Esztergom és Vidéke, 1994

1994-06-30 / 26. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Egy megemlékezés árnyoldala Reneszánsz költőnk, Balassi Bálint halálának 400. évfordulójára emléke­zünk ebben az esztendőben. A meg­emlékezés, melynek gondolata már' évekkel ezelőtt megszületett, tulaj­donképpen csak félig sikeredett. Va­jon miért? Köztudott, hogy a kalan­dos életű költő a közben szlovákiai várossá lett Zólyomban született és a magyarországi Esztergom váránál halt hősi halált, s a Liptószentmiklós­hoz közeli kis szlovák falu - Hibbe ­öreg templomocskája alatt alussza ­családtagjai társaságában - örök ál­mát. Többen úgy vélekedtek az el­múlt időszakban, hogy ezen évfordu­ló jó alkalmat kínál a két érdekelt vá­ros kézfogásához, mely bizony - vél­hetőleg ezt senki nem tagadja - mind­két népre, mindkét országra ráférne. Érthetetlen, hogy hivatalos kapcsolat­felvételre mégsem került sor. Tulaj­donképpen mindkét városban ünne­peltek, de - talán a harmadikat, a nyughelyet kivéve - csak úgy önma­gukban. Esztergom vendégei nívós, de tulajdonképpen zártkörű összejö­vetelen emlékeztek, a fiatalok jól si­került szavalóverseny részesei lehet­tek. Egy csoportjuk lerótta kegyeletét a nyugvóhelyen, a város közönsége a várszínház programjában is találkoz­hatott a költővel. Zólyomban több­száz - a helyszínre zarándokolt szlo­vákiai magyar - résztvevő tisztelgett a nyilvános ünnepség alkalmával, mi­közben a „szülőház falán", a várban a magyar kultuszkormányzat jóvoltá­ból mutatós emléktáblát is avattak. Az itt terjesztett - az alkalomra készült ­kis füzetben található a zólyomi vár és a hibbei templom képe. Amiről emlékeztünk, emlékeztek - az eszter­gomi helyszín - sehol. A szöveg kö­zött elrejtve találunk csupán egy fél mondatot, mely utal a négyszáz esz­tendővel ezelőtti tragédiára. Úgy tűnt, hogy a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ által kiadott alkalmi mű gondozói is mellékesnek tartották azt az eseményt, mely a kiadvány szer­kesztésére ösztökélte őket. Úgy tűnik tehát, hogy mindenki egyedül ügykö­dött, pedig a „közös fellépés" lehető­ségére egy évvel az események előtt felhívták Esztergom illetékeseinek fi­gyelmét. Az elmúlt év augusztusában a Magyar Szocialista Párt esztergomi szervezetének küldöttsége Zólyom­ban járt, mely alkalommal a város polgármestere is fogadta őket. Ekkor merült fel, hogy a megemlékezés jó alkalmat kínál a két város közeledésé­hez. A vendéglátó polgármester telje­sen nyitott volt, helyeselte az esetle­ges közös ünneplés gondolatát is. A küldöttség nevében erről tájékoztatást kaptak Esztergom arra illetékesei, közben felhívták figyelmüket a kínál­kozó lehetőség kihasználásának je­lentőségére, melynek teljesítésére ígéretet is kaptak. Az elképzelt vagy lehetséges közös megmozdulásból mégsem lett semmi. Hogy kinek a lel­kén szárad, azt döntsék el az arra ille­tékesek. A megemlékezéseken már túl vagyunk. Egyik város sem hívta meg a másikat. Nem tettek eleget a legele­mibb udvariassági kötelezettégnek sem. Talán nem alaptalan kimondani, hogy ez esetben - visszagondolva a zólyomiak egy évvel ezelőtti bólintá­sára - elsősorban mi vétettünk. Elzár­kóztunk, alkalmat mulasztottunk, me­lyet városunk jelenlegi vezetőtestüle­te aligha tud már helyrehozni, öröksé­gül hagyja az utódjára. Dr. Gábris József Egy biciklista viszontagságairól A megrögzött kerékpáros nem is­mer lehetetlent. Télen-nyáron, hóvi­harban, olvadozó aszfalton rója az utakat, tehát edzett ember hírében áll. De amikor reggelente virágos kedvében, madárdaltól kísérve, hőn szeretett munkahelyére igyekszik, ezt a boldog érzést legkésőbb a Su­gár út - Ady Endre út találkozásánál elveszíti, amikor is járműjével egye­temben az égbe szökik. Nos erre nem felhőtlen jókedvében kerül sor, hanem itt kezdődik az Ady Endre utca nevezetű crosspálya. Ugyanis e siralomvölgy az elmúlt ősz óta több átváltozáson ment keresztül. A gáz­csövek lefektetése után - igen rövid időn belül - mély kráterek árulkod­tak a kivitelező cég alkalmassági fo­káról. Ha biciklistánk ezen az akadályon szerencsésen túljutott, kezdődhet a nem kevésbé szívinfarktust előidéző egyenletesebb szakasz, a lyukról­lyukra szökdécselés. A gonoszkodó azt is mondhatja, hogy aki ily módon sikeresen eléri a célt, a Hősök terét, az valóban Esz­tergom város hősei közé sorolhatja magát. Ez a közlekedési módszer minden fogyni vágyónak melegen ajánlha­tó: olcsó és igen hatásos! A cinikus azt is kérdezheti, hogy fent említett kerékpáros miért nem figyeli jobban az utat. - Figyelné ő azt nagyon szívesen, de akkor ösz­szeütközésbe kerülne a KRESZ fő szabályával, miszerint nyitott szem­mel vegyen részt az utcai forgalom­ban. Vagyis két választás lehetséges: 1. mereven néz maga alá, hátha így elkerülheti csontjai törését; 2. aktívan részt vesz a forgalom­ban, melynek következtében belső szervei nem megfelelő helyeken kötnek ki. Mindeme nehézségek leküzdése után, mialatt sűrű átkok hagyják el biciklistánk ajkait, jókedve tova­száll és igen komor hangulatban ér­kezik a végcélhoz, ahol kolléganői nem tudják mire vélni zord magatar­tását. Kedves Illetékesek, a fent neve­zett utcácska valóban nem fővonal, de sok külföldi igyekszik e pályán a Suzuki-gyár felé és ők ugyanúgy zötykölnek rajta végig, csupán jár­művük jobb rugózata kíméli meg őket a komolyabb agyrázkódástól. Ady Endre népünk költőóriása, tegyék lehetővé, hogy a róla elneve­zett utca méltóan viselje nevét! Tégen Zoltánné UJ HELYEN! A MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT ESZTERGOMI KIRENDELTSÉGE június 24-én ÚJ HELYRE, a Lázár Vilmos utca 74. szám alá KÖLTÖZÖTT. (Volt munkásőrlaktanya). Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-14 óráig Születésnap a Fuji Laborban Június 15-én, szerdán délután négykor sokan voltunk ott a FUJI LABOR születésnapi ünnepségén. Dr. Varsányiné Juhász Katalin, az üzlet vezetője fényképezéssel kap­csolatos vetélkedőt szervezett. Vers­mondó verseny is volt és lufi-fújó parádé. A nyertesek Fuji ajándéko­kat, kazettákat, fényképtartót kap­tak. Végül egy hatalmas, négy eme­letes csokoládétorta koronázta a na­pot, melyből minden vendég kapott. - Milyen volt az elmúlt három év? -Eredményes volt, ugyanakkor a városnak és környékének is szüksé­ge volt rá, hogy helyben is legyen fotólabor. Ha valakinek sürgős a fil­melőhívás és/vagy a képkészítés, az nálunk mindössze egy órába keióil. Az elején nehéz volt megtanulni a modem gépek kezelését, de mára már nagy gakorlatot szereztünk. - Csak Fuji-filmek előhívásával foglalkoznak? - Nem. Mi elsősorban a nevünk­ben szereplő Fuji előhívógéppel, pa­pírral és vegyszerrel dolgozunk, mert így a leggyorsabb és amatőr felvételek esetében is a legjobb mi­nőséget garantálja, de bármilyen tí­pusú negatívot vállalunk. És filme­ket is árusítunk. A Fuji fényképező­gépeken kívül Kodak, Nikon, Mi­nolta, Olimpus, Canon, Yasica, Go­ko, Concord márkákat is árulunk. És ez elemekre, albumokra, vakura és egyebekre is vonatkozik. -Milyenek az áraik? - A nagy cégekhez képest mi olcsón dolgozunk, hiszen, ha valaki hozzánk hozza filmtekercsét előhí­vatni, annak többé nem kell filmet vásárolnia, mert húsz jó felvétel ese­tén egy ajándékfilmet kap. Ez pénz­be is jól kifejezhető. Ezenkívül időt is megtakarít. - Felhagytak-e a hagyományos műtermi fotózással? - Ezt a kérdést vendégeink is gyakran felteszik. Az üzletet úgy próbáltuk berendezni, hogy hétvé­gére, esküvőkre könnyen műterem­mé alakíthassuk. Az esküvő is keve­sebb és sokan amatőrökre bízzák az ilyen jelentős események megörökí­tését. Új kellékeket rendeltünk, és rövi­desen meghirdetjük „Az év leg­szebb Fuji menyasszonya" akción­kat.Az igazolványkép-készítést is megújítottuk. Iskolai tablókat, régi képek fényképezését, reklámfotó­zást, csoportkép-készítést, videofel­vételt továbbra is vállalunk. - Milyenek az amatőr fotósok? - Számunkra is az a jó, amikor azt látjuk, hogy a fotós örömmel néze­geti az elkészült képeket, elégedet­ten távozik és legközelebb is biza­lommal jön hozzánk. (Pálos)

Next

/
Thumbnails
Contents