Esztergom és Vidéke, 1993

1993-02-04 / 5. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Szakmája mestere: Lapunkban már többször utunk a Városi Zenede tíz éve megkezdett építéséről. A terveket jónevú mérnökökből álló tervező csoport alkotta meg: Varga Ernő statikus, Juhász Kálmán gépészeti-, György Zoltán elektromos-, Derszib Éva mélyépítő*, valamint Mujdricza Ferenc és Mujdricza Péter építész generáltervezők. A szakmunkákat is alapos és igényes mesterek végzik: Lukácsi Ferenc nagysápi kőműves, György Lajos szentgyörgymezei ács, idősebb és ifjabb György János táti üvegesek és Papp Norbert tokodi asztalos. Dr. Tarnai István Ybl-díjas építész nemrég látta az épülő Zenedét, akkor mondta: - A kamaraterembe lépve a színes üvegfalon át feltárul előttünk a város évezredes történelme, az esztergomi Várhegy és a Bazilika festői sziluettje. Az organikus fa- és színesüveg-kontrukció jó keretet ad ennek a páratlan szépségű „térbeli festménynek". E fa- és színesüveg-kontrukció egy kettős keresztből kibomló virágmotívum. Ehhez hasonló ablakokat a flamboyant (lángoló stílusú) gótika épületeiben évszázadokkal ezelőtt kőből építették. Gratulálunk a tervezőknek és annak az asztalosnak, aki ezt megcsinálta. Mestermunkát végzett. E munka Papp Nortbert faipari technikus, asztalos vállalkozó nevéhez kötődik: - Huszonhárom éves vagyok. Az asztalos szakmát itt, Esztergomban a szakmunkásképzőben és a Labor MIM tanműhelyében kezdtem tanulni. Majd édesapám, Papp György tokodi műhelyében folytattam. Az ő hímevével jutottam már ezt megelőzően is igényes munkákhoz: a belügyminisztériumi épületekben, a dobogókői üdülőkben. Innen ismert meg Reményi Károly igazgató űr. A második emeleti asztalosmunkáknál, az ablakoknál, az ajtóknál, a teraszajtónál, a beépített szekrényeknél, az üvegfalnál kapcsolódtam be a Zenede építésébe. A Mujdricza testvérpárral mint tervezőkkel jó kapcsolatot teremtettem, igényesek, csak a legszebb munkákat fogadják el. Reményi igazgató úr is megköveteli a hibátlan munkát, így öröm dolgozni. Várom, hogy tavasszal folytatódjék a munka. (Pálos) - Napjainkban mintha kissé alábbhagyott volna a könyvek iránti szenvedély. Az Olvasó Népért mozgalom már a múlté. Mégis, mit tehet egy könyvtár? - kérdeztük dr. Bárdos Istvánnét, a Babits Mihály Városi Könyvtár igazgatóhelyettesét. - Most, az év eleji beiratkozások táján újra és újra elmondjuk, hogy a könyvtár szerepe nem csökkent, a látszat csal. Számosan nem képesek megvásárolni a drága könyveket, ezért hozzánk fordulnak. Szolgáltatásainkról - csak címszavakban: Könyvtárunk egykori igazgatója, Martsa Alajos, aki polihisztorságáról volt híres, ritka, nagybecsű könyvekkel gazdagította gyűjteményünket. Ezeket mindenki elolvashatja. Helyismereti gyűjteményünk városunk múltjának gazdag tárháza, benne található például az összes, Esztergomban megjelent újság, 1863-tól napjainkig. Folyóiratolvasónk használata ingyenes. A mintegy 160 féle folyóirat között a nyugati divatlapok és a National Geographic egyaránt megtalálható. Igaz, néhányan inkább csak melegedni járnak ide, de az időtöltés leghasznosabb módját választják. A könyvtárközi kölcsönzés segítségével akár külföldi lepkekönyveket is megszerzünk, csupán a postaköltséget kérjük. A Felsőoktatási Fejlesztési Alap révén rövidesen létrejön a város kulturális intézményeinek egységes számítógépes hálózata. így négy számítógépünkkel teljes állományunkat feltárhatjuk, és egy gombnyomással kapcsolatba léphetünk mondjuk a levéltár számítógépével. Ezáltal percek alatt kiderül, hogy egy témában milyen könyv vagy egyéb dokumentum található Esztergomban, s mi nem. Fénymásolatot a városban mi készítünk a legolcsóbban (7 Ft/A4-es lap), és két oldal ingyenes. - Köztudott, hogy a könyvtárosokat úgynevezett referensz kérdésekkel is megkeresik. Mostanában melyek a divatos kérdések? Mire jó a könyvtár? - Most éppen az Audi 80-ról kértek műszaki leírást. Egy rajztanár a diákjaitól az almáról kért festményt, fényképet, irodalmi művet. A süketnéma abc-t és a 60-as évek diákmozgalmainak irodalmát úgyszintén most keresték, hogy a vetélkedők időszakáról ne is beszéljünk. A televízióban bemutatott művek iránt ugyancsak megnő az érdeklődés. Most például a Megveszem eztanöt című könyv a népszerű. De Sissyt vagy a Dallast szintén említhetem, vagy az orvosi krimit, hogy Nemere Istvánról ne is szóljunk. Egyébként ő a mi Sziget Olvasókörünk elnöke. E körről azt kell tudni, hogy a nosztalgiairodalmat, a lektűr és a krimi kedvelőit tömöríti. Könyveiket külön szekrényben őrizzük és azokat saját könyvtárosuk kölcsönzi. A tagsági díj 400 Ft /év; diákoknak, nyugdíjasoknak a fele. Aki nem tag, az 6 Ft-ért olvashatja kedvenc krimijét. Nyitva: délután 2-5-ig. Tagjainak száma mintegy 120. - Hány olvasójuk van? - Háromezer körül. Ebből hatszáz a gyermekolvasó. Sajnos, az aktív korosztályok szinte teljesen hiányoznak. Jó tudni, hogy az általános és középiskolások esetében kezest kérünk. Van olyan olvasónk, aki hetente huszonegy könyvet visz el, három olvasójegyen, van aki csak azt az évi egyet, amire feltétlenül szüksége van. Érdekes, hogy támogatási felhívásunk eredményeként a legtöbb anyagi hozzájárulást a nyugdíjasoktól kapjuk. Ezúttal is köszönjük támogatóink bizalmát. Az újságíró néhány olvasót is megkérdezett. Tamás Magdolna például nyugdíjas barátnőivel szerdánként rendszeresen itt találkozik. Mint mondja, ő már akkor tagja volt a könyvtárnak, amikor a Magyar Királyban működött. Ottjártamkor épp az Esztergom és Vidékét olvasta. Kovács Antal szintén mindennapos vendég. A hírlapolvasó a kedvenc tartózkodási helye. Állítása szerint mindenfélét elolvas. Lapunk nevének hallatán az ő szeme is felcsillant. Kéringer Lászlóné inkább kikapcsolódni szeret, férjének pedig barkácskönyveket visz. O a Sziget Olvasókör egyik mindenese. Dicséri a könyvtároslányokat: milyen helyesek, milyen otthonosak. Eme véleményéhez az újságíró is csak csatlakozni tud... (s.j.) EREMGYUJTOK, FIGYELEM! A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének esztergomi csoportja február 7-én, vasárnap 10 órakor a Fürdő Szálló Pálmatermében országos éremcsere-közvetítést rendez. Az érmék reggel 8 órától a helyszínen megtekinthetők. A csere néhány érdekesebb tétele: Claudius császár sestertiusának kikiáltási ára 8000 forint, de Vespasianus vagy Traianus dénárjához már akár 1500 forintért is hozzá lehet jutni. Szent László dénárja a katalógus szerint 3000 forint, III. Béláé 500 forint!, IV. Béla pénzei pedig 700-3500 forint kikiáltási áron várnak gazdára. A legértékesebbnek Zsigmond király zsetonja (garasa?) és I. Ferdinánd tallérja ígérkezik. Mindkettőt 25000 forintért kiáltják ki. U. Rákóczi Ferenc tallérja 8500 forint, Mária Teréziáé 4000 forint. Ferenc József 1900-ban kibocsátott koronása ma legalább 1000 forintot ér, Horthy Miklós 1930-ban vert ötpengőse ugyanennyit. És meglepetésként: az első ötforintosok egyike (1946) ma 1000 forintos áron szerepel a katalógusban. A kétfilléresek pedig ugyancsak 1000 forintért. Érdemes volt eltenni! A külföldi pénzek közül Katalin cárnő 1726-ban vert rubelje ma 500 forintba kerül, de Miklós cár 1910es keltezésű kopejkája már 100 forintért is megvásárolható. Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank öt részvénye (5 x 25 = 125 pengő, 1932. dec. 16.) ma 1000 forintért váltható ki. A börzén a militaria, a filatélia, a könyvek, a levelezőlapok, az órák, a porcelánok, a bútorok, a szobrok, a festmények és a dísztárgyak gyűjtőit is szívesen látják. Hely- és asztalfoglalás reggel 7 órától. Helypénz: 100 Ft. Belépődíj felnőtteknek 50 Ft, 16 éven aluliaknak ingyenes. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak.