Esztergom és Vidéke, 1994

1994-09-01 / 35. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A Tűzkerék a Pannon Rocklista élén Zenei kiadók, zenészek, zenekritikusok és közönség szavazata alapján állítják össze a Pannon Rocklistát havonta. Az augusztusi sorrend: 1. Tűzkerék Revival Band (Esztergom), a zenekar tagjai: Tóth József szólógitár, Tóth Tamás Béla baszszusgitár, Anda Bálint ének, szájharmonika, Pálos Zoltán dob és a technikus Lantos Jenő. Műsoruk címe: Radics Live. A további sorrend: 2. Sziámi (Zalaegerszeg), 3. Vermes László (Pécs), 4. Orfeus (Győr), 5. Caterpillar (Székesfehérvár), 6. Moby Dick (Sopron), 7. Kispál és a Borz (Pécs), 8. Grogén (Tatabánya), 9. Gömbös Gyula és barátai (Pécs), 10. Warning. Lukács Péter (Pécs). Próbáikat és kétheti, csütörtöki koncertjeiket a Zöldházban tartják. Próba után beszélgettünk. - Mit jelent az első hely? - Ez évben eddig már több koncerten és fesztiválon szerepeltünk. Ottani sikereink és stílusunk hozta meg az első helyezést. Ez a zenei nyár a rock műfajban olyan rendkívüli, mint az 1969-es nyár volt. A woodstocki rockfesztivál és népművészeti bemutató akkor félmillió embert vonzott. A béke és a szeretet szellemében háromnapos program volt. Ezek a gondolatok itt nálunk is újra életre keltek. - Melyek voltak a sikeres koncertek és fesztiválok? - Időrendben a legfontosabbak: június 18-án, Pakson volt blues zenei és gasztronómiai fesztivál. Háromezer néző előtt játszottunk a főiskola tornacsarnokában. Fellépett a németországi Blues Company együttes, továbbá Freinreisz Károly, Tátrai Tibor, Török Ádám, Deák Bili Gyula, Hobo (Földes László) és még sokan mások. A szereplőkkel egy-egy hangfelvétel is készült. Június 29-én a dunaföldvári országos motoros találkozón, szabadtéren egyedüli zenekarként léptünk fel. Július 15-18 között négynapos volt a Csörge-tói Rock Fesztivál, Szekszárd mellett. Tíz-tizenkétezer néző hallotta játékunkat. Beszállt közénk Póka Egon (basszusgitár) és Döme Dezső (dob). Radics Béla egykori zenésztársai ők. Velük együtt felidéztük a magyar rockzene egyik legszebb korszakát. A fesztiválról televíziós film készült melyet októberben terveznek műsorra tűzni. Augusztus 5-6-án Pósteleken játszottunk másik 20 zenekarral a 3. Béke Fesztiválon. Szlovákiai barátaink is velünk voltak: a Stonebridge együttes Kő híd gyarmat ról. A Majsi Blues Weekend augusztus 12-13-án szelíd, békés hangulatú volt. A budapesti Eurowoodstock diákfesztiválon az első számú színpadon léptünk fel, augusztus 23-án, kedden délután. A Grandmothers of Invention (in memórián Frank Zappa) külföldi együttessel egy műsorban úgyszintén sikert arattunk. - Stúdiófelvétel is készült? - Befejeztük zenei albumunk stúdiómunkáit. Két hetet dolgoztunk a budapesti Logosz stúdióban. Nagyon egységes zenei anyagot sikerült összehoznunk. Reményeink szerint a negyedik negyedévben kerül kiadásra CD-lemezen és hangkazettán. Címe: Bíbor Hold. (Pálos) Hol tart a visegrádi királyi palota helyreállítása? - kérdeztük Búzás Gergely régészt A visegrádi királyi palota régésze- királyi székhelyeként, utóbb Hűti feltárása 1934-ben kezdődött. Az nyadi Mátyás vidéki rezidenciájaeltelt hatvan év alatt a régészeti és ként szolgált. Ebben az időben épült helyreállítási munkálatok váltakozó intenzitással folytak. Búzás Gergely régész öt éve dolgozik a visegrádi Mátyás Király Múzeumban. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem régészeti és művészettörténeti szakán végzett 1989ben. Másodéves egyetemista volt, mikor Szőke Mátyás múzeumigazgató a királyi palota kőanyagának összegyűjtésére, rendezésére, feldolgozására keresett vállalkozó hallgatót. Búzás Gergely vállalta ezt a munkát. Szakdolgozatát is a visegrádi királyi palota kőfaragványai címmel készítette el, egyszersmind elkötelezte magát a középkori kőfaragványok, épületek kutatására. 1986-tól egyetemistaként, 1988-tól szerződéses részmunkaidős karbantartóként, 1989-től pedig múzeológusként dolgozik a visegrádi múzeumban. -Mit kell tudnunk a helyreállítás előzményeiről? - Visegrád a Dunakanyar egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Ezt nemcsak a táj szépségének, hanem gazdag történeti emlékeinek is köszönheti. A római kortól a XVI. századig terjedő időszakból számos műemlék maradt ránk. A település történetének legjelentősebb korszaka a XIV-XV. század volt, amikor csaknem egy évszázadon át az Anjouk, majd Luxemburgi Zsigmond ki a királyi palota. A palota épülete a török hódítás után tönkrement, és a XVIII. század közepén az akkori birtokosok még a romjait is elhordatták. Ami megmaradt az egykor hatalmas épületekből, azt a régészek ásója teljes egeszében a föld alól hozta felszínre. Már ismerjük az egykori épületegyüttes teljes kiterjedését és történetét, de a további kutatások még sok meglepetést tartogathatnak. A palota romjait már a feltárások kezdetén megnyitották a látogatók előtt, de az első nagyobb helyreállításokra csak az 1950-es években került sor. Ez a munka a kápolnára és a királyi lakóépületre: az észak-keleti palotára terjed ki. Az 1970-es évek elején ezeknek az épületeknek a felújítását és a rekonstrukciók kisebb módosításait végezték el. Sajnos a helyreállítás hamarosan félbeszakadt. Hosszabb szünet után, 1985-től indulhatott meg a ma már 1950-5l-ben részletesen feltárt, de nem konzervált, így hamarosan életveszélyessé váló déli palota állagmegóvása. Ez a munka az Állami Tervbizottság támogatásának megszűnésével, 1991 -tol abbamaradt és ez addig elkészült részek újra pusztulásnak indultak. Az 1970-es évek óta több terv készült a palota helyreállítására és a visegrádi Mátyás Király Múzeum elhelyezésére. Ezekből semmi sem valósult meg, ám közben a már restaurált részek is katasztrofális helyzetbe kerültek. 1993-94 telén a romlás visszafordíthatatlanná vált: teljes falak omlottak le, illetve egyes rekonstruált részletek visszabontása vált szükségessé a balesetek elkerülése érdekében. Tavasszal úgy tűnt, hogy a romokat le kell zárni a látogatók elől. (folytatjuk) (Pálos)