Esztergom és Vidéke, 1994

1994-10-06 / 40. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Dr. Könözsy László polgármester foga­dónapján többen is a déli városrész egyre halmozódó gondjairól panaszkodtak. Keserű hangú levél is érkezett a Polgár­mesteri Hivatalba: „Tavaly végre elkészült a szennyvízcsatorna, aminek nagyon örül­tünk, mindaddig, amíg egy nagyobb eső után ki nem derült, hogy nem tudja elnyelni a csapadékvizet. A csatornák minden eső után megtelnek és szennyvízzel árasztják el az udvarokat, az utcákat. Úgy érezzük, hogy ezen a környéken lehetetlenné vált az élet. A párkányi papírgyár füstje úgyszintén itt érezhető a legerősebben, a szennyvíz elszivárgása után továbbra is orrfacsarító bűz terjeng. Mivel a Vasas utcában nincs aszfalt borítás, a rendőrség előtti forgalmi rend változása óta a gépkocsiforgalom nagy része is erre az utcára korlátozódik..." Dr. Könözsy László polgánnester és Ju­hász Albin területi képviselő a leírt gon­dokkal a helyszínen is megismerkedtek. A bejárás során elbeszélgettek az emberekkel és lakossági fórum összehívását határozták el. A fórumon a Táti út, a Szentkirályi utca, a Lázár Vilmos utca, a Pöltenberg utca, az Árok utca, az Eötvös utca, a Tartsay utca, a Vasas utca, a Szent Pál utca, a Csatai Szabó utca, a Révész Béla utca és környékük la­kossága volt ott - a Hősök terétől a város széléig. Szeptember 27-én, kedden este a Sza­badidőközpont nagytermében dr. Könözsy László polgánnester mondta el az előzmé­nyeket. Hozzátette, hogy e városrészben száz év alatt összegyűlt gondok keserítik meg az ott lakók életét: a kiépítetlen inf­rastruktúra, a rossz utak, a lerakott szemét, a közbiztonság hiánya... A város vezetői ismerik e térség elmaradottságát, de ezeken csak lépésről lépésre tudnak segíteni. Mi­előtt átadta a szót a lakosságnak, elmondta, hogy eljött a fórumra dr. Kemenszki István kapitányságvezető, Balogh Péter alpolgár­mester, dr. Takács Márta jegyző, Juhász Albin képviselő és az önkonnányzati hiva­tal számos tisztviselője. A gondok zuhataga Vágóné Sebők Éva energikus hozzászólásával kezdett áradni. Elmondta, hogy a Szenkirályi utcában a közbiztonság mérhetetlenül rossz. Este ti­zenegy után vonulnak haza a kocsmákból a Töltés utcában, a sáncnál lakók, és miat­tuk mindenki veszélyben van. Ekkor tör­ténnek a lopások, a verekedések, a garáz­daságok. A lakosság nem tehet ellene, mert nyomban helybenhagyják, aki szólni mer. Rettegésben élnek. A Szentkirályi utca a bűnözés „felvonulási" területe. A lakások ellenőrzését is kérte, mert biztosak abban, hogy büntetett előéletűekkel, bűnözőkkel van tele a környék. Egy Lázár Vilmos utcai ház tulajdonosa szólt közbe, hogy éjjel hozzájuk két sze­mély hatolt be a kerítésen, majd mikor észrevették őket, „szerencsére" távoztak. Mátravölgy iné kerékpárlopást említett, fel­jelentést tett, de a mai napig eredménytele­nül. A Szentkirályi utca egyik lakója el­mondta, hogy a barnabőrű fiatalok ócska, rozoga autókkal száguldoznak, és vélemé­nye szerint jogosítvány nélkül. A rendőrség erre mind ez ideig nem figyelt fel, nem járnak arra. Egy férfi azt vetette fel, hogy a Töltés utcában már csövesek és bűnözők is lak­nak, ott húzódnak meg. Egy fiatal hölgy pedig elmondta, hogy nappal sem meri ki­engedni egyedül a gyerekét. Elszedik a zsebpénzét, leszedik az óráját. Középkorú apa említette, hogy fiát meg­verték, lányát fejbeverték, a Révész Béla utcai házukból ellopták a kerékpárját, amit „a cigánysoron találtam meg szétszerelve". Többen indulatosan szóltak fel a Táti út és Verseghy utca sarokhoz közel épült üzlet­sor miatt. Tejivónak, élelmiszer üzletnek készült, most pedig kocsmaként működik. Az előtte lévő területen is italozás, része­gesekedés folyik. És a kocsmázók kisebb­nagyobb szükségleteiket a szemközti sar­kon, a zöldben intézik el. Meztelenkedés és más egyéb is előfordult már. És ezt erkölcsi fertőnek tartja a környék lakossága. Erős Árpád így summázott: elhanyagolt városrész, dicstelen utakkal, festett utca­táblákkal. Meszes Ferenc hangsúlyozta, hogy a Táti út „kapu", ott áll a tábla: Kö­szöntjük ezeréves városunkban! Méltatlan fogadtatás. Bodrogai Gyula tanár kritizálta a város vezetőit. Miként hagyhatták így megépíte­ni a rendőrség előtti közlekedési csomó­pontot. Felsorolta összes hibáját - a részt­vevők igenlései közepette. Ez ügyben már Juhász Albin képviselő is többször próbált intézkedni, de hiába. Dr. Kemenszki István kapitányságveze­tő elmondta, hogy javul a bűnesetek felde­rítése. A lakosság megítélése mégis rosz­szabb a valóságnál. De a lopás, a kerék­párlopás valóban visszatérő eset a környé­ken. A város minden részében igénylik a rendőri jelenlétet. ígéretet tett. hogy javulni fog a déli városrész rendőri ellenőrzése. Dr. Takács Mária jegyző sajnálattal em­lítette meg, hogy megszűnt a rendőri fel­ügyelet, a kitiltás és így több bűnöző „fut" a városban. Megoldást a kisebbségi önkor­mányzattól vár. Juhász Albin képviselő bejelentette, hogy a városrész 24 kilométeres úthálóza­tára egységes újjáépítési terv készül, me­lyet szakaszosan lehet majd megvalósítani. Dr. Könözsy László polgánnester közös gondolkodásra kérte a lakosságot. Ezen az áldatlan helyzeten a hatósággal együttmű­ködve, rendőrségi jelenléttel lehet javítani: a minimális higiénés környezetet, a fertő­zés elkerülését, a szeméthegyek elszállítá­sát, az utak karbantartását „apránként lehet megteremteni". MEZOGAZDASAGI ÖSSZEÍRÁS A Központi Statisztikai Hivatal közleménye Tájékoztatásul közöljük, hogy a Köz­ponti Statisztikai Hivatal a mezőgazdasá­gi adatok pontosabbá, megbízhatóvá té­tele érdekében 1994. szeptember 30-i ál­lapot szerint mezőgazdasági gazdaság­szerkezet-összeírást hajt végre. Az ösz­szeírás célja a mezőgazdasági termelés­ben résztvevő háztartások (gazdaságok) fő adatainak megismerése. Az elkövetkező napokban munkatár­saink felkeresik Önöket, hogy az 1991. március 3l-e óta bekövetkezett változá­sokat - az Önök segítségével - címjegy­zékeinken kijavítsák. A körzethatárok kialakításán kívül szeretnénk egyeztetni az utcanév-válto­zásokat is, melyek az az elmúlt négy év alatt a szokásosnál is gyakoribbak voltak. Hogyan repül a „Vizes Holló 19 Július 15-én korán reggel, nyitás előtt kopogtatok a Gran Tours utazási iroda ablakán. Sietnem kellett, mert a busz néhány perc múlva indul, de bár­mennyire is sürget az idő, van valami, amit még el kell intéznem. Izgatottan kotorászom a zsebemben, s néhány forintot a pultra téve már futok is, ke­zemben az Esztergom és Vidéke leg­újabb számával. Különleges ez a mostani lap szá­munkra, cserkészeknek. Frissen le­mondott parancsnokunk írt néhány sort, amit társaim szerint feltétlenül látnom kell. Végre megérkezem a buszhoz. Most már szabad a gazda. Sebesen átlapozom az újságot. Erős Sanyi bá­csi fényképe után a lap alján meglá­tom Fonzi bátyám rövid, de tartalmas írását. Számomra már nem újdonság amit olvashatok, hisz vezetői megbe­széléseinken minden szándékáról tá­jékoztatott, de azért fáj. Fáj, hogy a csapat bezárja kapuit, mégha rövid időre is. A fájdalom mellé az írás nyo­mán némi bűntudat is társul, hisz a zárás okaiként felsoroltak közt az „önállósodási törekvések" is megta­lálhatók, s ez talán ránk, „vizesekre" vonatkozik. De most nincs idő merengeni, mert indul a busz s vár a rajom, hogy el­kezdjük „bezárt csapatunkon belüli" nyári munkánkat. Már a nyár elején ­mielőtt világossá vált, hogy a csapat­vezetésben változások lesznek - a raj elhatározta, hogy ragaszkodik az éves munka lendületéhez, a gazdag nyári programhoz. S most, hogy a cserkészév végezté­vel visszatekintünk, nem bánjuk, hogy hajthatatlanok voltunk. De mi is az, amire oly büszkék va­gyunk? Szeptemberben rengeteg tervvel vágtunk neki az új esztendőnek, amit több-kevesebb sikerrel végre is haj­tottuk. Rajunk szervezésében összesen 37 túra és 5 kisebb-nagyobb tábor meg­rendezésére került sor. Ezek során 531 km-t tettünk meg gyalogszerrel, közel 1000 km-t kerékpárral és 335 km-t vizen. Az évközi programok kö­zül feltétlenül említést érdemel a Maty­tyasovszky Kasszián kenuversenyen szerzett első és harmadik hely, vala­mint az Ausztriában megrendezett Nemzetközi Akadályverseny, ahon­nan több mint 100 versenyző közül fiaink első, lányaink második helye­zéssel tértek vissza! Ezenkívül vízi­cserkészeink több országos szervezé­sű teljesítménytúrán bizonyították rá­termettségüket. Mindezek után következtek a nyári programok. Csapatunk többi tagjával közösen a Börzsöny északi részén egy Mátyás királlyal foglalkozó tá­bort rendeztünk. Majd néhány nap pi­henő után a Felső-Tiszán eveztünk közel 250 km-t. A Tisza-túrát követő­en a szlovák és a lengyel Magas-Tát­rában kerékpároztunk, több mint 800 km-t. S végül a nyár zárásaként a Tá­ti-szigeteken rendeztük meg hagyo­mányos néprajzi táborunkat, melynek témája szibériai nyelvrokonaink élete volt. Ezzel be is zártuk a cserkészévet. Rengeteget tanultunk egymástól, a természettől, megismertünk más em­bereket, más népeket. Az egésznek csak egy szépséghibája van, hogy minden, amit átéltünk és megcsinál­tunk, működési engedély nélkül tör­tént, s így a külvilág szemében talán nem is létezik. De azért higgyék el, a bezárt kapuk ellenére működési engedély nélkül is lehet JÓ MUNKÁT végezni. Barna János MEGHÍVÓ A Magyar-Finn Baráti Kör soron következő összejövetelére október 11-én, kedden 17 órakor a Technika Házában kerül sor. Napirend: 1. Tájékoztató a Magyar-Finn Baráti Körök VI. Országos Találkozójá­ról. 2. Élménybeszámoló a nyári, espooi turistaútról. Előadó: Horváth Béla, az MFBK elnöke 3. Videóvetítés a 20. évforduló helyi eseményeiről. 4. A nagyköveti látogatás előkészítése. Érdeklődőket, hozzátartozókat is szívesen látnak! LAKOSSÁGI FÓRUM A Hősök terétől a város széléig

Next

/
Thumbnails
Contents