Esztergom és Vidéke, 1994

1994-04-28 / 17. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A kiemelt címmel kétnapos nemzetközi neveléstörténeti konferenciát szervezett a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, Pedagógiai Intézete, a TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete és a Tatabányai Múzeum 1994. április 12-én és 13-án. A konferencia több intézmény és egyesület támogatásával jött létre. Első napján színhelye Tatabánya, a Modern Tudományok Főiskolája, a második napon az Esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola. Tatabányán a megnyitó után dr. Mészáros István, a magyar neveléstörténet kiemelkedő tudósa tartott nagy sikerű előadást a megye középiskoláinak fejlődéséről az elmúlt évszázadokban. A korreferátumok sok témában adtak áttekintést a különböző iskolák alakulásáról - többek között Tatabánya főiskolája a kezdetektől napjainkig (Szikora Henrikné). A tatai Eötvös József Gimnázium története a XIX. század végéig (Keller György), Az Árpád Gimnázium története (dr. Pluhár József), Gazdaképzéstől a technikusképzésig (dr. Turi Róbert), Kereskedelmi és vendéglátó szakképzés Komárom-Esztergom megyében (Szálai Imre)... Jól felkészült előadók mutatkoztak be Szlovákiából, akik az ottani ^iskolák néhány típusát mutatták be: Észak-Komárom középiskoláinak története (dr. Mácza Mihály) és Somorja város iskoláinak tört éne te a XIX. század végéig (dr. Nóvák Veronika). Esztergomban dr. Horváth István múzeumigazgató elnöklete alatt Juhász János a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivataltól és Somorjai József a Tatabányai Múzeumból mondott köszöntő szavakat, majd Balogh Péter, Esztergom alpolgármestere üdvözölte a konferenciát. Dr. Kelemen Elemér, a MTA Pedagógiai Bizottsága Neveléstörténeti Albizottságának elnöke, az OPKM tudományos munkatársa az 1000 Eves Magyarországi Iskola Emlékbizottság Varga Imre P. Kapisztrán ferences rendi szerzetes tanár a gazdag múlttal rendelkező ferences iskolákról beszélt. Történeti áttekintése a XIII. századtól indult, majd részletesen foglalkozott a XVni. század végi fejlődéssel, s a jelen kedvező tendenciáival. Az esztergomi nőnevelés egyik fontos állomása a város leánygimnáziuma (Dobó Katalin Gimnázium) címmel tartott referátumot Bánominé Kovács Ildikó, a gimnázium tanára. Szólt a nőnevelés XIX. századi helyzetéről, a Szatmári Irgalmas Nővérek tevékenységéről, szerepükről a pedagógiai Híres iskolák, neves pedagógusok működéséről tájékoztatta a közönséget. Megemlékezett a Szent Márton hegyen (ma Pannonhalma) 996-ban a bencések által alapított első magyar iskoláról, s az ezer éves évfordulón tervezett ünnepségekről. Szólt a megrendezendő kiállításokról, az alapítvány tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a nehézségekről. A korreferátumok Esztergom iskolaváros oktatási intézményeit mutatták be, de a Dorogi Gimnázium történetének 25 évét is megismerhette a közönség (Gerencsér Jánosné). Dr. Csicsay Lajos párkányi pedagógus egyéni élményeivel gazdagítva tárta fel a párkányi iskolák történetét. munkában, majd a gimnázium e századi fejlődéséről. Bányai Mátyás tanár diavetítéssel kísért előadásában & Fizika tantárgyi történeti gyűjtemény eredetéről, állományáról, gondozásáról beszélt. A ma már védett, évtizedekkel ezelőtt megmentett gyűjteménynek a Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola adott otthont és a tanár úr gondosságának köszönheti létét, országos hírét. Simon Tibor a Bottyán János Műszeripari Szakközépiskola múltját mutatta be, részletesen kitérve a megalakulás körülményeire és a névadás történetére. Előadásában jól érzékeltette a technikusi képzési forma létrejöttének szükségességét az 1950-es években. A Hell József Károly Szakközépiskola története Kora A ntal tanár referátumából vált ismertté, aki kitért a Selmecbányái Bányatisztképző megalapítására, s arra, hogy e történelmi örökségnek mit köszönhet a mai iskola, hagyományait, szokásait tekintve. Hosszú fejlődés után jött létre a Nagy Béla tanár által bemutatott Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola, amely hasonlóan a többi középszintű oktatási intézményhez, jól követi a kor igényeit a szakemberképzésben. Siposlmre igazgató az Árpádházi Szent Erzsébet Humán Szakközépiskola legújabb kori megalakulásáról, s várható kedvező irányú fejlődéséről szólt. A konferenciának helyt adó, 152 éves múlttal rendelkező tanítóképző rövid történetét ismertette dr. Müllerné dr. Seres Ágota főiskolai tanár, majd a diákéletet és az önképzőkör gazdag tevékenységét mutatta be a századfordulón. A neveléstörténeti konferencia mindkét napja gazdag programot kínált. A hallgatóság áttekintést kapott a megye és Esztergom város középszintű iskoláinak múltjáról, s megismerkedhetett néhány szlovákiai iskolatörténetével az ottani kutatók munkájának eredményeként. A jó szervezésnek és előkészítésnek köszönhetően a konferencia anyaga még ebben az évben megjelenik, s a nyomtatott előadásokat minden érdeklődő kezébe veheti, elolvashatja. Dr.S.Á. Gazdasági fórum kétszáz résztvevővel A Technika Háza nagytermét április 22-én ipari, kereskedelmi, idegenforgalmi és gazdasági szakemberek töltötték meg, akik elfogadták dr. Latorcai János ipari miniszter meghívóját: „... A térség (Dunakanyar, Esztergom és vonzáskörzete) számos gondja és problémája közül néhány fontos témát kiválasztva barátaimmal, szakemberekkel, a jövőért felelősen tenni akaró polgárokkal fórumot tartunk, közösen keresve a fejlődést elősegítő megoldásokat. Javasolt témák: a foglalkoztatási problémák, az infrastruktúra, a környezetvédelem." A fórumot Szabó György mérnök nyitotta meg. Ó azokat a gazdasági szempontokat sorolta fel, amelyekre környékünk orvoslást vár. A legsürgetőbb feladat a megszűnt munkahelyek pótlása, a lakossági szolgáltatások, a közművek javítása, az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése, természeti, földrajzi érdekeink megőrzése. Majd a miniszter bemutatta szakértői küldöttségét: dr. Gulácsi Gábor és Hegyháti József helyettes államtitkárok, Téglássy Tamás, az OIH elnöke, Kristóf József kabinetfőnök, Köncse Tamásné, Benkő Márta, Zalauf Richárdné, Ligeti Pál és dr. Németh József főosztályvezetők. Dr. Latorcai János ipari- és kereskedelmi miniszter: - Hannoverből jöttem, ahol hat külföldi miniszterrel tárgyaltam. Ma összehasonlíthatatlanul nagyobb az érdeklődés hazánk gazdasága iránt, mint korábban volt. Különösen a befektetők száma gyarapodik, számuk már eléri a négyezret. A magyar gazdaság a kényszerű piacváltást élte meg. A KGST összeomlott... Erre nem voltunk felkészülve. Rövid idő alatt 62 %-ra esett vissza az ipari termelés. Válságkezelő stratégiát, hitel- és adóskonszolidációs programot dolgoztunk ki. 1996-ig elhúzódó válságra, foglakoztatáspolitikai nehézségre kell számítanunk. Ennyi idő szükséges a technológiai váltáshoz. Az ipar 35 %-a privatizálódott, ebben a szektorban képződik a termelés fele. Egyharmad rész külföldi érdekeltséggel, amely két és fél milliárd dollár értékű. A csődtörvény túl szigorú volt. Mindent elkövetünk az előzetes csődegyezségek sikeréért. A keleti piac ma még megbízhatatlan, főleg csak a barterkereskedelem működik (árucsere a Szerk.) Nincs szabad devizájuk. Annak ellenére ott kell lennünk! A miniszter előadását követően hozzászólások, kérdések hangzottak el. Koditek Pál (idegenforgalom) kifogásolta a párkányi papírgyár levegőszenynyezését, mely elriasztja a vendégeket, majd a Fürdő Szálló sorsa miatt fejezte ki aggodalmát. Kérte, hogy a Mária Valéria híd újjáépítése városi és nemzeti ügy legyen. Kőhalmi József (erdészet) a szerinte nagymérvű erdőprivatozációról szólt. Matyók László (bányászat) az ipar, a környezetvédelem és az idegenforgalom komplex értékeléséért szállt síkra. Ennek hiánya miatt munkahelyek szűntek meg. A Lencsehegyi bánya ma kétezerkétszáz bányásznak ad kenyeret. Továbbá a széntüzelésű erőmű megtartását kérte, hogy a bányászat továbbra is élni tudjon. Ám a szakemberek is meglepődtek, mikor elmondta, hogy a bánya 20 forintért adja a finom karsztvizet a Vízműnek. (A vízmű ma közel 80 forintot számláz a fogyasztónak! - a Szerk.) Pillich Lajos (gyógyszergyártás) a dorogi gyár fejlesztéséről szólt. Budapestről egyre több technológiai folyamatot telepítenek Dorogra. Ma ezerkétszáz embernek ad munkát, de ősszel ezerhatszáz főre számítanak. E fejlesztési programhoz támogatást kért. Lepsényi István (autógyártás): a Magyar Suzuki Rt. az idén már 40 ezer kocsit gyárt. Ma ötszázan dolgoznak a gyárban, de az idén újabb száz fő felvételét tervezik. Rövidesen megindul a két műszakos tennelés. Latorcai János zárszavában elismerte, hogy a volt esztergomi ipar a KGST-re épült, ám drasztikus megszüntetéséhez a felszámolók érdektelensége is hozzájárult. A minisztérium illetve a társminisztériumok számára a híd külön ügy, a környék ivóvizének minősége, a Fürdő Szálló sorsa és az ipari centrum további bővülése úgyszintén. A bányászat támogatására már kétszer 150 milliós konkrét támogatás is érkezett. A közel kétórás gazdasági szakmai fórum minden korábbinál sikeresebb volt. Köszönet érte a rendezőknek és a vendégeknek. (Pálos) A Föld Napját ünnepeltük Lehet-e méltóbban ünnepelni egyre gyorsabban romló állapotú Földünket, mint takarítással, fák, virágok ültetésével, parkrendezéssel? A Balassa Bálint Általános Iskola nevelői és tanulói április 22-én, reggel 9-től 12-ig környezetük szebbé tételén fáradoztak. Osztályonként az iskola környékét és udvarát, a Kőrösy Kollégium előtti parkot, a Klapka tér környékét, a Hunyadi utcai játszóteret, valamint a sportpályát tették rendbe. Otthonról hozott szerszámokkal szedegették össze a buszmegálló hónapok óta kitörött üvegének cserepeit, az eldobott cigerettacsikkeket és papírokat Az iskola udvarát a virágágyások újraültetésével szépítették, új fákat és bokrokat ültettek, melyhez a Lugas Kertészeti Arudából és Kovács Lajosné kertészetéből (Dorogi u. 2.) kaptak élő növényeket. Sürgött-forgott a közel 200 gyerek és felnőtt, s délfelé már az eredmény is látható vojt A lányok kitartóbbnak bizonyultak. Ok szedték össze nagy zsákokba az összegyűjtött törmelékeket, szemetet. A munkakedv változó volt, akik korábban kidőltek a sorból, kritikus szemmel mérték végig a munkahelyeket. A végén mindenki elégedett lehetett az eredménnyel. Gondosan megtisztított környék jelezte, nem dolgoztak hiába. Földünk e kis darabjának tisztaságáért, szépségéért - a balassások. Jó lenne, ha mindazok, akik a buszmegállóban várnak, vagy erre járnak, észrevennék a változást, s nem dobnák el a cigerettavéget, papírzsebkendőL Hiszen Földünk és városunk nemcsak a gyerekeké, hanem mindannyiunké! Szánthó Barnáné tanár