Esztergom és Vidéke, 1993

1993-02-18 / 7. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A VERTEL CSALÁD ESZTERGOMI KIÁLLÍTÁSA Napi ismerősöket köszönthetünk a tárlókban, a falakon: bélyegek valós méretükben, eredeti, hatalmas arányú terveikben; egy másik falon közismert reklámgrafikák, a pódiumon pedig tündéri cserép-, kerámia-babák: a Vertei család alkotásai között bolyongunk a Balassa Bálint Múzeum Pázmány Péter utcai kiállítóházában. - Vajon mi a műészet? - kérdezte megnyitója bevezetőjében Kálmán Attila államtitkár. - Az-e, amit kevesek eldugott kiállítótermekben találnak, vagy az is az, amit itt bélyegekként láthatunk, s egy-egy levélre, képeslapra ragasztva küldünk el a világ minden tájára, mintegy Magyarország nagyköveteként ? Aki idejött, és nem ismerte Vertei Józsefet, az is megdöbbenve tapasztalhatta, hogy milyen sok képét ismeri - hiszen pénzjegynyomdai működését követően bélyeggrafikusként vált ismertté. Izgalmas műfaj - művészeti ág? - a bélyegtervezés. Sokszor csak a A Vertei család napi hajszában találkozunk a szép bélyeggel, s állunk meg egy pillanatra - vagy éppen akkor figyelünk fel rá, ha valami nem tetszik. Ha a miniatűr ábrázoláson valami, nem tudni, mi miatt, nincs a helyén. Járva a termeket, nézegetve a mester alkotásait: ilyet nem lelünk. Ismerős, kedves tájakat annál inkább, leegyszerűsített, szikáran, lényegét közlő Bazilikát, Vác főterét; márrégiemlékaGagarinbélyeg is, korábbról az olimpiai sorok. Elszállt az idő. - Az igazi műész értéket őriz. értéket ad tovább, értékekkel gazdagít - fejezte be megnyitóját az államtitkár. - Gondolom, nagy öröm a művész apának, hogy leányaival, elismert partnerekkel állíthat ki. Öröm a művésznőknek, hogy édesapjukkal együtt szűkebb hazájuk, a Dunakanyar kiállítóterme fogadja most őket. És öröm nekünk itt lenni: köszönjük. Gratulálunk! (r) Vertei Andrea kerámiái Vertei József és belyegtervei