Esztergom és Vidéke, 1993
1993-10-28 / 43. szám
2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Eljött a szabadság! Szentmise hazánkért, a forradalom áldozataiért. Október 23-án, szombaton reggel a Szent Anna templomban ünnepélyes szentmisén emlékeztek meg a forradalomról. A hálaadó szentmisén ott voltak a Mindszenty iskola és más önkormányzati iskolák diákjai, fiatalok, középkorúak és öregek egyaránt. A nagyszámú hívek láthatták az egyik esztergomi 56-os zászlót, melyet a diákság képviselői kaptak meg erre az alkalomra. A koncelebrált ünnepélyes misén Ladoesi Gáspár teológiai tanár volt a főcelebráns. Celebrált Gaál Endre szemináriumi rektor, Reisz Péter Pál ferences gimnáziumi igazgató, Cserpes Jenő plébános, Kiss-Rigó László teológiai tanár és Forgách Alajos szemináriumi prefektus. Téglás József orgonált. Ladocsi Gáspár szentbeszédéből: - Az igazságra tettekkel kell tanítani. Mint tették ezt az 56-os igaz forradalmárok. Most rájuk emlékezünk. Az ember legnagyobb vágya, hogy elnyerje a szabadságot. Rabként nem élhet. Az igazság iránti őszinte elkötelezettséggel igen is lehet élni. Elmélkedjünk a szabadságról! Mit jelent szabadon élni! Minden igazságnak a tanítását az Isten adja meg. A szabadság megszabadulást jelent. Attól, ami rabbá teszi az embert. Ilyen rabság a bűn, ami az Istentől való elfordulást jelenti. Ma azokra emlékezünk, akik fellázadtak azok ellen, akik a bűnt hozták ránk. Ma rájuk emlékezünk, akik levetkőzték a gyengeséget, a gonoszságot, legyőzték a gyengeség fogságát. A szabadság továbbá azt is jelenti, hogy az ember tudatosan építi boldogságát. Szelíden, bátran, kitartóan kell építenünk és megtartanunk a szabadságot. 1956 mártírjai ezt mutatták meg. Ezeket a hősöket tiszteljük. Példájuk kötelez. A szabadság továbbá azt is jelenti, hogy tudjunk örülni. Most bátrabban, összefogással építhetjük hazánkat. Kihasználjuk ezt? Nézzünk a szívünkbe! Szabadsággal építsünk mindannyiunk örömére. Kiengesztelődés, építés, öröm legyen velünk! Ekkor leszünk méltóak a forradalom hőseihez. Becsüljük meg a kapott zászlót. Adja meg az Isten, hogy soha többet ne kelljen rejtegetni. Mindig tiszta szelek lobogtassák. Az 56-os forradalmárok megőrizték, mi most láthatjuk benne, hogy eljött a szabadság! Az énekkar és az ünneplők együtt énekelték: Bús magyarok imádkoznak, Hallod, Atyánk, hallod? Se testünkkel, se lelkünkkel Nem kívántunk harcot. Megbocsájtunk mindazoknak, Akik reánk törtek, Csak még egyszer add vissza a Drága magyar földet! (P.I.) A városi szimfonikusok ünnepi hangversenye Október 23-án, délután négykor ünnepi hangversenyre került sor a Szent István gimnázium dísztermében. A„Pro Urbe" díjas városi szimfonikusok élén Reményi Károly zeneigazgató köszöntötte a megjelent nagyszámú közönséget, köztük az új díszpolgárokat. A közönség zenekari kísérettel elénekelte a Himnuszt. Meszes Rudolf nyugalmazott tanár szavalta el Reményik Sándor: Ahogy lehet című versét. Majd a Balassa Bálint Vegyeskar tagjai gregorián ének kíséretében égő gyertyákat adtak át a közönségnek - a forradalom hőseire emlékezve. Szépen szólt Erkel Hunyadi László nyitánya, és nagy tetszést is aratott. Ezután mondott ünnepi beszédet Gyurkó János környezetvédelmi és településfejlesztési miniszter: - Megtiszteltetés, hogy ma, e jeles forradalmi napon itt, Önök előtt szólhatok, az ország első fővárosában. Arról a lelki egységről szeretnék szólni, ami 1956. október 23-án élt az országban. Egy emberként fogtunk össze, mint a katasztrófák idején. Akkor, azokban a napokban az összefogás csodát teremtett. De néhány napos eufória után jött a megtorlás. A szörnyű terror, a lélekmérgezés, a történelemhamisítás után a nép még ma is jól tudja, hogy 1956 októberében forradalom volt. Volt ellenforradalom is! De az már november 4-e utánra esett. Október 23-a kiirhatatlan a törtéVendégeink voltak: Hagelmayer István és Gaál Gyula Október 18-án, hétfőn este a Liberális klub szervezésében nagy érdeklődéssel kísért, jó hangulatú beszélgetésre került sor a Babits könyvtárban. Az est vendégei voltak: Hagelmayer István közgazdász professzor, az Állami Számvevőszék elnöke és Gaál Gyula országgyűlési képviselő (SZDSZ), a Parlament Számvevőségi Bizottságának elnöke. Az est házigazdája Balogh Péter alpolgármester, az esztergomi SZDSZ szervezet ügyvivője volt. Az ősz a költségvetések ideje. Elszámolás az elmúlt évvel és tervezés a jövőre. Ez adta a témát, hogy a költségvetéshez közel álló szakemberek szóljanak erről, valamint válaszoljanak az esztergomiak kérdéseire. Az Országgyűlés a jogállam egyik pilléreként 1989-ben hozta létre az Állami Számvevőszéket. Azt a pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervet, mely csak az Országgyűlésnek és a törvénynek van alárendelve. Szerepe: az állami ellenőrzés legfőbb szerve. A hallgatóság soraiban vetődött fel, hogy azonos rangúak az Alkotmánybírósággal, mégis mintha kevesebbet hallatnák hangjukat. Ennek oka, hogy az Állami Számvevőszék többnyire a Parlamentnek ad szempontokat, ellennelemből. Az elmúlt évtizedek rettegett gépezete összeomlott. Idegen hatalom tiporta el az 1956-os szabadságharcot. De nem volt hiábavaló a harc, az áldozat. Mind-mind megmaradt a nép emlékezetében. A mai kor is forradalmat kíván: nemzeti felemelkedést így legyen! A zenekar és a közönség Beethoven Fidelio nyitányával emlékezett a forradalom hőseire, majd a műsor is átváltott a vidámabb, optimistább hangokra. Bihari: Magyar táncok, Brahms: Első magyar tánca, majd Handel Hallelujája következettA közönség hosszasan ünnepelt, majd a zenekar a Szózat akkordjaiba kezdett és közös énekléssel zárult a felejthetetlen ünnepi koncert (Pálos) író-olvasó találkozó Kovács István, a varsói Magyar Nagykövetség kultúrattaséja, költő, történész október 29-én, 18 órakor találkozik az olvasókkal a városi könyvtárban. * A Repülés Baráti Kör és az Esztergom Barátainak Egyesülete ezúton értesíti az érdeklődőket, hogy 1993. november elsején 10 órakor emlékezünk az eszlergomban nyugvó repülős bajtársakra. Koszorút helyezünk el a Belvárosi, majd a Szentgyörgymezői temetőben. Találkozás a Belvárosi temetőben. őrzi az államháztartás gazdálkodását, a költségvetést. Az előadók elfogadták azt a véleményt, hogy a vizsgálataikat mind nagyobb nyilvánosság előtt kellene ismertetniük, mert így jobb hatást érhetnek el. Fő feladatuk, hogy ellenőrizzék az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonú vállalatok, vállalkozások vagyongyarapító, vagyonmegőrző tevékenységét. Itt vetette fel Gaál Gyula, hogy túlzott az a vagyonkör, amit az állam visszatart. Sok bürokratikus szervezetet működtetnek. Továbbá a vezetői hozzáállás sem megnyugtató. Pazarlás folyik. Az állami Számvevőszék hatásköre, feladatai igen szerteágazóak. Ezért is hozott létre a Kormány egy saját számvevői hivatalt. Nem kibújni akart a nyilvánosság elől. Ezt az ellenzéki képviselő is elfogadhatónak és normálisnak tartja. Ott is legyen ellenőrzés, ahol a munka folyik. Mint Hagelmayer professzor elmondta, Antall József egy beszélgetésük során felajánlotta számára a pénzügyminiszteri széket. Ám olyan a gazdasági helyzet, hogy vagy a kormányzási ciklus alatt, vagy utána a pénzügyminiszter bukásra van ítélve. (Fájó őszinteség - a Szerk.) Ezért nem vállalta. Azt is megtudtuk, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi az APEH tevékenységét az önkormányzatok adóztatási tevékenységét a Pénzintézeti Központot a Vám- és Pénzügyőrséget az Illetékhivatalokat. Még a pártokat is. Csak győzzék! (Pálos)