Esztergom és Vidéke, 1993

1993-02-18 / 7. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A képviselő-testület februári első nyilvános ülését 11-én tartotta. Dr. Könözsy László polgármester a napi­rendi pontok egyeztetése után beszá­molt a két ülés közti legfontosabb ese­ményekről: - A vízivárosi ún. Török-fürdő és a környező, városi tulajdonban lévő in­gatlanok szállodai célú hasznosítására a Város március 31-Í határidőre nyil­vános pályázatot írt ki. - A fogászati szakrendelés, átme­netileg az SZTK földszintjén, tovább üzemel. - Rövidesen megkezdődhet a Bá­nomi lakótelepen, a Dobó gimnázium előtti terület parkosítása. A beérkezett árajánlatokat a Polgármesteri Hivatal már felülvizsgálta. - Az éves költségvetésben elő­irányzott gyámügyi segélyek összege várhatóan csak májusig lesz elegendő. A segélykeretet a város pályázat révén igyekszik növelni, Ha elutasítják, át kell értékelni az eddigi segélyezési rendszert. A tájékoztatót a képviselők elfogad­ták. Miavecz Jenő (SZDSZ), az Oktatási Bizottság elnöke terjesztette elő a má­sodik napirendi pontot. A Kossuth La­jos Általános Iskola augusztus 31 -ével jogutód nélkül megszűnik. (Az iskola pedagógusainak munkaviszonya szin­tén ez időtől szűnik meg.) Szeptembertől a 8. osztályba lépő tanulókat, osztályfőnökeikkel együtt, a Petőfi iskola veszi át, míg a többi tanulót a körzeti iskolákban helyezik el. Mivel az iskola jogutód nélkül szű­nik meg, a pedagógusoknak nem fizet­jékoztatót a képviselők írásban kapták meg. A Környezetvédelmi és Telepü­lésfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta a Várost az építési tervek eddigi állásáról. Az egyeztető bizottságba helyi szakértő delegálását javasolta. A képviselők e tisztségre dr. Pozso­nyi László környezetvédelmi szak­mérnököt kérték fel. Az Opeion Alapítvány és a Telepü­Koditek. Pál Városházi tudósítása hető végkielégítés, (E szomorú hely­zet enyhítésére nem lehetne-e a júniusi pedagógusnapon magasabb jutalmat adni? - A szerk.) A képviselő-testület az előterjesz­tésben köszönetét fejezte ki az iskola nevelőinek eddigi áldozatos munkájá­ért, melyet a polgármester a nyilvános ülésen szóban is megerősített. A testü­let tagjai egyhangú szavazással fogad­ták el az előterjesztést. A Párkányban építendő hulladéké­getővel kapcsolatos minisztériumi tá­lésközi Szövetség munkáját a Pénz­ügyi Ellenőrző és a Jogi és Szervezési Bizottság megvizsgálta. A bizottsági előterjesztések számos szervezési és bizonylati hibát, sza­bálytalanságot tartalmaztak, de a ki­rendelt könyvvizsgáló az alapítvány gazdálkodásában visszaélést nem álla­pított meg. A hosszú vitában 12 képviselő nyil­vánított véleményt. Balogh Akos ala­pítványi ügyvezető is lehetőséget ka­pott álláspontjának kifejtésére. A vita eredményét a képviselők az alábbi határozatban összegezték: Esztergom általános rendezési ter­vének készítését ezután nem az Opei­on Alapítvány révén finanszírozza a Város. A polgármesterből, az alpol­gármesterekből és bizottsági elnökök­ből álló ad-hoc bizottság döntési joga lesz, hogy a különböző, vezető-terve­zői jogosítvánnyal rendelkezőktől be­kért ajánlatok alapján (lényegében pá­lyázatokból) 1993. március 31-ig ki­válassza azt a személyt, akit a rende­zési terv összefogásával megbíznak. (A jelenlegi tervezői megbízások a munkák befejezéséig érvényesek.) Sipos Imre (KDNP) képviselő a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium kérését tolmácsolta, mely szerint 16 vagy 17 csángómagyar fiatalt kí­vánnak Esztergomban taníttatni. Költ­ségeiket részben a minisztérium, rész­ben a Márton Áron Alapítvány visel­né. A képviselők az Oktatási Bizottsá­got bízták meg a segítségnyújtás lehe­tőségének megvizsgálásával. A testületi ülés röviddel 20 óra után ért véget. Üdvözlet Cambrai-ból A közelmúltban Esztergomban járt Jean Descarpentries úr, a Cambrai­Esztergom Baráti Társaság elnöke. Egyhetes esztergomi tartózkodása alatt találkozott az itteni baráti társa­ság, a kereskedelmi- és iparkamara tagjaival. Descarpentries urat és feleségét hi­vatalában fogadta dr. Könözsy László polgármester is. Cambrai városa 1956-ban sok száz magyar menekültnek adott átmeneti otthont, akik közül máig számosan él­nek a városban és környékén. Küzülük többen aktív tagjai az ottani baráti tár­saságnak. Az ő kezdeményezésükre kerül sor április elején egy 1956-os emléktábla felavatására és egy Ma­gyarországról származó - immár esz­tergomi - telefonfülke felállítására is. (A szépen felújított telefonfülkét Esz­tergom ajándékozza Cambrai városá­nak - a Szerk.) Az ünnepi alkalomból a Cambrai főterén található La Taverne Löwen­brau étterem magyar vacsoracsteket szervez, melyeken esztergomi szaká­csok mutatják be a magyar konyhamű­vészetet. A három fős cigányzenekart szintén Esztergomból szerződtetik. Ez alkalomból hivatalos városi de­legáció utazik Cambraiba. Búcsúzóul Jean barátunk a fenti fo­tót adta át szerkesztőségünknek. A Cambraiba vezető főutak mellett a közúti jelzőtáblák büszkén hirdetik Cambrai öt testvérvárosát. Köztük ­időrendben - legutolsó: Esztergom ­Magyarország (!) Vajon mi is gondolunk erre? K.P. Lada Szamarát, az Aranyhegyen garázst keresek. Ugyanitt eladó páncéltőkés, bécsi mechanikájú, rövid, kereszthúros Wirth zongora jó állapotban. Esti telefon: 13-424. Vasárnap este a Kolping-házban Legány Dénes zongoraművész és Debre Zsuzsa hegedűművész koncertje Az esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar ebben az évben fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. A közelmúltban az alapítványi for­ma mellett döntöttek. Rosta Béla el­nök: - A zenekar alapítványi formában való működtetését a gazdasági és a szervezeti okok tették szükségessé. Az átalakítás mind a zenekar, mind az önkormányzat számára áttekinthetőb­bé teszi a kapcsolatokat. A zenekar továbbra is Esztergomé és a várost szolgálja. Legfőbb feladata a város komolyzenei életének ápolása; itthon és külföldön méltón képviselni városunkat. Művészeti vezetőnk, Re­ményi Károly, a Városi Zenede igaz­gatója, gazdasági vezetőnk Magyaro­vics Gyula, ügyvezető titkárunk Hor­váth Sándor. Továbbra is a Zenede az otthonunk, ott készülünk koncertje­inkre. Most a vasárnap esti bérleti hangversenyre próbálunk, amely igazi zenei eseménynek ígérkezik. Először Legány Dénes II. zongora­versenye, majd Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye hangzik föl. Az előa­dók: Legány Dénes tanár, zongoramű­vész, komponista és Debre Zsuzsa he­gedűművész, aki jelenleg Németor­szágban zenekari koncertmester. A hangversenylátogatók még emlé­keznek rá, hogy a II. zongoraverseny partitúráját Legány Dénes éppen egy évvel ezelőtt adta át - a városi szimfo­nikusoknak ajánlva. A művet Reményi Károly zeneigaz­gató tanította be a zenekarral. Bár Le­gány Dénes II. zongoraversenye mo­dern zene és sokak fülének szokatlan, ám úgy, ahogy egy évvel ezelőtt, vár­hatóan most is sikert arat a zongora­művész. A Csajkovszkij hegedűversenyt, amely a szólistától és a zenekartól egyaránt nagy technikai tudást igé­nyel, a szerző fiatalon komponálta. Ez a mű Csajkovszkij leggyakrabban ját­szott darabja. Ezzel a hegedűversennyel Csaj­kovszkij közeledett az európai, nyuga­ti zenéhez, ám nemzeti érzéseit sem adta fel. Most is aktuális mű! Reményi Károly zeneigazgató is­mét kiváló, külföldön elismert szólis­tákkal lép az esztergomi közönség elé. A bérlettulajdonosok bizonyára mind ott lesznek a február 21-én vasárnap este 7 órakor kezdődő koncerten. Ám gondoltak azokra is, akik csak egy­egy előadást tudnak meghallgatni. A Kolping-házban a koncert estéjén szó­lójegyek is válthatók. (Pálos)

Next

/
Thumbnails
Contents