz körzet Szentgyörgymezőtől a Déli városrészig, három Kertvárosban, egy körzet Pilisszentléleken. (A tételes körzet-besorolást következő számunkban közöljük - a Szerk.) Az előkészületek elején most az a legfontosabb tennivaló, hogy tisztázzuk, kinek van választójoga „Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek állandó (vagy ideiglenes) lakása városunkban van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választás joga megilleti a tartósan letelepedett nem magyar állampolgárt is." A választásra jogosultak névjegyzékét november 4-én a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodájában