Esztergom és Vidéke, 1994

1994-10-27 / 43. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Az új díszpolgárok: dr. Lecl-Össy Lóránt és dr. Horváth Csaba Polgármesterek a jövőről Október 17-én, hétfőn Budapesten rendezték meg a II. Önkormányzati Konferenciát. A Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium rendezésében a decemberben esedékes választásokról, az önkormányzati feladatok finanszírozásáról, a jövő általános szakmai kérdéseiről szóltak az előadók. Esztergom önkormányzatát dr. Könözsy László polgármester képviselte. , Ot kérdeztük: - Kuncze Gábor belügyminiszter is részt vett a konferencián. Miről szólt? - Az előttünk álló 1995-ös év nehéz gazdasági körülményeiről tájékoztatott. Az államháztartás helyzete miatt az önkormányzatoknak többletkiadásaikat maguknak kell előteremteniük. Saját bevételekre kell törekedni, elsősorban helyi adók segítségével. Felül kell vizsgálni az önként vállalt feladatok ellátását, esetleg egyes feladatok elhagyása szükséges. Jobban kell élni a racionális intézményi megoldásokkal, a kihasználatlan intézmények összevonásával, megszüntetésével. A nehéz gazdasági körülmények miatt nőhet a helyi konfliktusok száma: a különböző önkormányzati csoportok között, a testületen belül, a testület és polgármester között. Végső helyzetben feloszlathatja magát a képviselőtestület: név szerinti szavazással és minősített többséggel. Szó volt a megye szerepváltozásáról. Korábbi, pénzelosztó szerepét nem kapja vissza, de a régiók területfejlesztési feladataiból többet kell vállalnia. 1995. június 30-ig megalakulnak a területfejlesztési tanácsok, melyek pénzügyi forrást kapnak. Több támogatásban részesül az idegenforgalom, az információszolgáltatás, a szakképzés. A középiskolák kötelező átadása nem valósul meg, továbbra is az önkormányzatokra bízzák őket. -Mi várható a pénzügyi elosztás során? - Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államütkára kritikusan nehéznek, de egyben a stalibizáció éveként jellemezte a 95-ös évet. Többet fogyasztunk, mint amit megtermelünk. Ezért a fogyasztás visszafogására lesz szükség, ami bizonyos körökben igencsak vitatott. Az önkormányzati intézményeknél is feltéüenül létszámleépítésre lesz szükség. A termelő szférában egymilüó munkahely szűnt meg, az önkormányzatiban csak néhány. Ez az aránytalanság nem tartható. Szigorú szelektív támogatásra és átrendeződésekrevan szükség. Megszűnik az utófinanszírozás, és a központi támogatások nominálértéken maradnak. Ha 20 százalék inflációt feltételezünk, akkor ennyivel lesz kevesebb a bevételünk. Ez mostani beruházási forrásunk nagyságával azonos. A közalkalmazottak, köztisztviselők törvényben előírt fizetési felzárkózására nincs meg az állami fedezet. Ezt az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. Si vák József főosztályvezető számokkal bizonyította az államtitkár állításait. Kitért arra, hogy az Esztergomot is éri ntő „KJT" és „F" fizetési terheket továbbra is az önkormányzat viseli. -Miről tárgyaltak még? - Baja Ferenc miniszter a területfejlesztés alapelveiről beszélt: a modernizációról és a kedvezőtlen adottságú települések felzárkóztatásáról. Társadalmi kiegyezésre van szükség, hogy gazdaságilag ne szakadjon ketté az ország. Kusztosné Nyitrai Edit főosztályvezető a címzett támogatások szűkítéséről beszélt Megszűnik az ivóvízellátás, a tornaterem-építés, a szociális otthon-bővítés, a diákotthoni férőhelybővítés támogatása, ugyanakkor növekszik a szociális bérlakások támogatása. Az áthúzódó beruházások okán 1995-ben az előirányzott 33 milliárdból csupán 5 milliárd szabad keret van. Pozitívum, hogy a kórházak, így a Vaszary Kolos Kórház beruházási kerete is a régi marad. -Milyen tervezési időszakra számítanak? - Az államtitkár úr vetette fel, hogy az 1995. évi gazdálkodás során további gondot jelenthet, hogy az állami költségvetés elfogadása is késhet. A komiány most készíti, de az érdekegyeztetés folyamán, a parlamenti tárgyalás során többször is módosulhat. Az önkonnányzati képviselő-testületek decemberközepe táján állnak fel. Ebből következik, hogy sok-sok feszültséget tartalmazó költségvetésüket „tanulóvezetőként" fogják elkészíteni. A képviselő zsúfolt napjai Dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő eddig több mint tíz munkahetet töltött a Parlamentben. Négyszer a plenáris ülésen is láthattukhallhattuk, olvashattuk hozzászólásait. A képviselői munka részleteiről kérdeztük. - Milyen dolgai akadtak az elmúlt tíz hét alatt? - Párhuzamosan több munkában vettem részt. Mint ismert, a hatpárti tanácskozáson, melyen az új házszabályt formáltuk-alakítottuk, én képviseltem a szocialistákat. Sokat vállaltam az országgyűlés és a legnagyobb frakció, az MSZP optimális együttműködésének megszervezésében. Plenáris üléseken is feszólaltam. A törvényhozás nagyon felelősségteljes foglalkozás. Minél szélesebb körben, minél több emberrel kell tárgyalni, véleményt cserélni, ami nagyon időigényes. Az eltelt tíz hét után azt várom, hogy inkább gazdasági kérdésekkel foglalkozzunk a Parlamentben. Jelenleg három fontos témakör van a törvényhozás előtt, amivel nekem is kapcsolatom van: a választott bíróságokról szóló törvénytervezet, a családjogi törvény módosítási tervezete és az ügyészség szervezetével kapcsolatos törvénytervezet. Több törvény előkészítése most folyik, melyekkel ugyancsak foglalkoznom kell: a közbeszerzési törvénytervezet, a közalkalmazotti, köztisztviselői törvénytervezet, valamint a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos törvénytervezet. A hatpárti eseti bizottságot én vezetem, melynek különleges feladata van. Ki kell dolgozni azoknak a képviselőknek a díjazását, akik csak részben tesznek eleget kötelezettségüknek. Több olyan képviselő van, akiket mindössze négyszer-ötször láttam, míg mi reggeltől estig dolgozunk. Kevesen tudják, hogy minden bizottság mellett a saját ellenőrző albizottság is működik. Ezek feladata áttekinteni a bizottsághoz tartozó törvények társadalmi és gazdasági hatását. Az ellenőrző albizottságok működési módszereit én dolgoztam ki. - Mit jelent a bizottsági munka? - A parlamenti munkát Figyelemmel kísérők tudják, hogy egy törvénytervezet vagy módosító indítvány az egyes bizottságokon keresztül juthat el a plenáris ülés elé. Én a legtöbbet foglalkoztatott alkotmányügyi, törvényelőkészítési, igazságszolgáltatási és ügyrendi bizottságban dolgozom. Tagjai többnyire frakcióvezetők vagy helyetteseik, nagytekintélyű szakemberek, vagy korábbi miniszterek. Bizottságunk a költségvetési bizottság mellett az egyik legfontosabb. Ennek „nyomását" érezzük is. Heti rendszereséggel ülésezünk, szerdai és csütörtöki napokon. E két napon nem ritka, hogy tizenhat-tizennyolc órát is ledolgozzuk, a többi teendő mellett. Az MSZP-frakción belül munkacsoportok is működnek. Ezekről is kevesebbet hall a közvélemény. A közjogi, az ifjúsági és modernizációs, valamint foglalkoztatáspolitikai munkacsoportban is feladatom van. A legnagyobb az ifjúsági és modernizációs munkacsoport, harminckilenc tagja van, és az egyetlen olyan, ami nem szakmai alapon szerveződött. - Milyen heti időbeosztással dolgozik? - Hétfőn reggel nyolckor indulok és éjjel tizenegy, tizenkettő van, mire hazaérek. Este nyolctól a Parlamenti Sportegyesület tagjaiként a Körcsarnokban sportolhatunk. Én a kispályás focit kedvelem, bár nagypályás mérkőzésekre is készülünk. Kedden hajnalban kell kelnem, mert héttől nyolcig angol nyelvóra van, ezért külön Fizetünk. A plenáris ülések rendszerint elhúzódnak, későn érek haza. Szerdán frakcióülés és bizottsági ülések vannak. Csütörtökön délelőtt ugyancsak bizottságokban kezdünk, vagy a minisztériumokban tárgyalok, majd délután a körzetemben van fogadóórám, amit fontosnak tartok. Pénteken délelőtt esztergomi ügyvédi irodámban - szellemi felüdülésként dolgozom. Bár ilyenkor is foglalkozom közügyekkel. - Mit telt eddig Esztergomért, a választókörzetért ? - Amikor nem szólok hozzá a plenáris ülésen, amikor nem vagyok szakmailag érintve a vitában, akkor intézem az ügyeket. Képviselői feladatomnak tartom a Mária Valéria híd ügyét. Újjáépítése nemcsak érzelmi ügy, hanem gazdasági megfontolás tárgya is. Négy miniszterrel - ipari és kereskedelmi, közlekedési, környezetvédelmi és külügyi - már túlvagyok az egyeztetésen. Nem kampányügy! A város legfontosabb ügyének tartom! Pillanatnyilag a szlovák kormányalakítástól is függ. A magyar kormány „fogadókész". A millecentenárium ügyét ugyancsak fontosnak tartom. Több száz milliót pályázhatunk. Az esztergomi rendezvények ügyében Ópusztaszer, Székesfehérvár, Pannonhalma szocialista képviselőivel találkozót kértünk Horn Gyula miniszterelnöktől. A Sándor-palota és a Várhegy lovagtermének felújítása ügyében is ténykedem. Kérem a közösségeket, civil szerveződéseket, hogy esetleges indítványaikkal keressenek meg. Képviseletükre igyekszem módot találni. * Az országgyűlési képviselő legközelebbi fogadónapja Esztergomban november 3-án, csütörtökön, 15 órakor lesz a Szabadidő-központban. VÁROSHÁZA HÍREI * RÖVIDEN * VÁROSHÁZA HÍREI * RÖVIDEN Tudósított: Pálos Imre