Esztergom és Vidéke, 1994

1994-05-05 / 18. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Mint előző számunkban megírtuk, a MTESZ április 22-én a Technika Házában a képviselőjelöltek számára fórumot rendezett. Az ott elhangzottak második részét most közöljük. Dr. Tittmann János (Köztársaság Párt) - Hogyan látom én az országnak a helyzetét? Alapvetően objektív és szubjektív problémákat különböztetnék meg. Az objektívek között két nagy csoportot. Azokat, amelyek jelenleg törvényszerűek, és amelyek egyáltalán nem törvényszerűek, de előfordulnak. A törvényszerűen előforduló problémák között, gondolom, valamennyien egyetértünk abban, hogy most szenvedő alanyai vagyunk annak, hogy minden építés rombolással kezdődik. Vannak örökölt problémáink, és vannak olyan gondjaink, amelyek utóhatásainak a terhét valamennyien viseljük. Ezen kívül nem szabad elfeledkeznünk arról a nemzetközi környezetről se, amely, azt hiszem, nagyon sokat változott az elmúlt években, hónapokban, hetekben. Reméljük, mióta a legutóbbi Híradót néztük, azóta komolyan nem változott. A nem törvényszerű problémák között azért feltétlenül megemlítem azt, hogy én magam - azt hiszem Önökkel együttszámtalanszor tanúja voltam annak, hogy a közérdek szempontjait politikai érdekeknek rendelték alá. Azt hiszem, sokak számára fájdalmas volt a szakemberek távolmaradása a politikától. Ez nem tekinthető törvényszerű jelenségnek, még rendszerváltás idején sem. Szakmámnál fogva nem hanyagolhatom el a szubjektív érzelmi, hangulati elemeket sem. Hiszen ezek is gondok. Legalábbis gyakran olyan súlyú problémák, mint az objektívek. Ebben én első helyen említeném a gyors változással kapcsolatos bizonytalanság érzésének a felerősödését. Említeném azt, hogy az emberek igen gyakran számolnak be a magárahagyatottság érzéséről. A jövőkép bizonytalansága igen komoly érzelmi teher. A gyanakvás és a bizalmatlanság úgyszintén. Néhány konkrét gondot is néven neveznék. Ezek közül elsőként említeném a piacgazdaság kialakításának fájdalmait. A szociális biztonság megrendülésével járó megrázkódtatást. Az új tulajdonosi réteg, osztály kialakulásának a fájdalmait. Különösen akkor, ha keveredik bennünk a gyanú, hogy lehet, hogy ez nem is új tulajdonosi réteg. A kárpótlás ellentmondásai. Hiszen számosan vannak még kárvallottjai az elmúlt évtizedeknek, akiknek reményük sincs semmiféle kárpótlásra. Nagyon komoly gond a nemzetközi piacon való megjelenésünk akadályait jelentő infrastrukturális szakképzettségi hiányosságaink sora. Ezenkívül különösen fontosnak érzem elmondani, hogy társadalmunk önszerveződési készsége nem a történelmi esélyhez, a történelmi alkalomhoz illően intenzív. A helyi problémákat is szeretném egy rövid láncba foglalni. Itt elsőként a munkanélküliség, a szociálisjáradék, a rokkantnyugdíjasok rendkívül magas arányát említeném, s egészségügyi rendszerünk hiányosságait. Ez komolyan érint bennünket, hiszen adott esetben közvetlenül az életre való esélyünket érinti. A megbetegedések számát jelző statisztikában a megyéket összhasonlító sorban igen rossz helyen állunk. És ez lakosságunk életminőségével van szoros kapcsolatban. Nagyon komoly környezetvédelmi gondjaink vannak. Sokat romlott a közbiztonságunk. Városainkban, falvainkban fejletlen az infrastruktúra, rosszak az utak. Nem szép a környezetünk. S nincsenek olyan társadalmi szervezetek, amelyek emberközpontú társadalmat összefogó, pozitív gondolkodást kisugárzó hatással rendelkeznének. S ejtsünk szót a szakértői bázisra is. Én itt a helyi szociálpolitikának és a helyi gazdaságnak is a része vagyok. Olyan értelemben, hogy régiónk egyik igen jelentőssé nőtt gazdasági társasáSzücs György (Független) A kérdések az országos és a helyi helyzetre vonatkoztak. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni az Önök figyelmét, hogy mint független jelölt nem rendelkezem egy pártnak a programjával sem, melynek alapján esetleges részletkérdésekre most nem lesz idő. De itt, az előtérben elhelyeztük az IPOSZ-nak - az Ipartestületek Országos Szövetségének - gazdaságpolitikai téziseit, amelynek a megvalósítását vállaltam, amelynek a kidolgozásában részt vettem és amelynek a főbb tartalmi mondanivalóját azért ismertetni szeretném. Kérem Önöket, vigyék haza. Ez az a program, amely az ország és a gazdasági felemelkedés céljából az én képviselöjelölti programom középpontjában áll. Ennek a programnak a lényege a kisvállalkozók, a kistulajdonosoknak a „helyzetbe hozása". Véleményünk szerint ma Magyarországon az az egyetlen lehetséges út, hogy a felbomlott közép-ke let-európai gazdasági rendszer követJelölt bemutatkozás a Technika Házában II. gának társigazgatója vagyok. De a szociálpolitikának, az egészségügynek, a szociális kérdéseknek is a határterületén dolgozom. Tehát ezért az én szakértői társaságom egy olyan kör, amelyben műszakiak, gazdaságiak, egészségügyiek egyaránt jelen vannak, hiszen mi a határterületen, itt a hétköznap, a vidéki hétköznapok frontján dolgozva össze kellett hogy álljunk - gondjaink megoldására. Munkásságom egy másik része a társadalombiztosítás átalakítási folyamata. Az Egészségpénztár Egyesületek Országos Szövetségének az elnökeként nemzetközi szinten is módomban állt betekintést nyerni a társadalombiztosítási reformfolyamatokba és itt mind hazai, mind nemzetközi szinten rendelkezem olyan szak-értői társakkal, akikkel képesek vagyunk ezeket a kérdéseket - azt hiszem elég mélyen - tárgyalni és nemzetünk realitásának megfelelő jövőt megalkotni. keztében kialakult vákuum-helyzet és a gazdaság általános rossz állapota miatt a nyugat-európai integrációra még képtelen gazdaságnak egy olyan megoldást jelent, amely alukól szervezve valóban a megfelelő gazdasági méretben folytatott gazdasági tevékenységet helyezi céljának középpontjába. Ennek következtében az első, amelyet el kell végezzenek Magyarországon, a jövedelemcentralizáció, amelyet újabban ez az állam is megpróbál végrehajtani, mert kikerüli a gazdaság és a társadalom alulról jövő építkezésének a megszervezését. Ezt meg kell szüntetni, hisz 1990-ben mintegy 54 % volt a társadalmi újraelosztás, ma ismét 76 %-os. Ez a folyamat, amennyiben tovább tart, egy olyan pazarló központi szabályozást fog eredményezni, amely nem fogja szolgálni az új, sok százezer tulajdonosra alapuló magyar gazdaság fejlődését. Térségünkben melyek a főbb gonA Hit Gyülekezete észak-magyarországi regionális konferenciáját április 29-e és május 1-je között a Városi Sportcsarnokban rendezték meg. A rendezvény előtt, április 29én, pénteken 13 órakor sajtótájékoztatót tartottak a Technika Házában. A konferenciára április 29-én, péteken került sor a Technika Háza nagytermében. Ezen a nemzetközi karizmatikus mozgalom és a Hit Gyülekezete történetét Horváth András történész ismertette. A karizmatikus és a tradicionális vallásgyakorlat közötti különbségek és viták címmel pedig Ruff Tibor filozófiatörténész tartott előadást. Az ünnepélyes megnyitóra 18 órakor a Városi Sportcsarnokban került sor. Szombaton a Városi Sportcsarnokban tartott istentisztelet után a Bottyán János Kollégium dísztermében nyilvános szekció-előadások következtek. A destruktivitás vádja (antiszemitizmus és szektakampány) címmel Bartus László szociológus és Fazekas Csaba történész tartott előadást. A liberalizmus és a Hit Gyülekezete kapcsolatáról dr. Mészáros István jogász és Trapp István filozófus mondtak el gondolatokat. Május l-jén vasárnap 10 órakor a Városi Sportcsarnokban úrvacsora! istentiszteletet tartottak. Este pedig jótékonysági koncertet a Szív a Szívért alapítvány javára, melyen fellépett a NO együttes. dok, amelyek tulajdonképpen az országos gondok is? - Az egész általános, össze nem hangolt adórendszer és össze nem hangolt gazdasági törvények következtében a sorra, gombamód alakuló új vállalkozások és a régiekből átalakuló különböző társaságok olyan gazdasági milliőbe kerültek, hogy ismert, több mint 50 %-os csődhullámot maga után vonva még az életképes vállalkozásokat is tönkreteszik. Térségünknek az a legnagyobb előnye, hogy valamikor az első tíz iparosodott körzet közé tartozott, jelen pillanatban e tény a hátrányunkká vált. Ezért mindenképpen a bankrendszernek, a privatizációnak, a társadalombiztosításnak és az egyéni vállalkozásoknak a segítségéről szóló törvények mihamarabbi meghozatalával és a térségbe való adaptálásával kell előrelépni, hogy aztán egész konkrétan az egyes gazdasági cselekedeteket finomítva a gazdaság alsó rétegeiben is beinduljon a fejlődés. A helyzet nagyon tragikus, sokkal tragikusabb, mint néha megjelenítjük. 1929-ben és 32-ben volt ekkora gazdasági válság térségünkben. Milyen szakmai, potenciális háttérrel rendelkezem? Segítségemre van a pozícióm, mint IPOSZ országos elnök - amely az ország 305 helyén lévő szakmai műhelyt egyesíti, és egyesíti mindazokat a társaságokat, amelyek 150 ezres nagysággal ennek a szervezetnek a rendelkezésére állnak. Napi, nem elméleti makrogazdasági tapasztalatok alapján a térségek mikrogazdaságainak újraindítását helyezi előtérbe. A szakértői gárda anyagainak a hasznosítása során sikerült olyan helyzetet teremteni, amelyben ezeknek az eladása és érvényesítése nagy lehetősgeket jelent, többek között a magyar Településfejlesztők és Felújítók Társasága révén, amely regionális programok kidolgozásában érvényesíületi ezeket az elképzeléseket, többek között a nemzetközi tapasztalatok révén mi is nagyon sok új módszert hoztunk be. Ennek az egyik nagy lehetősége számomra, hogy a Kis- és Középvállalkozók Világszövetsége Kormányzótanácsának is tagja vagyok. Még egy nagyon fontos feladatot kaptam éppen a tegnapi napon. A június 7-től 24-éig tartó nemzetközi munkaügyi szervezet ülésén a munkaadói oldal delegációját fogom vezetni Genfben. Ennek keretében a bányászatnak, mint európai válságágazatnak valamilyen módon való talpraállítását vagy konvertálását úgy gondolom, Magyarországra is adaptálni lehetne. Munkám erőssége tehát a stratégia. Mindezeket a KlOSZ-nak az utódjaként 1990-től napjainkig újjászervezett IPOSZ-nak az irányításában érzem összegződni. Az én függetlenségem nem azt jelenti, hogy a politkai pártoktól való távolságtartás, hanem pontosan a minden politikai párttal való egyenrangú kapcsolattartásnak a lehetőségét kívánta a szövetségem biztosítani, amikor arra kért, hogy függetlenként induljak.