Esztergom és Vidéke, 1994

1994-05-12 / 19. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE HÍREK—ESEMÉNYEK—TUDÓSÍTÁSOK Szabó Iván és Bod Péter Ákos a megnyitón A Kárpát-medence pénzverése Gazdag, aszó nemes és hétköznapi­an kemény értelmében egyaránt gaz­dag kiállítás nyílt szerdán délelőtt Esztergomban, a Vármúzeum Rondel­lájában. A tárlat anyagát a Nemzeti Múze­umból már ismerhetik a numizmatiku­sok, történészek. A kelták fizetőeszkö­zeitől kezdve pannóniai római pénz­verők tevékenységét ugyanúgy meg­ismerjük, mint évszázadok utánzatait, másolatait. Nézelődve a tárlók között, megtud­hatjuk, hogy nem véletlenül lehetett Szent István pénze stabil fizetőeszköz még Skandináviában is annak idején: pénzei értékállóak voltak, fedezettel rendelkeztek, és, ami ugyanilyen fon­tos: egyediek, szépek. Minden pénzdarab esetében érez­zük: a régi idők üzenetét hozó fémes csillogás elmondja nekünk, hogy első fővárosunk, Esztergom közel ezer éves pénzei, az antik pénzek utánzatai annak idején komoly értéket képvisel­tek, állam és ország stabilitását hirdet­ték. Nem mindennapi módon köszön­nek vissza a történelemkönyvek és a fiatalkori regények jól ismert, igazán most azonosítható elnevezései is. Itt tudhatjuk meg, mit jelent a dénár, ho­gyan nézett ki, milyen korban „szol­gált" a krajcár. Az egyik tárlóban ott van jó Lajos királyunk aranyforintja, egy másikban Mátyás garasa. És, amiről eddig csak tanultunk, itt látha­tó: mitől egyediek Erdélynek, a füg­getlenséget elvesztett magyarság hát­országának pénzei. Libertás - a Rákóczi-szabad­ságharc korának pénze; a Habsburg­korszak fizetőeszközei, s közeledve jelenünkhöz, az egyre nagyobb teret hódító papírpénzek, a forint és a lyu­kas kétfilléres mellett apáink korának pengője. Majd az alumíniumkorszak forintosa, tíz, húszfillérese köszönt ránk - s előttünk a jelen fémszálas, másolhatatlan ötezrese. Bod Péter A kos, a Nemzeti Bank elnöke „házigazdaként", a pénz egyik gazdájaként köszöntötte a jelen fővá­rosából a történelem fővárosába költö­zött kiállítás látogatót. - Mert bizony fővárosban járunk, fővárosban vagyunk - mondotta ­Magyarország szülőhelyén, Eszter­gomban. Itt született meg első stabil fizetőeszközünk is, Szent István pén­ze. Erről a pontról többször nekiru­gaszkodtunk. Ezt most is megtehetjük. Meg kell tennünk! Szabó Iván pénzügyminiszter a je­len pénz-összefüggéseire tért ki meg­nyitójában: - Á változások négy éve végén, a teljes pénzcsere befejeződésekor hadd hívom fel a figyelmet egy apró kis tényre: még forgalomban lévő nagy alumínium egyforintosunk mellé, majdan pedig helyére egy kisebb, de anyagában tartósabb, nemesebb pénz­darab lép. Bár mérete csökkent, de a mi forintunk ennek a régiónak, a volt szocialista országok régiójának egyet­len stabil fizetőeszköze. Most még nem konvertibilis. De itt, errefelé, biztos cserealap. Viszonyításai pont. A tudósító bólogat, de azért eszébe jut: bizony csak hellyel- közzel igaz ez. Stabil, ismerik Bécsben és akár Velencében, váltják, még ha nagyon nyomott szinten is; de eszébe jutnak pozsonyi, prágai anomáliái... Vagy Észak-Németország... Tény, a közvet­len túloldalon: keresik. A Kárpát-medence pénzeit, pénzve­rését bemutató kiállítás május folya­mán látogatható a Vármúzeum Ron dellájában - így ma két értékes numiz­matikai tárlat is megtekinthető Esztergomban. (A másik, a Lipót-ko­rabeli fizetőeszközöket bemutató a Balassa Múzeum kiállítótermében.) Folytassuk - együtt! A cím gyakorlott mozilátogatónak nem lehet ismeretlen: egy közismert sorozatról lesz szó az alábbiakban. So­rozatról, amelynek azonban semmi köze sincs az angol klasszikus blődli­hez. Más műfaj. Egyfajta közös szel­lemi élmény, közösnek vehető gon­dolkodásmód, szórakozásmód kiala­kulásának lehetünk tanúi Esztergom­ban is. A helyi kábeltévén elérkezett hoz­zánk is a CentroFilm újdonsága, ön dönt! - hirdette az előzetes, döntöttek az esztergomi nézők - bizonyította a magas nézőszám, a sok-sok telefon. - Hogyan kezdődött? - kérdeztem Sinkó Gyulát, az est házigazdáját. - Horvát Jánossal. Nyáresti cseve­gésem alkalmával (nyilvános sorozat a Prímás Pincében) vetődött fel az öt­let Ez az igazán remek tévés kolléga (akit manapság mintha egészen más tévécsatornákon láthatnánk-hallhat­nánk csak) mesélt róla először, azután elmondta azt is, hogy van valami része az egész kezdeményezésben. -Ahogyan a főcímben láthattuk, ez egy brazil újdonság, ő pedig eme nyelvterületen otthon van... - így van! Ugye, emlékszünk még szépséges Izauránkra - ki így, ki úgy -, ugyanaz a Globo TV forgatta Bra­zíliában, amelyik ezt a sorozatot ki­agyalta. - Kikhez jutott el a film? - Tulajdonképpen a nagy tévé he­lyett kábeltévékhez. Tatán volt a pre­mier március végén, már két rész le­ment a sorozatból. -Miért van szükség műsorvezető­re? - Mert ez egyfajta jó játék. A filme­sek csináltak egy-egy olyan történetet, amelynek megítéléséhez valamilyen erkölcsi alapállásra van szükség. Az első részben, amelynek Elveszett, vagy talált pénz a címe, arról van szó, hogy a főszereplő egy halom pénzhez jut. Kérdés: visszaadja-e vagy meg­tartsa? - Tehát morális problémákat fesze­get a film. De még mindig nem egyér­telmű annak, aki ezután ül a képernyő elé, hogy mi az egyéni válaszolás, ál­lásfoglalás lehetősége? - A filmet kb. 5-10 percenként meg­állítjuk. Azokon a pontokon, forgató­könyv szerint, ahol egyfajta elágazó­dásra van lehetőség, döntési helyzet áll elő. Ekkor bemutatunk négy tele­fonszámot, amelyeken bizonyos dön­tések „közölhetők": ezt számolja egy automatika. Van élő vonalunk is, ezen kívül itt, a stúdióban és lenn a Zöldház halljában beszélgetőpartnereink. Vi­tázunk, tűnődünk. Visszadja? Meg­tartsa a pénzt? Melyik az etikus? Mi­kor kell másképpen lépni? Aztán foly­tatódik a film. A cselekmény úgy ala­kul, hogy az egyik oldalt mindig erő­síti. Négyszer megállunk, közben gyűlnek a szavazatok, s azok alapján a befejezés két v áltozata közül az egy i­ket levetítjük. - Milyen volt a másik fűm? - A fiam nevében címmel vetítet­tük; arról volt szó benne, hogy egy nyomozó rájön fiának a disznóságára - s ekkor mit tegyen, mit tehet? Elfog­ni? Futni hagyni? - Milyen a nézettség? - Úgy tűnik, egyre nagyobb. Ha a technika segít, jók a vonalak, értékes beszélgetések születhetnek. - Mikor folytatódik a vetítés? - Terveink szerint rendszeresen péntek este jelentkezünk. Az e heti film címe: Családi béke. Nem kis kér­dés, sokak erkölcsi dilemmája: a meg­öregedett szülőket otthon tartsák, ápolják-e a fiatalok - vagy kerüljenek valamilyen intézetbe, árvuljanak el... Lehet tűnődni... TESTÜLETI ELŐZETES Dr. Könözsy László polgármester Esztergom város képviselő-testületé­nek soron következő ülését május 12­én, csütörtökön 15 órára a Városháza nagytermébe a következő napirendi pontok tárgyalására hívta össze: 1. Beszámoló a két ülés közötti ese­ményekről és a lejárt idejű határoza­tokról. Előterjesztő: dr. Könözsy László polgármester. 2. Beszámoló az 1993. évi gazdál­kodásról. Az 1993. évi pénzmarad­vány elszámolása és jóváhagyása. Zárszámadási rendeletalkotás az 1993. évi önkormányzati költségvetés végrehajtásáról. Előterjesztő: dr. Kö­nözsy László polgármester. 3. Általános Rendezési Terv terve­zési program elfogadása. Előterjesztő: Brassai György képviselő. 4. Rendelet az átmeneti szabályozá­si előírásokról az Általános Rendezési Terv jóváhagyásáig. Előterjesztő: Brassai György képviselő. 5. A Szabadidőközpont és a Sport­központ alapító okirata. Előterjesztő: Nagyfalusi Tibor képviselő. 6. KOMTÁVHÓ Rt. kérelme az 1993. évi használati díj elengedése iránt; 7. Pályázatok a Palatinus strand és a mozi üzemeltetésére; 8. Területbérleti kérelem; 9. Lőrinc u. 6. bérlete; 10. Elővásárlási jogról való lemon­dás. A 6-10. napirendi pontok előter­jesztője Sipos Imre képviselő. 11. Alapítványok támogatása bi­zottsági keretből - testületi megerősí­tés. Előterjesztő: dr. Antalics Mihály képviselő. 12. Új utca névadása. Előterjesztő: Nagyfalusi Tibor képviselő. 13.Fellebbezés elbírálása. Előter­jesztő: dr. Könözsy László polgármes­ter.

Next

/
Thumbnails
Contents