Esztergom és Vidéke, 1993

1993-02-04 / 5. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KÖSZÖNTJÜK A 70 ÉVES KLOTZ JÓZSEFET Klotz Józsefet írásai révén olvasóinkjói ismerik. Ám mi sem gondoltuk volna, hogy február 7-én tölti be hetvenedik életévét. Ma is fiatalosan és korát meghazudtolóan gondolkodik és ír. A természettel, a madárvilággal kapcsolatos írásai mindig élményt jelentenek. Leányváron született, iskoláit már Dorogon végezte. 1939-tól dolgozott a Bányagépgyárban, és onnan is ment nyugdíjba, mint elszámoltatási csoportvezető. A háború utolsó évében Lévára sorozták be katonának. A fronttal nyugat felé vonulva Drezdában megélte az angolok szörnyű bombázását. Orosz fogságba esett. Hadifogolyként a németországi koncentrációs táborok felszámolásához irányították. Mivel szörnyen lesoványodott, nem vitték el „málenkij robot"-ra. 1951-ben költözött Esztergomba. Itthon, a munka mellett mindinkább a természet szeretete lett második szenvedélye. Elvégezte a gombaszakértői és a gombatermesztői tanfolyamot. Tudományos könyvekből ismerkedett meg a napóra szerkesztésével. A környéken számos helyen az ő napóráit láthatjuk: a Kolping-házon (volt művelődési ház), a Zöldházon, a dorogi templomon és számos óvodában, iskolában. 1970-től az esztergomi gombaszakkör titkára. A környékünkön található gombafajtákról térképet készít. Tagja a mikológiái és a madártani egyesületnek. írásai rendszeresen megjelennek az Ezermesterben, a Képes Újságban, továbbá az Esztergom és Vidékében. Terézia utcai háza köré kis botanikus kertet telepített. A kertművelésben, a természet világában való eligazodásban mindenki számíthat tudására és jószándékára. Az iskolákba is szívesen hívják előadásokat tartani. Sőt az iskolásokkal kirándulásokra is eljár. Hetven éves létére ő megy elől, ő diktálja a tempót. A kertbarátoknak úgyszintén rendszeresen tart előadásokat. Lelke van! - mondják róla a szomszédai. Képes éjnek idején kimenni a természetbe, hogy hajnalban kazettára vegye a madarak csicsergését, hogy aztán továbbadja az iskoláknak, a szakköröknek... (Pálos) A Pilis Wfömm értékei A hegység főtömege felső-triász dachsteini mészkőből áll. De előfordul itt bitumenes kalciteres mészkő, sötétebb barnásszürke színű árnyalatban is. A közelben lévő 593 m magas Fekete-kövekről pompás kilátás nyílik Pilisszentlélek községre, a Cserepes-tetőre, Ráró-hegyre. Az 549 m magas Pilis-nyereg az egyik legfontosabb turistaút-csomópont. 1944-45ben súlyos harcok voltak itt. Ennek 10. évfordulójára szovjet emlékművet avattak 1954. X. 31-én. Az emlékművet már eltávolították. Apilisnyergi szép bükkösben asztalok, padok, szalonnasütő helyek várják a fáradt turistákat. A Fekete-kövek alatti sziklafal, valamint a Kétágúhegy oldalában lévő mészkősziklák kitűnő sziklamászó gyakorlóhelyek. A hegyvidék növényzete változatos. Gyakori a gyertyános-tölgyes, de bükk, hárs, kőris, juhar egyaránt megtalálható. Cserjék közül a fagyai, szeder, som, bodza, mogyoró említhető. Vadvirágok és gyógynövények gazdagon díszítik a hegységet. Törmeléklejtőjén a védett évelő holdviola nyílik. De megtalálható ugyanitt a mérgező susulyka éppúgy, mint a tekintélyes méretűre gömbölyödő, jóízű óriás pöfeteg gomba is. Apróvadakban gazdag. A nagyvadak közül otthonos itt a szarvas, a vaddisznó, az őz és a muflon. A korzikai vadjuhot, a muflont első ízben a Fekete-hegy környékére telepítették, mert kedveli a sziklás középhegységeket. Madárvilága jelentős. Különösen sok a ragadozó madár. A ragadozók közvetve a növényvilághoz kötődnek, mert túlnyomóan növényevő állatfajokkal táplálkoznak. Hopp Ferenc ornitológus 225 madárfaj adatait publikálta a környéken. „A FEKETE-HEGYI menedékház a Pilis-hegység egyik legszebb helyén, az 563 m magas Fekete-hegy északnyugati sziklaletörésének tetején, mint valami sasfészek helyezkedik el...", írja Pick József A DOROGI TURISTASÁG 50 ÉVE című könyvében. „...A ház Esztergom város tulajdonát képező területen épült fel 1933ban. Az építkezést Esztergom város, valamint a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya végezte, közösen. A menedékház terméskőből, turista* és vadászháznak készült, néhai Brandt Vilmos, a vadásztársaság bérlője szerint. Az építési költség 3.800 pengő volt." Nagyszerű innen a kilátás a környező tájra, Esztergom és a távolabbi hegyvidékek felé. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályának kebelében, Dorogon 1938-ban alakult meg a Jó szerencsét! Asztaltársaság. Ennek elnöke Gommermann Antal lett. 1938 július havában fogadták az esztergomi osztály látogatását. Ez alkalommal ajánlotta fel az „asztalfőnek", Gommermann Antalnak dr. Brenner Antal, Esztergom város főjegyzője, polgármester-helyettes, az MTEEO elnöke a Fekete-hegyi menedékházat az asztaltársaság használatára. Ezt az ajánlatot a dorogi tagság örömmel fogadta. Ugyanis a Fekete-hegy a dorogiak részéről volt látogatottabb. Gommermann Antal kitűnő szervező és irányító egyéniség volt. Más területen is érvényesült a tehetsége. Ez megnyilvánult a sport-pénzügyek intézésénél, valamint a népszínjátszás színpadtechnikájának megoldásában. Grosits Gyula az ő irodájában kezdte meg a pályafutását. G. Gyuszi 14 éves volt, amikor először védett a dorogi nagycsapatban. A Fekete-hegyi menedékháznál 1940. június 2-án rendezték meg első ízben Szent Bernát (a turisták védőszentje) ünnepét. Béres István teológiai tanár celebrált misét. Ezen az ünnepségen 12 egyesület vett részt. Az oltárképet Hoffmann Ferenc, az MTE elnöke ajándékozta Dorognak. A képet Barabás Gizella festette. A következő években a szentmisét már Lapitz János pilisszentléleki plébános tartotta. Az utolsó 1943-ban volt. A Szent Bernát kép sorsáról nem tudunk. E témával kapcsolatban megemlítem, hogy Gommermann Antal kérésére, 1942-ben az eredeti olajfestményről azonos méretű (73 x 61 cm) másolatot készítettem. Ezt a képet kb. 15 évvel ezelőtt a Budapesten lakó Gommermann úrtól visszakaptam (egy esztergomi tájképért cserébe). Háború után a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) 1946 novemberében alakult meg. Az első feladat a háború folyamán megrongálódott Fekete-hegyi turistaház újjáépítése volt. E munkában Hír József állt az élen. Igen sokan segítették munkáját. A nagy munka közben sem feledkeztek meg az emberségről, és az 1947ben sok játékot, ajándékot készítve tartották meg a karácsony estet Pilisszentléleken. Az iskola igazgatója, Góra Mihály meleg hangú levélben köszönte meg a dorogiaknak, hogy 150 szegény gyermek arcára örömet és boldogságot varázsoltak. A menedékházat 1952-ben átvette a Turistaházakat Kezelő Vállalat. 1956tól Gizi néni (Kiss Imréné) lett a ház gondnoka, aki Budapestről járt a Fekete-hegyre. Nagyon szerette a természetet, a turistákat. Nehezményezte az erdők területén végzett tarvágásokat, sajnálta a kopárosodó hegyoldalakat, a naptól perzselt cserjéket. Sokat hadakozott szóban és írásban a hivatalos szervekkel, az éltető erdő fáinak és az ózondús „kárpáti" levegő megtartása érdekében. Sok vidám szilvesztert láttak a menedékház falai. Pestről színészek és írók is szívesen jártak ide. 1982-től nincs állandó gondnoka a háznak, kulcsos turistaházként működik. A dorogiak adnak ügyeletet minden hétvégen. Az esztergomi turisták, természetkedvelők is gyakran felkeresik a Fekete-hegy szép erdőségeit, vadvirágos tisztásait. Néhányat említsünk, kik erősebben kötődnek e tájhoz: Kottler Ottó, Gergely Sándor, Finta András, Porubszky Géza. Megemlítjük, hogy a dobogókői autóúton van egy helytörténeti jellegű autóbuszmegálló: a ,3randt-villa". Ha időnk és egészségünk engedi, az év minden szakaszában keressük fel a természeti szépségekben gazdag erdők csendes ösvényeit. Klotz József Mesemondók, figyelem! A Szabadidőközpont - folytatva a Gyermekház által megkezdett hagyományokat - mesemondó versenyt hirdet, melyre szeretettel várják az iskolásokat és óvodásokat. A versenyt négy korcsoport számára hirdetjük: óvodásoknak, 1-2. osztályosoknak, 4—3. osztályosoknak, felső tagozatosoknak. A verseny ideje: óvodás és 1-2. osztályos csoport: 1993. március 23., kedd 15 óra 3—4. osztályos és felső tagozatos csoport: 1993. március 26., péntek 15 óra. A verseny helye a Szabadidőközpont Az előadandó mese lehet prózai vagy verses népmese, esetleg saját szerzemény, melynek hossza egy átlagos oldalnyi, előadva kb. 3 perc. Á mesét könyv nélkül,,/éjből" kell elmondani. A mesék kiválasztásában a városi könyvtár dolgozói is szívesen segítenek. A zsűri nemcsak a színes, megjelenítő előadásmódot, hanem a tiszta, szép beszédet is értékeli. A legügyesebb mesemondókról a helyi televízió felvételt készít. Óvodánként 5, iskolánként a három korcsoportból összesen 15 fő jelenkezését tudjuk elfogadni. A verseny szervezője, Parais Erika március 16-ig váija a jelenkezóket, a korcsoport megjelölésével. Jó felkészülést! Csernus Ferenc igazgató