Esztergom és Vidéke, 1994

1994-05-05 / 18. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Új igazgatók A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke - az eddigi igazgatók megbízatásának lejártával-pályázatot írt ki a Megyei Önkormányzat Levéltára, illetve a Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága igazgatói álláshelyeinek betöltésére, amelyekre 2-2 fő jelentkezett. Apályázatokat az e célból létrehozott ad hoc bizottság tanulmányozta át, majd a személyes elbeszélgetések után egyhangúlag Csombor Erzsébetet - a levéltár eddigi m.b. igazgatóját - és dr. Horváth Istvánt - a Balassa Múzeum igazgatóját - tartotta alkalmasnak a két megyei intézmény vezetésére. Az ad hoc bizottság véleményét a Megyei Közgyűlés április 28-i szavazatával megerősítette, és határozatban mondta ki, hogy a két esztergomi tudományos személyiséget 1994. július 1-től 1999. június 30-ig megbízza a Megyei Levéltár, illetve a Múzeumok Megyei Igazgatósága vezetésével. Az Esztergom és Vidéke Szerkesztőbizottsága örömmel üdvözli a döntést, eredményes munkát kívánván, szívélyesen köszönti az új igazgatókat! KDNP megyei kampányzáró A vidéki lapok magatartása helyes Pénteken, április 29-én este a Szabadidőközpont színházterme és a folyosó is érdeklődőkkel telt meg. A Kereszténydemokrata Néppárt megyei kampányzáró nagygyűlését Esztergomban rendezték. A megjelenteket Sipos Imre megyei listás képviselőjelölt köszöntötte. A társadalmi felemelkedésről szólt, hiszen karunk és eszünk munkája alapján ebben bízhattunk. Hangsúlyozta, hogy az ország irányítása nem mindegy, hogy milyen kezekbe kerül, éppen ezért a választáson való részvétel mindenki számára lelkiismereti kérdés legyen! Ezután a ferences diákok adtak énekkari műsort, majd Kiss Anikó szavalt. Dr. Latorcai János ipari miniszter, a körzet KDNP-s egyéni képviselőjelöltje kampánybeszédében elmondta, hogy időről időre meg kell állni és a múltból kell erőt meríteni, kritikát alkotni. 1980ban tizenegy müliárd dollár, majd 1990ben 22 milliárd dollár volt az államadóság. Az elmúlt rendszer külföldről fedezte a működést Ez most már súlyos teher. Nem a fejlesztésre fordították a pénzt, hanem a viszonylagos jólétre, a belső fogyasztásra. A világ élvonalától a KGST jó tíz évvel elmaradt A kapun belüli munkanélküliség 650 ezer volt. „Hadiállapot" volt, ismerték el az akkori vezetők. Ezért is adták át a hatalmat. A KGST 1989-ben működésképtelenné vált. Még a kormányváltás során sem tárult fel a teljes kép. 1991-ben a magyar ipar és mezőgazdaság talajvesztetté vált. Ráadásul ami még megmaradt, azt a csődtörvény „lekaszálta". A kormány felismerte a válságkezelés szükségességét, 1992-től megállt az ipari termelés csökkenése. 1994 első negyedében már 10 százalékos növekedést ért el. Célunk a gazdaság további privatizációja, a technológiai fejlesztés, a versenyképes termékek gyártása. Továbbra is hiányzik a marketing szemlélet, a kellő pénz, az erő. Vállaljuk a gazdaság megerősítését, a jól működő szociális elosztást Az állam támogassa a magyar termékek és a gazdaság térnyerését. Növelni kell a szakmai oktatás minőségét Fontos a környezet megóvása, de mindenek előtt az infláció csökkentése. Tovább kell csökkenteni a munkanélküliséget. Javítani a foglalkoztatáson, a családok életén. A kampánybeszéd után a nézők tettek fel kérdéseket, melyek kapcsán a képviselőjelölt kifejtette a dunai híd újjáépítésének fontosságát. Ezzel együtt járhat a gyorsforfalmi út mielőbbi megépítése, a szolgáltatások javítása, az autógyártás, a gyógyszergyártás, a bányászat, az idegenforgalom.. fejlődése. A zárszót dr. Surján László, a KDNP elnöke mondotta. Kiemelten foglalkozott a sajtó szerepével. Kritizálta az országos lapokat, ám kiemeléssel szólt a helyi lapokról. A lap akkor működik jól, ha „csapat" áll mögötte. A magyar sajtó helyes magatartása a vidéki lapokon keresztül valósul meg. Azokban nem hazudhatnak, mert a hazugság helyben tetten érthető. Türelem kell, hogy a sajtó átalakuljon. Fiatal nemzedék felnövekedésére van szükség. Át kell alakítani a gondolkodásunkat Hiányzik a gazdasági erkölcs. Végrehajtható, behajtható törvényeket akar a KDNP. Végezetül így zárta szónoklatát: - Járt utat járatlanért el ne hagyj! Önök nyernek, ha mi nyerünk! A kétórás nagygyűlés a Szózat közös eléneklésével zárult. (Pálos) Értékesítésre kijelölt lakások A képviselő-testület 81/1994. (IV.7.) sz. határozatával értékesítésre az alábbi lakásokat jelölte ki: Bajcsy Zs. u. 45. 10 lakás, Berényi Zs. u. 17. 1 lakásrész, Béke tér 52. 13 lakás, Budai N. A. u. 4. 15 lakás, Budai N. A. u. 6. 15 lakás kivéve 2 lakás, Deák F. u. 11.7 lakás, DeákF. u. 15. 8 lakás, Kiss J. u. 32. 8 lakás kivéve 2 HM. lakás, Kossuth L. u. 72. 3 lakás kivéve 1 lakás, Rozetti L. u. 10. 9 lakás, Schweidel J. u. 2/A-C-D. 55 lakás kivéve 1 BM. lakás, Schweidel J. u. 4/A-B-C-D. 70 lakás kivéve 1 BM. lakás 1 szolgálati férőhely, Sugár u. 1. 20 lakás. Sugár u. 3. 20 lakás kivéve 2 HM. lakás, Széchenyi tér 8. 6 lakás kivéve 1 lakás. Az esztergomi Városi Bíróság a Budai N. A. u. 6. szám lépcsőházban két lakás bérlőjét a magas lak bértartozás miatt a lakás elhagyására kötelezte. Olvasóink kérdezik - a hivatal válaszol Hová tünt Szent Vendel szobra? V. L. olvasónk írta, hogy a Szent Vendel tér a dorogi és táti út találkozásánál volt található, s nevét a téren álló szoborról kapta, amely 1820 körül állíttatott. A díszes szobrot Kramás Lajos budapesti szobrász készítette, s 370 koronára rúgó költségét egy régi alapítvány kamataiból és adományából fedezték. Szent Vendel a VE. században Skóciában élt, s nagyon sok legenda fűződik a nevéhez. Ezek alapján lett a földművesek védőszentje. Áz ő képei, szobrai ékesítik szerte a határokat. Amikor elérkezett Szent Vendel napja, a családok búcsújárásban vonultak ki Szent Vendel szobrához. Képe előtt imádkoztak és az Ég oltalmát kérték házuk udvarára, állataira, istállóira. A déli városrész máig őrzi a hagyományt. Éppen ezért nagy riadalmat keltett, amikor az év elején elkerült a helyéről a szobor. Már nem tudtak talapzatához virágot vinni, ott gyertyát gyújtani. - Miért bontották le Szent Vendel szobrát a Kerektemplom szomszédságában? -Mi lesz a műemlék szobor sorsa? Kápolnai Dezső mérnök, a Szent Anna plébánia képviselője: - A Kerektemplom nyugati oldalán álló Szent Vendel szobor oszlopeleme a Széchenyi téren 1723-ban felállított régi Szentháromság szobor része volt. (Rieder András műve) Maga a szobor 1900 körüli. A szobor elődjét - az is Szent Vendelt ábrázolta - 1820 körül állíttatta Kubovics Ferenc földműves, innen a tér régi neve: Szt. Vendel tér. Az oszloprész műemléki védelem alatt áll. A levegőszennyezésre érzékeny, porózus kőből készült együttes állapota a 80-as évektől rohamosan romlott, az oszlop fokozatosan megdőlt. Az Egyházközség 1993-ban döntött, hogy legalább az állagmegóvási restaurálási munkákat elvégezteti, mivel a teljes restaurálás több százezer forintos költségét vállalni nem tudta. A Plébánia ez ügyben 1993-ban megkérte az Országos Műemlékvédelmi Hivatal véleményét. A hivatal kiváló szakemberek bevonásával részletes szakvélemény-gyűjteményt állított össze, mely segítségül szolgál a restaurálási munkákhoz. 1993 végén a szobor „életveszélyesen" megdőlt. A restaurálási munkák megbeszélésére érkező szoborrestaurátor azonnali lebontást javasolt. Ennek alapján Kováts Jenő budapesti kőrestaurátor irányításával megtörtént a szobor szakszerű lebontása, és a szomszédos iskolaudvarban való elhelyezése. A visszahelyezéshez a megdőlt alap újjáépítése és a terület rendezése szükséges. A csapadékvíz-elvezetés megoldatlansága ugyanis a templom épületét is veszélyezteti. Az elmúlt években a nyugati fal megrepedt. Az alpinisták bevonásával elvégzett statikai vizsgálat szerint a komolyabb szerkezeti károk elhárítására gyors beavatkozás szükséges. E munkákat 1994. első felében kívánjuk elvégeztetni. Ugyancsak 1994-ben tervezzük a szobor állagmegóvó restaurálását és visszahelyezését, mely természetesen az Országos Műemlékvédelmi Hivatal szakmai segítségével és ellenőrzésével történik. (A Szent Vendel szobor fényképét ez év elején Varga Emő mérnök készítette. A fényképen is érzékelhető, hogy a szobor erőteljesen hátra dőlt.) (Pálos) Miskolc, Tatabánya, Budapest Az esztergomi diákok sikerei A Gyakorló iskola rajz szakköre újabb sikereket ért el. Az Európa Tanács az Európa Közösség és az Európai Kulturális Alapítvány által meghirdetett ,J5urope at Scholl" nemzetközi diákverseny magyarországi győzteseinek képzőművészeti alkotásaiból Miskolcon nyílt kiállítás. Ott láthatók Üveges Nóra, Major Krisztina, Szalma Andrea, Gaál Ágnes, Takács Dorottya képei is. A kiállítás Miskolcon, az Avasi Gimnázium aulájában május 17-ig tekinthető meg, melyet az elmúlt napokban nyitott meg az Europe at Scholl Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, Lukáts Miklós államtitkár. A kiállítást megtekintették a történelemtanárok Európa Tanács által szervezett nemzetközi szemináriumán részvevő külföldiek is. Külön elismerését fejezte ki Mrs. Margarida Belard, a Centre for Eurooean Education igazgatója. A rajz szakkörösök megyei kiállításán díjat nyert gyakorlós diákok: Szerencsés Eszter, Lakatos Tünde, Benkovics Gábor, Galántai Zsófia, Arató Vera. Balesetmegelőzési rajzpályázaton pedig Szlapák Angéla nyert díjat. A fenti sikerek kovácsa Bangó Miklós rajztanár, aki megszállottan neveli tanítványait, akik évről évre részt vesznek a különféle rajzpályázatokon, kiállításokon és mindig díjazottak! Gratulálunk! (Pálos)