Esztergom és Vidéke, 1993

1993-03-25 / 12. szám

HÍREK- ESEMÉNYEK—TUDÓSÍTÁSOK Aláírás előtt Ma, március 25-én reggel 45 fős esztergomi delegáció indult Németországba: Esztergom és Ehingen vezetői aláírják a két város hivatalos kapcsolatát bizonyító okmányokat. A delegációt dr. Könözsy László polgármester vezeti, tagjai között jelen vannak: városunk jegyzője, az alpolgármesterek, képviselők, esztergomi polgárok. A mintegy kilencszáz kilométerre lévő Duna menti kisvárossal már megtörtént a szerződéskötés - az itteni ratifikálás - az elmúlt év őszén. Küldöttségünk estére érkezik a városba, ahol a már ismert partnerek közös vacsorán köszöntik az esztergomiakat. Péntek délelőtt különböző városi intézményekbe látogathatnak. Közös városnézés után ottani szokás szerint a város lakosságának „részvételével" ünnepélyes fogadás kezdődik Ehingen piacterén. Szombat délelőtt a Lindenhalle kistermében írják alá a hivatalos, testvérvárosi kapcsolatot bizonyító okmányokat, maj

d a közeli Mochental gyönyörű kastélyába látogatnak az esztergomiak. Este a két képviselőtestület találkozik egymással. Vasárnap a városi plébániatemplomban istentiszteleten vesznek részt a delegáció tagjai, majd búcsút véve a vendégfogadóktól, Ausztrián keresztül utazás: haza. Egy testvérvárosi kapcsolat annyit ér, amennyire ápolják. Ötödik partnerünk nagyon készséges: már eddig is sokféle, különböző gazdasági, turisztikai, kulturális kapcsolatfelvételre utalhatunk. Alakulnak az iskolák kapcsolatai német nyelvtanárok itt, esztergomi diákok ott; de emellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a személyes kontaktusnak milyen nagy szerepe lehet. „Meg kell tanulnunk" Európát. Ehhez pedig utazni, látni, szerveződni kell. Nem feledhető ki a híradás sem: a csoport tagjai között ott vannak az esztergomi sajtósok: a helyi lap és a városi tévé munkatársai. Esztergom közlekedése Március 22-én este lakossági fórumot tartottak a Zöldházban a Városháza Műszaki irodájának szervezésében. A fórumon megjelentek mindazok a szakemberek, akiknek valamilyen közük van városunk mai közlekedési helyzetéhez. Nem voltunk sokan - ennek talán az lehetett az oka, hogy a városi televízió és a Szabadidőközpont technikai stábja jóelőre felkészült az adásra: a műsort sokan nézhetik otthon, kényelmesebb körülmények között. Ha pedig telefonon is „közbe lehet szólni" a stáb új, csinos kolleganője várta a hívásokat -, akkor már érdemes volt kábelezni. Tizenegyen foglaltak helyet a színpad asztalánál. Mind szakemberek a maguk területén. (Az más kérdés, hogy a publikus megszólalást, a nyilvánosságot még tanulni kell.) A Vértes Volán képviselője terveikről beszélt - ha egyáltalán lehet tervezni olyan körülmények között, amikora buszpark leépülőben, a város útjai forgalommal, levegője szennyező kipufogógázzal terhelt. Érdekes, hogy feladataik csökkenéséről is szó esett - a térség figyelmeztető méreteket öltő munkanélkülisége ilyen hatást is eredményez. A városban megfelelőnek tűnik a helyijárati ellátottság - hétvégeken azonban vannak ellátatlan területek. Céljuk az, hogy ne járja nak fölöslegesen, üresen a kocsik, ezért tervezik két végállomás kialakítását: egyet a pilismaróti vám térségében, egyet pedig a dorogi Volán telephely - műszaki bázis előtt. A forgalomszámlálók adataikkal támasztották alá, hol, miért kell másképpen szervezni a közlekedést. Nagyon valószínű, hogy a rendőrség előtti részre lámparendszer kerül, de más területeken is várható ez a megoldás. Az igazi neuralgikus pont, mint már annyiszor: az elkerülő-tehermentesítő út kérdése. Nem örül neki mindenki egyértelműen. A Bánomi lakótelepen lakók a zajtól, a rezgéstől, az újabb veszélyhelyzettől tartanak. A tervezett nyomvonal mentén húzódó épületekben lakóknak hasonlóak az aggályaik. Tény, hogy „igazságosabb" lenne a környezeti terhelés, mint egy, a hegyeken át vezető méregdrága, feleslegesnek ítélt út megépítésével. Nehéz itt igazságot tenni, főleg olyan helyzetben, amikor egyre érzékelhetőbben kerül szembe egymással a lehetőség és ellehetetlenülés. A fórum résztvevői - már megszokott módon ugyanazok az arcok, akik hasonló alkalmakkor megjelennek - ötleteikkel, gondjaikkal sorjáztak. A jól előkészített, sok mindenre kitekintő találkozó kilenc óra előtt ért véget. Valamikor szerencseláncnak hívták azt a képeslapokkal mívelt országos játékot, amelyet úgy kellett „játszani", hogy egy bizonyos szöveget lemásolva legalább öt helyre elküldtünk, mert ha nem, akkor különböző - annak idején főleg erkölcsi - retorziók elé nézhetett az ember (nem lesz szerencséje, megszakad a lánc, másoknak árt stb.). Időnként magasabb hatalmakra is hivatkoztak. Meg arra, hogy Amerikában Mr. Beverly Hills (ez Dzsoki a Dallasból?) ennyit meg annyit, meg ekkorát... Ez a marhaság ismét felbukkant, most már pénzzel, anyagi előnyök ígéretével „fűszerezve". Akar nyerni harminc milliót? Csak annyit kell tennie, hogy... és jön az utasítások sora, a nyertesek, valamint az új idők magától értetődő jele: és küldj (mert tegeznek, mint az IKEA-ban, meg a kocsmában) kétezer forintot postaköltségre. Bélyegre. Fénymásolásra. És íey tovább. Természetesen nem kell bedőlni, nem kötelező, de a csábítás nagyon erős. Pszichológusok a megmondhatói, miért. Nagyon jó lenne gazdagnak lenni. Nagyon jó lenne nyerni. A pénz... A könnyen szerzett pénz... Ha néhányan bedőlnek és küldik az ígért nyereményhez képest nevetséges kétezreket, a lánc kiagyalói már jól jártak. Akit meg átejtettek, megérdemli. De mi a helyzet akkor, amikor az ország távoli vidékéről érkezik egy ilyen szemétség? Pontos címmel, utcanévvel, ház-, emeletszámmal? Hol jutnak hozzá az adataimhoz? Hol véd engem, minket a törvény? Apám nevére, pontos címére érkezett egy gusztusosnak tűnő boríték az X.. Y cégtől?, csomagküldőtől? - nem tudom, kik őkA hiszékenység vámszedői rólunk, úgy tűnik, tudnak. A színes, csicsás kiállítású, riasztó helyesírási hibákkal teli prospektus rengeteg árut, főleg bóvlit kínál. Az ízléstelenség két végletét nem is említem. De van itt vagy húszféle szúnyogriasztó, soha el nem hervadó porcelánrózsa, daloló csésze, fogkrémtubus-nyomó, szívserpenyő (tükörtojást lehet benne sütni), svájci bicsak, vasalótisztító, lábujjkorrektor, műfogsortisztító, Kolubusz (!!!) tojása: kézi varrógép horribilis, általában 98-ra végződő árakon. (Egy kis lélektan: a 498 még nem ötszáz...) S aki „benevez", VW Golf-ot (sic!), 1 Televíziót, 1 Sztereó rádiót stb. nyerhet. Meg egy kis leckét abból, hogy van-volt a Magyar Tudományos Akadémia által elfogadott helyesírási szabályzat, az író ember bibliája, az úgynevezett 11. kiadás; le vagy te ..., magyar nyelv. Sőt! Útban vagy! Szóval: palira vesznek? Nem tudom. Nem kell innen vásárolnom. Ha mégis, akkor vegyem tudomásul: „... A sorsolás csak Magyarország területén érvényes. A nyerteseket haladéktalanul tájékoztatjuk. A sorsolásról levelezést nem folytatunk. Pereskedés kizárva. (á-kon, ó-kon fordított ékezetttel!) , S távolabb: X. Y. ügyvezető ig így. A napokban egy újabb küldemény: benne vagyunk a hat fődíjas között! WV Golf Cabriolet! Csak rendeljünk, de ne érdeklődjünk, mert akkor, ugye... A szerdai 24 óra újságírója is elcsodálkozott a dolgon. Azt írja: „Közeli rokonságomból négyen vannak a hat fődíjas között. Tudom, hogy a szerencse vak, de hogy ennyire..." Engem még nem vettek palira. A közeim útban a Bánomi lakótelepen történt postarablás ügyében véezett munkáért kitüntetéseket adtak át. A felvételen Kálmán István rendőr zászlós.