Esztergom és Vidéke, 1994

1994-10-13 / 41. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Polgármesterek a Mária Valéria hídról Az építők ugrásra készen állnak! Az UVATERV nemrég tette közzé a Mária Valéria híd helyreállításának megvalósíthatósági tanulmányát. A tervezési munka résztvevői - dr. Sigrai Tibor irodaigazgató, Solymossy Iinre és Duma György mérnökök - egyértelműen a híd eredeti állapotának megfelelő helyreállítása mellett kardoskodnak. Ugyanakkor azt is bemutatták, hogy mennyi hátránnyal járna a végleges elbontás: „... a dunai átkelést nem a századokkal ezelótű színvonalú kompforgalom, hanem a táj hangulatához illeszkedő, archaikus vonalvezetésű híd tenné lehetővé... Az Európa-követés egyik fontos lépcsőfoka az országhatárok átjárhatóvá tétele. Ebbe a koncepcióba semmikép nem illeszthető bele a csonka híd elbontása, de újjáépítése annál inkább." A tervezés műszaki tartalma: a Duna híd meglévő nyílásainak felújítása, három új medernyílás készítése, a szlovák oldali útcsatlakozás, új határátkelő építmény, a magyar oldali útcsatlakozás. A híd közúti határátkelőhely is lenne, melynek költségeit fele-fele arányban viselné a magyar és a szlovák fél. - Miként értékeli a mai helyzetet a két város polgármestere? Jan Oravec (Párkány): - Párkány Tiszaágcsernyő után - Szlovákia második vasúti csomópontja. A forgalom ugyan visszaesett, de a pályaudvaron ma is négyszázötven vasutas dolgozik. Közös szlovák-magyar vámterületünk is van. Nagy szükségünk van a hídra, mely mindkét város alapvető érdeke. Számításaink szerint a híd rekonstrukciója százharmincmillió koronába kerülne, fele-fele arányban oszlana meg közötünk. A mi oldalunkon egy utcát kell szélesíteni a feljáróhoz. Egyébként az összes technikai előkészületet megtettük, így bármikor megkezdődhet az építkezés. Nemcsak mi, hanem az építők is ugrásra készen állnak. A vasszerkezeteket a Kassán működő kelet-szlovákiai Vasmű és a magyarországi Ganz-Mávag gyártaná. A pozsonyi és a budapesti műszaki egyetem is egyeztette a híddal kapcsolatos terveket. Készen állunk és a két ország vezetőinek politikai döntésére várunk, hogy megindulhasson az építkezés. Szlovákiában a rendszerváltás óta eddig három közlekedési miniszter volt hivatalban, hamarosan minden bizonnyal a negyediket nevezik ki. Magyarországon is új miniszter van. Mindent kezdhetünk elölről... Számunkra létkérdés, hogy végre ismét vashíd legyen a két város között mondta a párkányi polgármester. Dr. Könözsy László (Esztergom): - A tanulmányterv szerint a munkálatok négyszázmillió forintba kerülnének. A vízből meredező százéves pilléreket fel lehetne használni, hiszen annak idején jól megépítették. Valamit javított a helyzeten, hogy szeptember elsejétől az esztergomi-párKommunikáció! (Földes Vilmos karikatúrája) kányi határátkelőt nemzetközivé nyilvánították. Csehszlovákia kettéválása után sok baj volt a cseh turistákkal, akik „csehszlovákként" megszokták, hogy itt átkelhetnek. így már ők is, a nyugati turisták is jöhetnek-mehetnek. Persze jól tudják, hogy az esztergomi Várhegy és a Bazilika panorámája a túloldalról az igazi. A híd újjáépítése nemcsak a két város elemi érdeke. A Várhegy és a Bazilika a világörökség része, a nemzetközi turizmus egyik célpontja. A két város és környéke egy évezreden át szervesen összetartozott, a kapcsolatok ápolása a mai helyzetben még inkább létfontosságú. A híd újbóli megnyitása nemcsak a szlovákiai magyarság, hanem a magyarországi szlovákság számára is nagy jelentőségű lenne. Kölcsönösen megkönnyítené a két ország, a térség és mindenekelőtt a két város gazdasági, kulturális életébe való bekapcsolódást. Száz évvel ezelőtt, 1893 november végén kezdték meg a munkálatokat és alig másfél év múlva, 1895 nyarára már el is készült. Boldog napom lenne, ha Párkány polgármesterével a híd közepén foghatnék kezet. Az UVATERV tanulmányából azt is megtudtuk, hogy a megmaradt nyílások teherbírása huszonkét és fél tonna, autóbuszok közlekedésére is alkalmas. Az újonnan építendő vasbeton pályalemezen a kiemelt szegélyek között a pályaszélesség hat méter lesz. Mindkét oldalon járdával, s kerékpárúttal. Ötszáz fiatalt soroztak A Polgárvédelmi Központ helyiségeiben szeptember 15-e és október 7e között ötszáz fiatalt soroztak. A Komárom-Esztergom Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság elsőfokú sorozóbizottságát Kemecsei László őrnagy vezette. A bizottság tagja volt Borz Tibor polgármesteri titkár, a kórházból egy-egy sebész és belgyógyász szakorvos, pszichiáter, katonai írnok és Laczó Péter foglalkoztató, területi főelőadó. Kemecsei őrnagy elmondta, hogy törvény szabályozza honvédelmi kötelezettségünket: a hadkötelezettséget, a polgári védelmi kötelezettséget, a honvédelmi munkakötelezettséget. Az országban élő minden magyar állampolgárságú férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 17. életév betöltésekor kezdődik. Magában foglalja a bejelentési, a megjelenési és a szolgálati kötelezettséget. Munkanapokon reggel nyolctól délután kettőig tartott a 30-35 fiatal sorozási foglalkoztatása. A sorozásról már napokkal korábban az érintett fiatal felhívást kapott a hadkiegészítő parancsnokságtól: a hely és az időpont megjelölésével. A sorozóbizottság az egészségi állapot, a személyi adottság és a képzettség figyelembevételével döntött a fiatal hadkötelesek katonai alkalmasságáról, behívásának tervezett idejéről és helyéről, beosztásáról. Minden sorozási napon rövid tájékoztatót tartott Kemecsei őrnagy. Azt követően pszichológiai tesztet töltöttek ki. Az adategyeztetés fontos velejárója a sorozásnak. A hadköteles bejelenteni tartozik személyi adatait: nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, családi állapotát, gyermekeinek számát, polgári szakképzettségét, foglalkozását, beosztását, munkakörét, iskolai végzettségét, idegennyelv-ismeretét. A sorkötelesnek azt is be kell jelentenie, ha 3 hónapot meghaladó időre külföldre utazik. Az adategyeztetést orvosi vizsgálat követte. Az egészségügyi minősítés szerinti A, B, C, D besorolás katonai alkalmasságot jelent, I besorolásnál szakorvosi vizsgálat szükséges (mint a magas vérnyomás, allergia, stb.) az E besorolás katonai szolgálatra „alkalmatlan" megállapítást jelent. Ez utóbbi a hadkötelesek 8-10 százalékát érinti. Ha sorozáskor betegség, vagy múló jellegű fogyatékosság miatt nem lehetett megállapítani az alkalmassági fokozatot, akkor meghatározott idejű szolgálathalasztást és orvosi ellenőrző vizsgálatot rendelt el a bizottság. Ilyen is előfordult néhány esetben. Általános megállapítás volt, hogy iskolai végzettség és egészségi állapot tekintetében javult az arány. A sorozottak nyolcvan százaléka alkalmas katonai szolgálatra. A tatai vezetést biztosító zászlóaljhoz, a harckocsizó dandárhoz és a határőrséghez irányították a fiatalokat. A sorozáson esztergomi, dorogi, pilismaróti, dömösi, táti, tokodi, nyergesújfalui, süttői, dági, bajnai és más környékbeli hadkötelesek jelentek meg, huszonegy településről. Kemecsei őrnagy elmondta hogy a Polgármesteri Hivatal jó körülményeket biztosított a sorozáshoz. A fiatalok fegyelmezetten „viselték" kötelezettségüket. A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő 13-17 Szerda 8-12 13-17 Péntek 8-12 VAROSHAZA HÍREI * RÖVIDEN * VAROSHAZA HÍREI * RÖVIDEN A kanonokház nem iparterület Szeptember végén több napilapban is megjelent a pályázati felhívás: „A 2B Kft Budapest, mint tulajdonos pályázatot hirdet a következőkben felsoroltak értékesítésére: MICROMED (volt kanonokház), Esztergom Szent István tér 1-11. Műemléki védettségű. A jövőbeni funkció: változatlan ipari termelés, egyházi vagy állami közintézmény, vendéglátás (szálloda). Irányár: 200 millió forint (áfával). A pályázat beadásának határideje: 1994. október 15." Balázs László városi főépítész levélben értesítette a pályázati kiírásban szereplő címet - és annak közzétételét kérte lapunkban is: - Pályázati felhívásukkal kapcsolatban szükségesnek tartom közölni, hogy Esztergom város jóváhagyás előtt álló általános rendezési terve a volt MICROMED területét intézményi területnek minősítette. Ott ipari tevékenység a jövőben nem folytatható. Az általános rendezési tervre és a részletes rendezési tervre való hivatkozásuk téves. A pályázat kiírása előtt célszerű lett volna a Polgármesteri Hivatalban tájékozódniuk. Ugyanígy a terület megosztására illetve az épületek használatba vételére vonatkozóan is egyeztetniük kell a Polgármesteri Hivatallal és a szakhatóságokkal. Tudósított: Pálos Imre