Esztergom és Vidéke, 1993

1993-03-25 / 12. szám

1993. március 25. 12. szám Ára: 19.50 ESZTERGOM és VIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban Göncz Árpád után Antall József gratulál polgármesterünknek A kitüntetést a város nevében köszöntem meg Dr. Könözsy László, városunk pol­gármestere - mint mi is megírtuk -, március 15-én a Parlamentben „ér­demes és eredményes munkássága elismeréseként" a Magyar Köztár­sasági Arany Érdemkeresztet vehet­te át Göncz Árpád köztársasági el­nöktől Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke jelenlétében. - Milyen érzésekkel vette át a kitüntetést? - Esztergom városa nevében kö­szöntem meg. Mostanában, amikor mindenki valamiért elégedetlen, ne­hezen állunk rá az ünneplésre. Pedig időnként meg kell állnunk. Leg­alább egy kis pihenésre. A mérhető, viszonylag nagyobb teljesítményeket távolabbról talán jobban lehet látni, mint közvetlen közelről. Ha méterre, forintban mérnénk, akkor láthatnánk, hogy az elmúlt két-három évben bizony sok minden történt. Ez idő alatt semmi olyat nem csináltunk, amit le kellene bontani. A hétköznapi munkát is el kell ismerni, s nem csak azokat, akik hi­dakat meg székházakat építenek. A nap mint nap végzett kitartó, szívós munka is legalább olyan ér­tékes, melynek hatása esetleg évti­zedekig is eltart, noha nem olyan látványos, mint az imént említette­ké. A közvélemény szerint bolond ember, aki ma közszereplésre vállal­kozik, s nem megszállott - hacsak nem boldogítja a „közért" végzett munka. Noha jól tudja, hogy a mai nehéz körülmények között esetleg csak a negyedét tudja elvégezni an­nak, amit szeretett volna. Tudva, hogy sokan elégedetlenek. Az embereket - a mai mindennapi keservek közepette - elsősorban sa­ját sorsuk érdekli. Kudarcaik miatt gyakorta az első hatalmi szintet, az önkormányzatot támadj ák - és ez mi vagyunk. És azt is tudom, hogy saját hazájában senki sem lehet próféta. A kitüntetés átvételekor elége­dettség töltött el. Hiszen aki a közért dolgozik, annak is fel kell töltekez­nie, neki is új meg új energiára van szüksége - hogy a naponta tapasz­talható elégedetlenség ellenére is le­gyen lendülete... Rengeteg gratulációt kaptam. Na­gyon örültem Paskai László bíbo­ros-érsek úr levelének, melyben azt írja: „... Megérdemelt és megtisztelő kitüntetéséhez szívből gratulálok. Örömében Esztergom város pol­gáraként is osztozom, hisz a ka­pott kitüntetés személyén túl szól az egész városnak is..." Én is így érzem. Ezért is szeret­ném megköszönni munkatársaim­nak és az esztergomi polgároknak a jókívánságokat, valamint az együtt­működést, hogy ezt a szép ered­ményt közösen elérhettük. (s.j.) Kálmán Attila köszöntőjét mondja A városi szimfonikusok jubileumot ültek Vasárnap délután kicsinek bizo­nyult a Kolping-ház színházterme. Ünnepelt a zeneszerető esztergomi közönség: 25 éve alakult a Városi Szimfonikus Zenekar. Eljöttek a volt zenésztársak: Budapestről, Győrből, Pécsről, Szegedről, Sopronból, Tata­bányáról. A koncerten jelen volt: dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára, dr. Kovács György Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Könözsy László polgármester, Balogh Péter és Kund Ferenc alpolgármesterek, Papp Kata­lin, Párkány zenei életének vezetője, valamint a képviselő-testület számos tagja. Elsőként Erkel Hunyadi László cí­mű operájának nyitánya hangzott fel, amely után dr. Kálmán Attila mondott köszöntőt Esztergom zenei életének méltatását a háború előtti időszaktól kezdte. Akkortól, amikor dr. Darabos László orvos volt a zenekar vezetője. Ám 1957-ben elhelyezték őt Tatabá­nyára, ezáltal a zenekar lassan felosz­lott Ezt követően Nyulász Kálmán fú­vószenekart vezetett, majd Reményi Károly Esztergomba kerülésével újjá­szerveződtek a szimfonikusok. Nagy segítséget kapott Szóda Ferenctől, az akkori művelődési osztályvezetőtől. Reményi Károly elképzelése az volt, hogy a zenekar a mindenkori zeneta­nárokra épüljön. De a régieket is visszahívta: Bérezi Lászlót, Nemes­szeghy Viktort, Merész Lászlót, id. Rosta Bélát, Schlett Imrét... Esztergom büszke lehet a szimfoni­kusokra, csak néhány kisváros tudhat ilyet magáénak. Ám vannak „próza­ibb" dolgok is. Az anyagiak. A város támogatása csak egyharmadát fedezi a kiadásoknak. Ezért született meg az „Esztergomi Városi Szimfonikus Ze­nekar Alapítvány". Ha ezer zenesze­rető ember ezer forintot ad évente, már meg is lesz a kellő költségvetés. Dr. Könözsy László polgármester „Pro Urbe Esztergom" kitüntetést nyújtott át Klinda Magdolna zeneta­nárnak, alapító tagnak és a zenekar­nak, melyet P. Nádudvary Erika ze­netanár, elsőhegedűs vett át. „Eszter­gomért" emlékplakettben részesült: Bérezi László, dr. Darabos László, Baranyai Irén és Rosta Béla. A koncert folytatásaként Beetho­ven F-Dúr románcát játszották, szólis­taként Vincze Zsuzsanna hegedűmű­vész működött közre, majd Hándel Vízizenéjének részleteivel zárult a hi­vatalos koncert A közönség virágcsokrokkal és szűnni nem akaró tapssal köszöntötte a jubiláló zenekart, amely ráadásokkal honorálta azt. Johann Strauss Éljen a magyar cí­mű műve, majd a Pizzicato polka kö­vetkezett Végül a hangulat tetőpont­ján a híres Radetzky-induló. Az induló ütemében végig zúgott a vastaps. For­ró hangulatban, felejthetetlen koncer­ten ünnepelt a város. (Pálos)

Next

/
Thumbnails
Contents