Esztergom és Vidéke, 1993

1993-10-28 / 43. szám

1993. október 28. 43. szám * Ára: 23 Ft ESZTERGOM és VIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1878-ben Alapító főszerkesztő: DR. KÖRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban Esztergom októbere 1956 októberének eseményei és hősei előtt tisztelgő ünnepségsorozatunk nyitó rendezvénye szombaton, 23-án volt a Szabadidőközpontban. Esztergom képviselő-testülete ünnepi ülésre várta a város lakosságát. Az ünnepség résztvevőit dr. Könözsy László polgármester köszöntötte. Bevezető szavaiban üdvözölte dr. Tóthné Menczel Zsuzsát, a Köztársasági Megbízott Hivatalának képviselőjét és Vásárhelyi Miklós történészt, országgyűlési képviselőt. Örömét fejezte ki afelett, hogy három leendő díszpolgárunk első köszöntői között lehet: - Mindannyiunk számára nagy megtiszteltetés, hogy itt üdvözölhetjük Bclánszky Lászlót, dr. Csernohorszky Vilmost és Szalay Ferencet, Esztergom 1956-os októberének három tanúját, méltó kitüntetettjél Dr. Könözsy László ezután maga mellé, az ünnepi emelvényre invitálta városunk büszkeségeit, majd felkérte Vásárhelyi Miklóst, tartsa meg ünnepi beszédét. A vendég bevezetőjében arról szólt, hogy végre eljutott odáig történelmi tudatunk: 1956: ünnep. -De mindezzel együtt úgy érzem, hogy öt évvel a rendszerváltás után nem tartunk még ott, hogy felszabadultan ünnepelhessünk. Hogy egyáltalán örömünnepet tarthassunk mártírjaink emléke ezt nem engedné! Nemzeti ünnepünk alkalmával szembenézhetünk magunkkal: mi volt, hogyan történt, honnan indultunk el, hová jutottunk? A forradalomról tisztáznunk kell: kik vettek részt benne? Hogyan kezdődött? Meg kell vizsgálnunk a dokumentumokat, a sajtót Én úgy gondolom emelte ki a szónok - hogy ennek a vizsgálódásnak gyümölcsöző lesz az eredménye, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az évek során ezt az ünnepet egyre derűsebben, nyugodtabban, egyre harmonikusabbban, a nemzeti egység jegyében ünnepeljük. Még akkor is, ha különböző eszmerendszereket vallunk, s különbözőképpen szemléljük azoknak az időknek az eseményeit. Vásárhelyi Miklós ezután arról beszélt, hogy a jelen alakítói 1956 eszméinek letéteményesei, örökösei, folytatói. De felvállalhatjuk-e ezt a nagy örökséget? - Azt hiszem, ebben nem lehet vita. Mert 1956 két legfontosabb tanulsága: a nemzeti függetlenség kivívása, illetve visszaszerzése és a demokratikus rendszer kiépítése. A kettő elválaszthatatlan. Egy olyan kísérlet, amelyik megpróbálja egyikat a másik rovására hangsúlyozni, történelmileg nem alátámasztható. A jelenről szólva Vásárhelyi Miklós elmondta: nem véletlenül dicsérnek bennünket Európa többévtizedes demokráciái: térségünkben Magyarország az az ország, ahol az első parlamenti szakasz hivatalosan megállapított idejét ki fogja tölteni. Ez minden magyar demokratikus erőnek, minden magyar demokratikus pártnak érdeme. Befejezésül legfrissebb élményeiről számolt be. Előző éjjel érkezett haza Moszkvából, ahol nagykövetségünk ünnepi fogadásán vett részt. Szívszorító volt, mikor a volt szovjet hadsereg egy tisztje kérte: fogadja el bocsánatkérését, kinyújtott kezét. Szívszorító volt, mikor nagykövetünk kitüntette azokat a valamikori leningrádi diákokat, akik - tizenegyen - felemelték szavukat a magyar forradalmat lerohanok ellen vállalva az itteninél semmivel sem kisebb megtorlás veszélyét. Az ünnepi ülés fénypontjaként előbb Nagy falusi Tibor, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke bemutatta Esztergom új díszpolgárainak kitüntető oklevelét, majd dr. Könözsy László átadta nekik a nevezetes okmányt és az Ezeréves Esztergom emlékérmet a következő szavak kíséretében: - 1973-ban, amikor Borsos Miklós szobrászművész az emlékérmet megalkotta, az ő forradalom alatti tevékenységük másfél hónapnyi időszakát és az internálás, a börtönök hosszú éveit még tilos volt beszámítani Esztergom ezer évébe. Most, amikor átnyújtjuk nekik az emlékérmet, az új történelmi időszámítást szeretnénk jelképezni vele. Azt, hogy Esztergom immár 1020 évéből soha többé nem lehet kiiktatni a városunkért teljesített forradalmi közszolgálat és az érte elszenvedett megtorlás idejét. Ugyanezt kívánta képviselőtestületünk kifejezni a díszpolgári címek adományozásával is. Ezután dr. Csernohorszky Vilmos szólt a kitüntetettek nevében, majd a jelenlévőket Galyasi Géza kórusa, a Dobó Katalin Gimnázium tanulói köszöntötték. A bensőséges ünnepség a Szózat hangjaival zárult Rafael Balázs Lengyel-magyar emléknap Esztergom Város Önkormányzata, a Magyar-Lengyei Mickiewicz Társaság, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára és a Balassa Múzeum Esztergom törökök alóli felszabadulásának 310. és a Magyar-Lengyel Mickiewicz Társaság vándorgyűlésének 50. évfordulóján október 30-án emléknapot rendez. Az ünnepség fővédnöke: Jeszenszky Géza külügyminiszter. A jubileumi vándorgyűlést 10 órakor a Városháza nagytermében Balogh Péter alpolgármester nyitja meg. Az előadók: dr. Székely György egyetemi tanár, dr. Hopp Lajos, az irodalomtudományok doktora, dr. Maciej Kozminski professzor, az Eötvös Kollégium tiszteletbeli tanára, dr. Kapronczay Károly, a Mickiewicz Társaság elnöke és Csombor Erzsébet, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Levéltárának megbízott igazgatója. Délben az Erzsébet parkban, a helyreállított Sobieski emlékműnél köszöntőt mond dr. Könözsy László polgármester. Ünnepi beszédet mond: dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter és dr. Maciej Kozminski rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Az emlékmű történetéről és a megújításról dr. Horváth István múzeumigazgató tart ismertetőt A koszorúzáson közreműködik a Dorogi Bányász Koncertfúvós Zenekar. Délután, 13,45 órakor a Bazilika előcsarnokában elhelyezett emléktáblánál dr. Kapronczay Károly mond beszédet Az ünnepségsorozat befejezéseként a Vármúzeumban az „Esztergom a török korban" című kiállítás tekinthető meg.