Esztergom és Vidéke, 1993

1993-10-28 / 43. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Eljött a szabadság! Szentmise hazánkért, a forradalom áldozataiért. Október 23-án, szombaton reggel a Szent Anna templomban ünnepélyes szentmisén emlékeztek meg a forrada­lomról. A hálaadó szentmisén ott voltak a Mindszenty iskola és más önkormány­zati iskolák diákjai, fiatalok, középko­rúak és öregek egyaránt. A nagyszámú hívek láthatták az egyik esztergomi 56-os zászlót, melyet a diákság képvi­selői kaptak meg erre az alkalomra. A koncelebrált ünnepélyes misén Lado­esi Gáspár teológiai tanár volt a főce­lebráns. Celebrált Gaál Endre szemi­náriumi rektor, Reisz Péter Pál feren­ces gimnáziumi igazgató, Cserpes Je­nő plébános, Kiss-Rigó László teoló­giai tanár és Forgách Alajos szeminá­riumi prefektus. Téglás József orgo­nált. Ladocsi Gáspár szentbeszédéből: - Az igazságra tettekkel kell taníta­ni. Mint tették ezt az 56-os igaz forra­dalmárok. Most rájuk emlékezünk. Az ember legnagyobb vágya, hogy el­nyerje a szabadságot. Rabként nem élhet. Az igazság irán­ti őszinte elkötelezettséggel igen is le­het élni. Elmélkedjünk a szabad­ságról! Mit jelent szabadon élni! Minden igazságnak a tanítását az Isten adja meg. A szabadság megsza­badulást jelent. Attól, ami rabbá teszi az embert. Ilyen rabság a bűn, ami az Istentől való elfordulást jelenti. Ma azokra emlékezünk, akik fellázadtak azok ellen, akik a bűnt hozták ránk. Ma rájuk emlékezünk, akik levetkőz­ték a gyengeséget, a gonoszságot, le­győzték a gyengeség fogságát. A sza­badság továbbá azt is jelenti, hogy az ember tudatosan építi boldogságát. Szelíden, bátran, kitartóan kell építe­nünk és megtartanunk a szabadságot. 1956 mártírjai ezt mutatták meg. Eze­ket a hősöket tiszteljük. Példájuk kö­telez. A szabadság továbbá azt is jelenti, hogy tudjunk örülni. Most bátrabban, összefogással építhetjük hazánkat. Ki­használjuk ezt? Nézzünk a szívünkbe! Szabadsággal építsünk mindannyiunk örömére. Kiengesztelődés, építés, öröm legyen velünk! Ekkor leszünk méltóak a forradalom hőseihez. Becsüljük meg a kapott zászlót. Ad­ja meg az Isten, hogy soha többet ne kelljen rejtegetni. Mindig tiszta szelek lobogtassák. Az 56-os forradalmárok megőrizték, mi most láthatjuk benne, hogy eljött a szabadság! Az énekkar és az ünneplők együtt énekelték: Bús magyarok imádkoznak, Hallod, Atyánk, hallod? Se testünkkel, se lelkünkkel Nem kívántunk harcot. Megbocsájtunk mindazoknak, Akik reánk törtek, Csak még egyszer add vissza a Drága magyar földet! (P.I.) A városi szimfonikusok ünnepi hangversenye Október 23-án, délután négykor ün­nepi hangversenyre került sor a Szent István gimnázium dísztermében. A„Pro Urbe" díjas városi szimfoni­kusok élén Reményi Károly zeneigaz­gató köszöntötte a megjelent nagyszá­mú közönséget, köztük az új díszpol­gárokat. A közönség zenekari kíséret­tel elénekelte a Himnuszt. Meszes Ru­dolf nyugalmazott tanár szavalta el Reményik Sándor: Ahogy lehet cí­mű versét. Majd a Balassa Bálint Ve­gyeskar tagjai gregorián ének kísére­tében égő gyertyákat adtak át a közön­ségnek - a forradalom hőseire emlé­kezve. Szépen szólt Erkel Hunyadi László nyitánya, és nagy tetszést is aratott. Ezután mondott ünnepi beszédet Gyurkó János környezetvédelmi és te­lepülésfejlesztési miniszter: - Megtiszteltetés, hogy ma, e jeles forradalmi napon itt, Önök előtt szólha­tok, az ország első fővárosában. Arról a lelki egységről szeretnék szólni, ami 1956. október 23-án élt az országban. Egy emberként fogtunk össze, mint a katasztrófák idején. Akkor, azokban a napokban az összefogás csodát terem­tett. De néhány napos eufória után jött a megtorlás. A szörnyű terror, a lélekmér­gezés, a történelemhamisítás után a nép még ma is jól tudja, hogy 1956 októbe­rében forradalom volt. Volt ellenforrada­lom is! De az már november 4-e utánra esett. Október 23-a kiirhatatlan a törté­Vendégeink voltak: Hagelmayer István és Gaál Gyula Október 18-án, hétfőn este a Libe­rális klub szervezésében nagy érdek­lődéssel kísért, jó hangulatú beszélge­tésre került sor a Babits könyvtárban. Az est vendégei voltak: Hagel­mayer István közgazdász professzor, az Állami Számvevőszék elnöke és Gaál Gyula országgyűlési képviselő (SZDSZ), a Parlament Számvevőségi Bizottságának elnöke. Az est házigazdája Balogh Péter al­polgármester, az esztergomi SZDSZ szervezet ügyvivője volt. Az ősz a költségvetések ideje. El­számolás az elmúlt évvel és tervezés a jövőre. Ez adta a témát, hogy a költ­ségvetéshez közel álló szakemberek szóljanak erről, valamint válaszolja­nak az esztergomiak kérdéseire. Az Országgyűlés a jogállam egyik pilléreként 1989-ben hozta létre az Ál­lami Számvevőszéket. Azt a pénz­ügyi-gazdasági ellenőrző szervet, mely csak az Országgyűlésnek és a törvénynek van alárendelve. Szerepe: az állami ellenőrzés legfőbb szerve. A hallgatóság soraiban vetődött fel, hogy azonos rangúak az Alkotmány­bírósággal, mégis mintha kevesebbet hallatnák hangjukat. Ennek oka, hogy az Állami Számvevőszék többnyire a Parlamentnek ad szempontokat, ellen­nelemből. Az elmúlt évtizedek rette­gett gépezete összeomlott. Idegen ha­talom tiporta el az 1956-os szabad­ságharcot. De nem volt hiábavaló a harc, az áldozat. Mind-mind megma­radt a nép emlékezetében. A mai kor is forradalmat kíván: nem­zeti felemelkedést így legyen! A zenekar és a közönség Beethoven Fidelio nyitányával emlékezett a forra­dalom hőseire, majd a műsor is átváltott a vidámabb, optimistább hangokra. Bi­hari: Magyar táncok, Brahms: Első ma­gyar tánca, majd Handel Hallelujája kö­vetkezett­A közönség hosszasan ünnepelt, majd a zenekar a Szózat akkordjaiba kezdett és közös énekléssel zárult a felejt­hetetlen ünnepi koncert (Pálos) író-olvasó találkozó Kovács István, a varsói Magyar Nagykövetség kultúrattaséja, költő, történész október 29-én, 18 órakor ta­lálkozik az olvasókkal a városi könyv­tárban. * A Repülés Baráti Kör és az Eszter­gom Barátainak Egyesülete ezúton ér­tesíti az érdeklődőket, hogy 1993. no­vember elsején 10 órakor emlékezünk az eszlergomban nyugvó repülős bajtársakra. Koszorút helyezünk el a Belvárosi, majd a Szentgyörgymezői temetőben. Találko­zás a Belvárosi temetőben. őrzi az államháztartás gazdálkodását, a költségvetést. Az előadók elfogadták azt a véleményt, hogy a vizsgálataikat mind nagyobb nyilvánosság előtt kel­lene ismertetniük, mert így jobb hatást érhetnek el. Fő feladatuk, hogy ellenőrizzék az állami vagyon kezelését, az állami tu­lajdonú vállalatok, vállalkozások va­gyongyarapító, vagyonmegőrző tevé­kenységét. Itt vetette fel Gaál Gyula, hogy túlzott az a vagyonkör, amit az állam visszatart. Sok bürokratikus szervezetet működtetnek. Továbbá a vezetői hozzáállás sem megnyugtató. Pazarlás folyik. Az állami Számvevő­szék hatásköre, feladatai igen szerteá­gazóak. Ezért is hozott létre a Kor­mány egy saját számvevői hivatalt. Nem kibújni akart a nyilvánosság elől. Ezt az ellenzéki képviselő is elfogad­hatónak és normálisnak tartja. Ott is legyen ellenőrzés, ahol a munka fo­lyik. Mint Hagelmayer professzor el­mondta, Antall József egy beszélgeté­sük során felajánlotta számára a pénz­ügyminiszteri széket. Ám olyan a gaz­dasági helyzet, hogy vagy a kormány­zási ciklus alatt, vagy utána a pénz­ügyminiszter bukásra van ítélve. (Fájó őszinteség - a Szerk.) Ezért nem vál­lalta. Azt is megtudtuk, hogy az Álla­mi Számvevőszék ellenőrzi az APEH tevékenységét az önkormányzatok adóztatási tevékenységét a Pénzinté­zeti Központot a Vám- és Pénzügyőr­séget az Illetékhivatalokat. Még a pár­tokat is. Csak győzzék! (Pálos)

Next

/
Thumbnails
Contents