Esztergom és Vidéke, 1994

1994-07-28 / 29-30. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Horváth Zoltán köszöntése A Magyar Testnevelő Tanárok Or­szágos Egyesülete esztergomi szerve­zete több évtizedes tanári és sport­edzői munkássága alapján, közelgő hetvenedik születésnapja alkalmából ,Esztergom Testnevelő Tanáraitól" el­nevezésű díszes bronz plakettel és ha­talmas ajándékkosárral köszöntötte Horváth Zoltánt. Dr. Magyar György elnök: - A régi­ek hatalma, nagysága a hazafiak testi és erkölcsi erején, egészségén, állóké­pességén alapult. Alapja a generációk előkészítése, az ifjúság testi és lelki nevelése. Előttünk is csak egy cél le­beghet: tegyünk meg mindent a jöven­dő generáció érdekében, készítsük fel a megpróbáltatásokra. Az erő, az egészség és a jellemszilárdság az a kincs, amiről mi testnevelők egy pilla­natra sem mondhatunk le. Öntsön erőt, kitartást mindannyi­unkba az ifjúságért vállalt hitünk és eskünk. Elődeink vallották: csak erős és bízni tudó fiatalság az, amely dacol­va birkózik meg az élet küzdelmeivel. Most igen kedves kötelességemnek teszek eleget, amikor a tagság szava­zata alapján átadom a díszes plakettet és ajándékkosarat Horváth Zoltán nyugdíjas tanárnak. Mosonmagyaróváron végezte álta­lános iskolai tanulmányait, majd a bencéseknél érettségizett. Különböze­tit 1945-ben az esztergomi tanítókép­zőben tett. Testnevelője az ismert esztergomi tanár, Patyi Károly volt. Tokodaltárón a bányatársulati iskolában kezdte munkáját, és innen is vonult nyugdíj­ba. 1954-ben a budapesti tanárképző főiskolán testnevelői képesítést szer­zett. 1970-ben az iskola igazgatóhe­lyettese lett, de testnevelést továbbra osztálya is edzőnek kérte fel, 1974­is tanított. Munkásságáért, diáksporto- ben. A csapatot a Horváth-Besey Horváth Zoltán tanítványával, Lázár Istvánnal lói eredményeiért számtalan kitünte­tést kapott. A Labor MIM Vasas SC torna szak­Gyula edzőpáros országos hírnévig vitte. 1986-ban ment nyugdíjba. Horváth Zoltán életműve szolgál­jon például fiatal kollégáinak! (Pálos) OIimpiai Akadémia Tábor Július harmadik hetében Eszter­gomban, a Vitéz János Római Katoli­kus Tanítóképző Főiskolán rendezték meg a Magyar Olimpiai Akadémia VI. egyetemi és főiskolai nyári táborát. Húsz felsőoktatási intézményből 33 hallgató jött el Esztergomba, hogy megismerkedjen az olimpiai eszmé­vel, sportoljon, kiránduljon, helytörté­neti ismereteket szerezzen. Az egyhe­tes tábor ingyenes volt. A kiadásokat néhány főiskola és egyetem, valamint a Magyar Olimpiai Akadémia fedezte. Neves előadók jártak a táborban: dr. Aján Tamás, a Magyar Olimpiai Aka­démia elnöke, dr. Jakabházi László, az Országos Testnevelési és Sport Hiva­tal alelnöke, Mező Mária, a Magyar Olimpiai Akadémia titkára, dr. Partali László megyei sportigazgató, dr. Ker­tész István ókortörténész, Kalich End­re sporttörténész, Borovicz Tamás éremgyűjtő, Vad Dezső újságíró, To­bak Tibor repülő-ezredes, könyvíró, Botka Pál sportdiplomata. Az elméleti előadásokat sportverse­nyek tették színessé. Volt tenisz, úszás, kosárlabda, röplabda, futball, lovaglás, kerékpártúra, repülés. A repülés különösen izgatta a hall­gatóságot. Feszült figyelemmel követ­ték Tobak Tibor lélegzetelállító élmé­nyeit a vadászrepülőkről, majd Krasz­lán Gábor, az Esztergomi Aero Club elnöke és főpilótája gépén repülhettek is. A tanultakról a hallgatók olimpiai vetélkedőn adtak számot. Héttagú csa­patokat alakítottak. Kalich Endre vezette a vetélkedőt, a zsűri tagjai pedig dr. Printz János, a Magyar Olimpiai Akadémia tanács­tagja, Mező Mária és Jakabházi László voltak. 121 ponttal első lett a Hunyadi Or­solya (Berzsenyi tanárképző, Szom­bathely), Diószegi Mónika (szarvasi tanítóképző), Wlassits Zoltán (köz­gazdasági egyetem), Fekete László (szekszárdi pedagógiai főiskola), Far­kas Mária (szekszárdi pedagógia főis­kola) összeállítású csapat. A második helyezett 116 pontot gyűjtött. A táborvezető Hargita Gábor főis­kolai adjunktus volt. Segítőtársa Nagy József nyugdíjas sportbarát. A rendezők külön köszönik dr. Som Ferenc és dr. Partali László támogatá­sát. (Pálos) - ha nem is sátortáborba, de min­denképpen utazásra. A csábítás idén francia barátaink gyerekeinek szólt: ebben az évben ők érkeztek Eszter­gomba. A Cambrai-Esztergom és az Eszter­gom-Cambrai Baráti Társaságok az elmúlt év elején állapodtak meg ab­ban, hogy kapcsolataikat a felnőttek sűrűsödő utazásai mellett a gyerekek és a fiatalok „területére" is kiterjesz­tik: ha valaki, akkor igazán ők szolgál­hatják az egymásratalálás eszméit. Jean Descarpentries, a francia test­vérváros ismnert személyisége, az ot­tani baráti társaság vezetője kezdemé­nyezésére az elmúlt évben mintegy száz helybéli, illetve társaság-béli fia­tal, tíztől tizennyolc évesig nyaralt Franciaországban. Az ottaniak vállal­ták az oda- és vissazutaztatást; a mie­ink az ország három táborában üdül­tek. Ebben az évben Esztergom van so­ron. Július közepén érkezett az első turnusban tizennyolc francia fiatal, felnőtt kísérőkkel. Annak ellenére, hogy még mindig elég nagy a tétová­zás, a bizalmatlanság, úgy hírlik, szer­veződik az augusztusi csoport is - így remélhető, hogy mind több fiatal jut el hozzánk. ző francia tájakról érkezett fiatalok. Nem lehet véletlen, hogy első magyar szavaik, kifejezéseik között a nemzet­közi oké mellett ezt hangoztatják a legtöbbet: tök jó, tök jó minden! Simon Tibor, az esztergomi baráti társaság elnöke valóban mindent meg­tesz az emlékezetes programok érde­kében: rendszeres strandolás Lepen­Táborba hív a kürt,,. Ideális helyen pihennek. Táboruk központja a városunktól ugrásnyira lé­vő Gizella-telepen van, Dömösön. Nem túlzunk, ha azt mondjuk: Ma­gyarország egyik legszebb részén, csodálatos kilátással a Dunakanyarra. A szanatórium vendégszerető villájá­ban laknak, ott étkeznek. Néhény nap után elmondhatjuk: már otthon érzik magukat a 11-22 év közötti, különbö­cén, várlátogatás Visegrádon, hajóká­zás a Dunán, a Balatonon, tihanyi, bu­dapesti túra, esztergomi barangolások - a két hétben talán pihenni fognak a legkevesebbet! Az esztergomi társaság francia nyelvet beszélő tagjai közül nap mint nap velük van Somodi Csobán és Csenge, Teleki Zsuzsa és Kathy Endre, akik ottlétükkel is automatikusan so­kat tesznek a rólunk kialakult, sokszor nem éppen pontos kép megváltoz­tatásáért. De tesz ennek érdekében mindenki, mind amagyarprogramösz­szeállítók, mind a franciák ifjúsági szervezete, a CCCS. S tesznek a valódi nemzetköziségért mindazok a Fin­nországból érkezettek is, akik e na­pokban szintén városunk vendégei, s néhány napon át közös programjuk volt a franciákkal - nálunk. Jövőre, remélhetőleg, a mi gyereke­ink utazhatnak. Örömmel adunk hírt a jelenről, annak reményében, hogy ezek a találkozások sikeresek. A való­di értékekért születnek meg. Azért, hogy mindannyian otthon legyünk ­ők itt, mi náluk - barátainknál. Rafael Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents