Esztergom és Vidéke, 1994

1994-10-27 / 43. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Iktatószám. 72/1994. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Magyar Köztársaság Miniszterelnökének Horn Gyula úrnak Budapest Tisztelt Miniszterelnök Úr ! Fontosnak tartjuk, hogy a Mitleneumi időkben történt rendkívüli fejlődésünk tapaszta­latait felhasználva, a Millecentenárium során több és meghatározóbb ünnepi alkalmaink jól segítsék kortnányprogramuiik megvalósítását, hazánk versenyhelyzetét, modernizációját . Ezért jelent örömet és bizakodást a Millecentenáriumi programok kibontakozásához nyújtott állami döntés, amely képes széles körű utat adni a kezdeményezéseknek, önszerveződések­nek. A Millecentenárium tárgykörében f. év június 21-én tartottunk Esztergomban sikeres regionális plénumot, amelyre Önt és pártjának képviselőit tisztelettel meghívtuk. Mivel azon bizonyára nem állt módjában részt venni, így annak határozatait támogatói kérés formájá­ban június 22-én, valamint július 27-én a plénum szervező bizottsága megküldte. Reméltük válaszát, kezdeményezésünk egyetértését és keresünk hathatós támogatásai. Ezzel szemben meglepetéssel olvastuk az újsághírt, miszerint döntés született Ópuszraszer, Pannonhalma és Székesfehérvár ügyében, s Esztergom az ősi királvi város ismét mellőzésre került. A magyarság minden történelmi emléke kell, liogv fontos legyen számunkra: a vérszerződés, az oktatás, a királysírok. A; 1995-2000 közötti időszak, hazánk 1000 és 1100 éves nugv ror'é­nelmi évfordulóiban bővelkedik. /I; államalapítás, nemzetté válás, az első törvén \ hozás. első pénzünk, az első európai integrálódás, István királyunk házasságit, koronázása történelmünk sorsfordulói, nemzeti létünk megalapozói. Ezek a mag varság jövőjét meghatározó esetnénvek cs az azt követő dicső századaink irányítása első fővárosunkban Esztergomban történlek. Érthetetlen tehát, hogy miközben reális nemzeti tudatunk újjáalakításáról beszelünk, • ha csak a kiemelt emlékhelyekre koncentrálva is - éppen a „ szülőhelyről ,. feledkeznének meg a javaslatot tevők és a döntésthozók ? Úgy gondoljuk méltatlan tenne minden további indoklás, amikor a város legutóbbi évtize­deiben - hátrányos helyzete ellenére is - mint történelmi és kultúrtörténeti emlékhelyünk iránt, állam és egyházfők sora, s évente másfél millió turista érdeklődött. őszintén reméljük egyetértését és a hivatkozott levelünkből az I. és 2. pontok megol­dásának hathatós elősegítését. Örömünkre szolgálna, ha személyes találkozással lehetőséget kapnánk érveink és ten'emk bővebb ismertetésére. Esztergom, 1904. szeptember 23. Tisztelettel íüH-Cld^^l (Dr. Kovács György Zoltán) Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke (Szűcs Magyar Teleputesféjlesztők és Felújítók Társaságának Elnöke (Németh János) Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája Esztergom Területi Szervezete Ügyvezető Elnöke (Dr. Könözsy Láiitf) Esztergom Váry^ PolgfÚ7nestere\ /ÍZ (Dr. Haller Zoltán) Országgyűlési Képviselő 5. vk. (Dr. Horváth István) Komárom-Eszt ergo m V legyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatója 1. Esztergom Város Képviselő-tes­tületének Kulturális és Idegenforgal­mi Bizottsága leveléből -1991. ápri­lis 30. Göncz Árpád Köztársasági Elnök úrnak Igen Tisztelt Köztársasági Elnök úr! Esztergom város képviselőtestülete 1990 novemberében kérelmezte me­gyei jogú várossá nyilvánítását, pon­tosabban azt, hogy előzőleg Ország­gyűlésünk módosítsa az önkormány­zati törvény kategorikus rendelkezését az ötvenezren felüli lakosságszámra, mint alapfeltételre vonatkozóan. Olyan szabályozást tartottunk - és tar­tunk máig - méltányosnak, amely egy-egy város történelmi múltjának és jelenkori szerepkörének mérlegelését is lehetővé teszi, ezen az alapon tehát - szoros kivételként - egyedi minősí­tést is megenged. Minthogy az Országgyűlés a módo­sítással nem foglalkozott (elismerjük: nemigen lett volna rá ideje), - így ké­relmünket is elutasították az önkor­mányzati törvény pusztán mennyiségi szempontú szabályozása alapján. A határozat indoklása azonban a „minő­ségi" szempontokat is figyelembe vé­ve, a következőképpen fogalmaz: „Esztergom kétségen kívül az ország egyik legjelentősebb történelmi múltú városa, kiemelkedő egyházi és számot­tevő oktatási központ, nemzetközi von­zása megkülönböztetett fontosságú. A városnak a nemzeti ludat formálásá­ban is lényeges szerepe van. Ezért ja­vasolható, hogy kiemelkedő jelentősé­gét az Országgyűlés adott esetben más módon, címen ismerhetné el, megte­remtve ennek feltételeit." (82/1990.(XII.7.) Ogy. határozat) Képviselő-testületünk Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága úgy ítéli meg, hogy augusztus 20. állami nem­zeti ünneppé nyilvánítása megfelelő „adott eset" lehetne. „Más mód, cím" arra, hogy folytatódjék a rehabilitáci­ója városunknak, amelyet az előző korszak nagyobb felében politikai íté­let és ennek nyomán kemény diszkri­mináció sújtott. Azért fordulunk Önhöz, Köztár­sasági Elnök úr. hogy pártolja kéré­sünket azokon a fórumokon, ahol az augusztus 20-i állami ünnep hivatalos rendezvényeinek terve készül, illetve döntésre kerül. Azt szerelnénk, ha Esz­tergom megkaphatná a rendezvények egyik kiemelt állandó helyszínének törvényesített rangját. Ezáltal a jogot és hozzá az állam erkölcsi és anyagi támogatását is, hogy az ünnepi ren­dezvényeket megvalósíthassa. 2. Szintén 1991 tavaszán, lényegé­ben ugyanezt a kérést foglalta levélbe a fenti bizottság képviselő-tagja, dr. Horváth István múzeumigazgató ­Antall József miniszterelnöknek cí­mezve. Idézünk a válaszokból, amelyeket ­a címzettek nevében - a Magyar Köz­társaság Elnökének Hivatala illetve a Miniszterelnöki Titkárság küldött meg 1991 júniusában: „(...) Elnök úr egyetért azokkal a törekvésekkel, amelyekkel Esztergom város kiemelkedő történelmi, kulturá­lis, egyházi jelentőségének elismeré­sét kívánják biztosítani.(.„) A jelzett határozatban foglaltak alapján indo­kolt lenne, ha a helyi önkormányzat az Esztergom várost érintő kezdeménye­zést az Országgyűlésnek terjesztené elő. A Köztársasági Elnök úr, a nemes szándék erkölcsi támogatásán túl, a konkrét megvalósításhoz szükséges jogi eszközökkel nem rendelkezik." „Az állami és nemzeti ünnepekre vonatkozó kérések újragondolását ­sok más egyéb mellett - a Kormány is napirenden tartja. Ebben a munkafo­lyamatban természetesen az Ön felve­tését és javaslatát is hasznosítani tö­rekszünk. Ezért levelének másolatát a témával foglalkozó munkabizottság­hoz is továbbítottam." 3. A Kormány 1028/1994.(V.26.) Korm. határozata „1. A Kormány a honfoglalás 1100 éves évfordulója - a világkiállítással egyidejű - megünneplésének előké­szítésével kapcsolatos feladatok ellá­tására széleskörű, közéleti, társadalmi személyiségekből álló Emlékbizottsá­got hoz létre a melléklet szerint.(...) 3. A Kormány felhatalmazza a mű­velődési és közoktatási minisztert az Emlékbizottság titkárságának - a Mű­velődési és Közoktatási Minisztérium szervezeti keretén belül történő - lét­rehozására. a) A bizottság titkárságának feladata az Emlékbizottság, valamint a műve­lődési és közoktatási miniszter által meghatározott feladatok végrehajtása, így különösen: - az országos ünnepségek előkészí­tése és szervezése, - szakbizottságok (történeti, művé­szeti, ópusztaszeri, székesfehérvári ki­rálysír), - társadalmi kezdeményezéseket szervező bizottság, - a világkiállítással és a honfoglalás megünneplésével kapcsolatos rendez­vényeket koordináló bizottság, - idegenforgalmi koordináló bi­zottság létesítése.(...) 4. A legfontosabb rendezvények helyszíneit (Ópusztaszeri Emlékhely, Pannonhalma, székesfehérvári király­sír) az érintett önkormányzatokkal együttműködve a rendezvények foga­dására alkalmas állapotba kell hozni, és ehhez a szükséges pénzügyi feltéte­leket biztosítani kell.(...)" Az említett mellékletben- „a leg­fontosabb rendezvények" helyszínei­nek megfelelően - Székesfehérvár és Ópusztaszer polgármestere, a Csong­rád Megyei Közgyűlés elnöke, vala­mint a pannonhalmi főapát is szerepel. 4. A Millecentanáriumi felhíváshoz Esztergom ez év június 21-én-regio­nális plénum keretében - csatlakozott. (Folytatás a 6. oldalon) (Koditek Pál) Esztergom lUirátui Egyesületének Elnöke A fenti címmel lapunk 1991. augusztus 16-ai számában mintegy másfél oldalnyi dokumentum-összeállítást közöltünk. Most először ezekből idé­zünk fel néhány részletet - útravalóul, hogy aztán krónikánk az idei év lépéseit követhesse. Esztergom rehabilitálása

Next

/
Thumbnails
Contents