Esztergom és Vidéke, 1994

1994-05-12 / 19. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 7 nárium prefektusa és az egyházi énekek kíséretével jó szolgálatot tett Baráti István orgonaművész is. Délután háromkor a Mindszenty József Katolikus Iskolában ünnepségre került sor. Dr. Kiss-Rigó László teológiai tanár, iskolaügyi referens köszöntötte a megjelenteket: dr. Paskai László bíborost, majd Mádl Ferenc, dr. Surján László és dr. Latorcai János minisztereket, dr. Könözsy László polgármestert, a tanárokat és a vendégeket. Elmondta, hogy a Szent Anna plébánia, a Rudnay Alapítvány és a Mindszenty iskola részéről álszentség lenne, ha csak szavakban emlékeznének a nagy bíborosra és nem küzdenének katolikus iskolájukért. Köszönetet mondott a jelenlévő don Attilionak, a padovai Szent István plébánia vezetőjének. Az ő plébániája anyagilag is támogatta az építkezést. Dr. Mádl Ferenc művelődési miniszter ötven évvel ezelőtti veszprémi piarista diákkorára emlékezett, mikor személyesen is találkozott Mindszenty József püspökkel. Ma a zarándoklaton ezrek és ezrek imádkoztak azért, amit ő akart. Határozottsága, állhatatos kiállása, etikai magatartása példa történelmünk nehéz időszakában. A népért, a jóért, az igazért harcolni kell. Mindszenty élete tanulság erre. Szív ember volt. A szeretet hatotta át és az édesanyák iránti megbecsülés. Tudta, hogy ebben milyen jelentős szerepe van a keresztény iskoláknak. Ezért számosat alapított. Szembeszállt az államosítással. Ma a főegyházmegyének négy gimnáziuma és hat általános iskolája van. Sok még a tennivaló, hogy az egyházi iskolák meghatározók legyenek. Mindenki elismerést érdemel, aki ezért küzd. Az egyházi iskolák is közszolgálatot teljesítenek. Babits Mihály Zsoltár gyermekhangra című versét Turcsán István harmadikos diák mondta el, majd közösen elénekelték a Szózatot. A katolikus iskoláról szóló kiállítást Bánhidy László igazgató rendezte, és ő mutatta be a vendégeknek, valamint az érdeklődőknek. (Pálos) te az ÁVO. Koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítélték. Magatartása tiltakozás és tanúságtétel volt. A börtönben, majd 1956 után Budapesten az Egyesült Államok nagykövetségén, 1971 után pedig az emigrációban meggyőződéssel szólt népéhez és a világhoz. Tizenkilenc évvel ezelőtt, 1975. május 6-án hunyt el. Jelmondata a Pannónia Sacra, Szent Magyarország volt. Legyen valóban Szent Magyarország! - mondta szentbeszédében Paskai László bíboros-érsek. órák teltek el, míg a több ezres tömeg lejutott az altemplomba található sírhoz. Fáradhatatlan szervezőnek bizonyult Forgách Alajos atya, a szemiMindszenty József emlékezete ORSZÁGOS ENGESZTELŐ ZARÁNDOKLAT Május 7-én, szombaton délelőtt a városmajori plébánia szervezésében országos engesztelő zarándoklatra került sor a Bazilikában. Jelmondatul Mindszenty József híres mondását választották: ,.Felelőssé is teszek minden magyart, és elsősorban a katolikusokat, a nemzet jövőjéért." Az első zarándokok már kora reggel érkeztek - autóbuszokkal, vonattal, személygépkocsikkal. A Bazilika már reggel fél héttől nyitva volt, s csak a korán érkezők jutottak ülőhelyhez. A Pápalátogatás óta ennyi hivő és érdeklődő nem járt Esztergomban. A Várhegyen ezrek és ezrek rekedtek ki a Bazilikából. Számukra külső hangosítással, tévémonitorokkal közvetítették a benti eseményeket. Dr. Paskai László bíboros, érsek mutatta be az ünnepi szentmisét, melyen számos magas rangú vendég is megjelent. Boross Péter miniszterelnökkel az élen eljött a kormány több tagja, de nagykövetek, politikusok, közéleti személyiségek, polgármesterek, lovagok is számosan jelen voltak. Borsodnádastól Zalaegerszegig, Soprontól Záhonyig és a Felvidékről is ezrek és ezrek jöttek el. Dr. Paskai László bíboros szentbeszédében elmondta, hogy XII. Pius pápa 1944. márciusában nevezte ki Mindszenty Józsefet, Zalaegerszeg plébánosát a veszprémi egyházmegye püspökévé. S ötven éve szentelték fel. Még abban az évben Szálasiék letartóztatták és a sopronkőhidai fegyházba szállították. 1945 szeptemberében a Serédi Jusztinián bíboros halálával megüresedett esztergomi érseki széket XII. Pius Mindszentyre bízta, aki különösen sokat tett az ifjúság érdekében. A kommunista párt arra törekedett, hogy megszüntessék az egyház társadalmi intézményeit. Feloszlatták az egyesületeket, az ifjúsági csoportokat. 1948 tavaszán államosították az egyházi iskolákat, lehetetlenné tették a hitoktatást 1948 karácsony másnapján letartóztatták, elvitA katolikus egyetem és Piliscsaba A megnövekedett érdeklődés arra vall, hogy sok ember teszi fel az Esztergom és Vidékében is leírt kérdést: Miért éppen Piliscsabán rendezkedik be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem? Hiszen ha már Budapesten nehéz megfelelő épületeket találni, ott van Esztergom... A város veretes egyházi hagyományokkal rendelkezik és volna elég felhasználható egyházi épület is. A választ igazában csak az 1989-90-es események hangulatából lehet kiolvasni. Akik akkor elkezdtek beszélni a katolikus egyetemről, nem a mai alakjára gondoltak, hanem külföldi minták szerint olyan vallásosszociális beállítottságú fiatalok képzésére, akik a társadalom ilyen irányú formálásában vesznek részt. Létre is jött egy alapítvány. Akkor azonban még nem született meg az egyházi javak visszaadásáról szóló törvény, viszont a volt orosz laktanyákból kulturális célra épületeket lehetett igényelni. Ezért kérték az elhagyott piliscsabai létesítményt. Annál is inkább, mivel az ilyen épületek átalakítására az állami költségvetés támogatását is remélni lehetett. A szociális jellegű egyetem gondolatát azonban a kormány nem fogadta el. Ugyanakkor függőben volt a Hittudományi Akadémia sorsa, amely 1950 előtt a budapesti egyetem kara volt. A magyar Püspöki Kar úgy döntött, hogy a Hittudományi Akadémia nem kerül vissza az állami egyetemre, hanem alapítanak mellé egy tanárképző bölcsészkart, s a kettő együtt lehet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Ezt a tervet a Vatikán is jóváhagyta, aztán elfogadta a magyar kormány, és a parlament törvényerejű határozattal is megerősítette. Időközben Esztergomban az egyház visszakapta a volt szeminárium épületét, amely bizonyos átalakítással alkalmas lett volna az egyetem bölcsésztudományi kara számára, de ehhez az átalakításhoz és felújításhoz sem az egyháznak, sem az egyetemnek nincs pénze. Viszont a piliscsabai volt orosz laktanyarendszer újjáépítéséhez az állami költségvetésből az évben meg is kaptuk az első jelentős összeget, s megvan a reményünk, hogy ez a következő években is folytatódik. Az esztergomi lehetőségekről azonban nem mondtunk le. Később, amennyiben anyagi lehetőségeink megengedik, az egyetem ALAIRAS Április 23-án Gnieznoban a hagyományos nagy Szent Adalbert napi ünnepségek keretében írta alá Gniezno és Esztergom város polgármestere a testvérvárosi szerződést. A küldöttség tagja volt dr. Takács Márta jegyző és dr. Horváth István képviselő. Az ünnepélyes aláíráson a varsói magyar nagykövetség is képviseltette magát. Az esztergomi aláírásra valószínűleg augusztus 20-án, a Szent István napi ünnepségek keretében kerül sor. más karokkal és intézményekkel való kibővítését is tervezzük. De azt az egyháznak már saját erejéből kell megvalósítania, mert a költségvetési támogatás csak a volt orosz katonai objektumok hasznosítására vonatkozik. Dr. Gál Ferenc (Budapest) MEGHÍVÓ A Magyar-Finn Baráti Kör n. negyedévi összejövetelére május 12-én, csütörtökön 17 órakor a Technika Házában kerül sor. Először Horváth Béla, a kör elnöke az espooi testvérvárosi kapcsolat 20. évfordulóján tartott ünnepségről, a magyar-finn testvérvárosi konferencióról tart élménybeszámolót, majd az esztergomi rendezvények előkészületei kerülnek szóba. Végül Bihari Antal videofilmjét tekintik meg a résztvevők. A rendezvényre várnak minden érdeklődőt.