Esztergom és Vidéke, 1993

1993-11-18 / 46. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 349 Testületi ülés Esztergom Város képviselő-tes­tületének soron következő ülése 1993. november 11-én, csütörtök délután 15 óra 14 perckor kezdő­dött Balogh Péter alpolgármester köszöntötte képviselőtársait és a je­lentős számú érdeklődőt. Napirend előtt szólalt fel dr. Etter Ödön független képviselő. Kérdé­se: önkormányzati lakások bérlői­nek is kell-e fizetni a gázvezeték­építés hatvanezer forintos hozzájá­rulását? A képviselő választ kérdésére az első szünet után kapott: egy korábbi képviselő-testületi határozat értel­mében mindenki, aki gázt igényel, megfizeti a hozzájárulást. A két ülés közötti eseményekről és a lejárt idejű határozatokról szóló előterjesztés elején említette Ba­logh Péter: a Mária Valéria híd fel­épüléséhez közel fél millió forinttal járult hozzá - kárpótlási jegyeinek felajánlásával - egy köbölkúti pol­gár, Szabó Zoltán - Szlovákiából. A nem mindennapi gesztust a jelen­lévők tapsa köszöntötte. A következő napirendi pont tár­gyalásához - Egészségügyi alapel­látás intézményeinek alapító okira­ta - kiegészítésként tette hozzá az alpolgármester: „Most itt van egy 90 főt működ­tető feladat 55-60 millió forintos költségvetéssel, speciális és szerte­ágazó tevékenységi körrel. Vélemé­nyem szerint mindez indokolja, hogy önálló gazdálkodási keretek között működő intézmény jöjjön létre." A napirendi pont tárgyalása előtt dr. Petőfi Sándor háziorvos átadott egy 55 aláírást tartalmazó nyilatko­zatot. Ebből idézünk: „...Mi, az egészségügyi alapellá­tás dolgozói: orvosok, ápolónők, védőnők, szakdolgozók kijelentjük, hogy nem értünk egyet azzal az el­képzeléssel, hogy a városi egész­ségügyi alapellátás egységeit profil­idegen intézményhez csatolják. Függőségünkből szabadulva... igé­nyeljük, hogy a város Önkormány­zata, illetve képviselő-testülete se­gítse elő önálló intézményként való működésünket..." Brossai György képviselő (SZDSZ) elmondta, hogy sajnálja, hogy a ki­egészítő anyagot közvetlenül a tes­tületi ülés előtt kapták meg, ame­lyet így csak futtában tudott elol­vasni. Balogh Péter alpolgármester kiegészítése és az előterjesztés kö­zött ellentmondást lát. Véleménye szerint ennek a szakfeladatnak, az alapellátásnak a kiszolgálására a Városháza apparátusa is képes. A háziorvosok egyébként is vállal­kozni készülnek, nem lenne ez ha­talmas intézmény - így nincs is rá szükség. Dr. Nemes Tamás, Esztergom tisztiorvosa reagált Brassai György felvetésére. Elmondta, hogy legfel­jebb 4-5 orvoskolléga foglalkozik azzal a gondolattal, hogy vállalko­zó legyen, a többiek továbbra is közalkalmazottak kívánnak marad­ni. Dr. Etter Ödön képviselő emlé­keztette a képviselőket, hogy ez a napirendi pont másodszor került megtárgyalásra. Korábban a képvi­selő-testület nemmel szavazott az intézményalapításra. Mellette és el­lene vannak érvek - de helyette nem ajánl senki semmit. Ezt ő nem tartja szerencsés dolognak, lépni kell mindenképpen, január elsejétől valamilyen formában működniük kell a háziorvosoknak! A vita szünet után folytatódott volna, de a képviselők létszáma ek­korra annyira lecsökkent, hogy a kétharmados kérdések - szerencsé­re csak egy ideig - nem kerülhettek sorra. Ekkor - előlegezett fordulatként - Miavecz Jenő képviselő (SZDSZ) bejelentette, hogy , különvélemé­nyük fenntartása mellett a frakció megszavazná az előterjesztést. A hatodik napirendi pont követ­kezett tehát, Esztergom város 1993. évi költségvetési rendeleté­nek módosítása; majd a 3/4 éves teljesítésről szóló előterjesztés, va­lamint egyes önkormányzati költ­ségvetési intézmények pótelő­irányzat- igénylése került szóba. Az előterjesztéseket a jelen lévő képvi­selők vita, ellenvélemény nélkül el­fogadták. Egy újabb szünet után, kiegészül­ve a képviselői kör, visszatértek az egészségügyi alapellátáshoz. Végül megállapodtak - egyhangúan! - ab­ban, hogy munkacsoportot alkotnak az alapító dokumentum létrehozása érdekében, amelynek tagjai lesznek dr. Könözsy László polgármester mellett azok, akik rendkívül kriti­kusan szemlélik az intézmény-ala­pítás ügyét A képviselők ezután a gimnáziu­mi koncepcióról tárgyaltak - annak ellenére, hogy Vilmos Péter képvi­selőnek (KDNP), a Pénzügyi Ellen­őrző Bizottság elnökének jelzése alapján nem álltak rendelkezésükre számadatok a módosítás anyagi vonzatairól. (Az előterjesztés pontosan felso­rolja azokat az elképzeléseket, ame­lyekről a képviselők tárgyaltak. Ez­zel kapcsolatban lásd a 4. oldalon lévő írást: Milyen gimnáziumi osz­tályok indulnak?) Ezek a változtatások nem kis anyagi terhet jelentenek, összeg-" zésképpen álljon itt az egyik jelen­lévő érdekeltnek, Popovics György­nek, a Szent István Gimnázium igazgatójának néhány mondata: „Kivárjuk a jóindulatot - nem tehe­tünk mást. Működünk - óriási az igény, ugyanakkor kevesebből is meg kell csinálni! Meggyőződé­sünk, hogy a sokszínű iskolarend­szeré a jövő!" (Jelentős különbségek vannak az általános iskolai és a középiskolai normatívák között - amit az önkor­mányzatnak kell még megtámogat­nia! - a Szerk.) Következő napirendi pont: az Esztergom és Vidéke szerkesztői­kiadói műhelyének beszámolója volt. Nagyfalusi Tibor (SZDSZ) képviselő különösebbet nem kívánt hozzátenni, hiszen a lap szerkesztő­és szerzőgárdája úgy érzi: élvezi a bizalmat - amit nehéz gazdasági helyzetben kell megtartani. A Pénzügyi és Költségvetési Iro­da által végzett revizori jelentés né­hány tételének pontosítását kérte előbb Koditek Pál, a kiadó Gran Tours utazási iroda vezetője, majd Juhász Józsefné képviselő sérelmét igyekezett orvosolni diplomatiku­san - egy, a képviselőasszony által rosszízűnek ítélt májusi, humoros írással kapcsolatban - Sebő József főszerkesztő. Szót kért Miavecz Jenő is. Betű­hív szavai szerint a lap jó, csak Vá­rosházi tudósításai felszínesek, semmitmondóak. Senki nem gondolta volna, hogy a legfontosabb témák egyike, a la­kásrendelet megvitatása nem sike­rül. A képviselők 9 óra után véglege­sen - elfogytak. Folytatás: csütörtö­kön. * * * Bizalmat kaptunk. A képviselő­testület Ismét bizalmat szavazott la­punknak. Szerkesztőségünket és fő­szerkesztőnket 1994. októberéig erősítette meg tisztségében. Továb­bá felhatalmazta a polgármestert, hogy a Gran Tours utazási irodával tárgyalja újra, illetve hosszabbítsa meg a lapkiadásra vonatkozó szer­ződést. Ezenkívül: „A testület indo­koltnak látja, hogy a személyi és gazdasági feltételek javítása céljá­ból emelje a hetilap önkormányzati támogatását Ennek lehetőségét a jövő évi költségvetés előkészítésének során részletesen megvizsgálja." A szerkesztőség Önkormányzati esték - a vidékén... Péntek este három község polgá­rai beszéltek: ugyanarról. Az önkormányzatok együttmű­ködésére, a közös gondok megbe­szélésére, a tapasztalatok kicserélé­sére gyűltek össze Dömös, Tokod­altáró, Pilismarót képviselői. Az igazán bevált önkormányzati esték rendezvénysorozata sikeresnek tű­nik. Izgalmasnál izgalmasabb kérdé­sek: a dömösiek egyik kérdése az volt, hogy miért nem kerültek az erőműépítkezésnél kisajátított föl­dek önkormányzati tulajdonba? Milyen támogatást kapnak a ka­tasztrofális környezeti károk elhárí­tása érdekében az érintett települé­sek? Félő, hogy újabb mesterkedés ál­dozataivá válnak: a KVSZ bármi­kor eladhatja ezeket a földeket, mert mai napig nincsenek megfele­lő telekkönyvi bejegyzések... És ez felháborító! Tokodaltáró is elősorolta gondja­it. Az oly régen bezárt szeméttelep miért élheti túl önmagát? Az ország egyik legjobb karsztvízbázisát ve­szélyezteti léte! Pilismarót is föld-gondokkal küzd. Hogyan szerezhetnek tulaj­dont, kioszthatnak-e állami terüle­tet - mert kiderült, hogy az lehet az övék, ami már nem kell senkinek. És ez igazságtalan! A rengeteg kérdés csak úgy zápo­rozott, dr. Arató Géza ország­gyűlési képviselő és a polgármeste­rek alig győzték a válaszokat, me­lyeknek közös jellemzője: a pénz­ből van a legkevesebb... R.B.

Next

/
Thumbnails
Contents