Esztergom és Vidéke, 1993

1993-11-18 / 46. szám

350 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Esztergom miért hallgatott? Bánki Sárik József a megpróbáltatásokról A Vaszary Kolos Kórház emléktábla-avatásán tudtuk meg, hogy annak elhelyezését dr. Bády István és Bánki Sárik József kezdeményezték. Dr. Bády István volt polgármestert városszerte ismerik, Bánki Sárik Józsefet viszont csak kevesen. Százhalombattán él, ritkán jár Esztergomban. Most az 56-os forradalom ünnepségein találkoztunk. Bánki Sárik József ekkor mondta el emlékeit, megpróbáltatásait: - Szentgyörgy mezőn a Balassa utcában nevelkedtem. Katonaság alatt Szolnokon navigációs növendék voltam. Innen ered, hogy később Esztergomban az MHSZ ejtőernyős klubjának is tagja lettem. Leszerelés után Sárisápon a téglagyárban főgépészként dolgoztam. Az október 26-i ágyútűz idején öcsémmel együtt a Városháza környékén jártunk. A forradalom dicsőséges napjai után november 5-én hajnalban öten indultunk el Budapestre. Könnyű fegyverekkel, puskával, géppisztollyal, golyószóróval. Dömösig a kenyérgyári autó vitt minket, onnan gyalog mentünk Dunabogdányig. Egy sváb családnál ebédeltünk. Leányfalun egy szőlőben éjszakáztunk, ahonnan egyik társunk visszajött. Ladikkal mentünk át a pesti oldalra, majd a Váci úton át a Nyugatiig. Ott két szovjet harckocsi és gyalogság állta utunkat. A pesti srácokkal vagy húszan lehettünk. A szovjet túlerő láttán 8-án visszafordultunk, Csillaghegyen át jutottunk Szentendréig. Ott jelentkeztünk a Nemzetőrségnél, majd egy Csepel Vipponra felkéredzkedve november 9-én délelőtt érkeztünk meg Esztergomba, a pilismaróti vámhoz. Egy kiskatonának leadtuk fegyvereinket. Számomra ezzel végetért a szabadságharc. Decemberben a sárisápi téglagyárban folytattuk a munkát. 1957. február 7-én délelőtt három orosz és Kovács József karhatalmista jött értem, bevittek a dorogi karhatalmi parancsnokságra. Kihallgattak, kínoztak, ütöttekvertek. A társaimat akarták megtudni. Erős lelkierőm volt, no és Szabó János rendőr fogdás szavait sem felejtem el soha: Soha senkit ne adj ki, vidd el egyedül a balhét! Ejtőernyős voltam, kisportolt ember, álltam az ütlegelést Úgy döntöttek, hogy rögtönítélő bíróság elé visznek. Esztergomban a Botytyán laktanyában kerültem ügyészeié. Itt szerencsémre Rajner Miklós volt az írnok, aki jó viszonyban volt az ügyésszel. Budapesten a katonai bíróságon 11 év börtönbüntetéssel ,megúsztam". Most is meggyőződésem, hogy Rajner mentette meg az életemet. Börtönéveimet a Fő utcában, Vácott a Gyűjtőfogházban töltöttem. Társaim között volt Kopácsy Sándor, Darvas Iván, Horváth Zoltán ezredes, Kunszabó Ferenc, Szalai Ferenc. Amnesztiával szabadultam, 1961. április l-jén. A kisbéri téglagyárba küldtek dolgozni. Szeptembertől az esztergomi repülőtéri üzemben helyezkedtem el, 1975-ben Budapestre mentem a Fémmunkás Vállalathoz. Az alumínium szerkezetek gyártását jól elsajátítottam, így kerültem ki Moszkvába, a KGST palota építéséhez. Hét és fél év után kerültem újra haza, és 1991-ben mentem nyugdíjba. A diktatúra enyhülése során 1989ben alapító tagként léptem be a Történelmi Igazságtétel Bizottság katonai szekciójába és a Politikai Foglyok Szövetségébe. A301-es parcella rendezésében is részt vettem. Szívem mindig szülővárosomé volt, ezért különösen azt nem értettem, hogy Esztergom miért hallgatott? Ott, ahol az ágyútűz után olyan áldozatos hivatástudattal teljesítettek életmentő szolgálatot a kórháziak, ott feltétlen emléket kell állítani. Ez vezérelt amikor megkerestem Bády Pista bácsit aki nyomban mellém állt Utána már minden ment a maga útján, és október 26-án megtörtént az emléktábla-avatás. Elsősorban nem a múltra akarok emlékezni, ezért a szabadságharcos múltammal kapcsolatos minden emléket, a rendszerváltozás utáni kitüntetéseimmel együtt átadtam a KomáromEsztergom Megyei Levéltár részére, őrizzék meg az utókornak. Százhalombattán élek, de a bajtársaimmal rendszeresen találkozom Budapesten. A demokratikus Magyarországért a boldogabb jövőért dolgozom, míg erőmből telik. (Lejegyezte: Pálos Imre) ÉS SZAB

A°S4cg A> - kérdeztük Paál Anikót, az Oktatási Bizottság elnökét a Dobó gimnázium tanárát. - Ez ügyben a Képviselő-testület november 11-i ülésén döntött egy hosszú folyamat eredményeként. Eszerint a Szent István Gimnáziumban a jövő ősztől két hatosztályos évfolyam indul, négyosztályos pedig egyáltalán nem. A hatosztályos képzés jövőre ott már hannadik alkalommal indul. Több osztály indítására nincs elegendő tantermük. ADobó gimnázium évek óta tervezgeti, hogyan, mi módon tudná megvalósítani a nyolcosztályos képzést. Végül úgy döntöttünk, hogy megvesszük a budapesti Radnóti gimnázium kész programját így jövőre az öt négyéves képzési idejűosztály helyett csak négy indul - és egy nyolcévre tervezett. Néhány év múlva pedig csak három párhuzamosan haladó négyéves osztály indul. A négyosztályos formához a későbbiek során is ragaszkodunk, hiszen a bejárókról nem szeretnénk lemondani. A döntés előtt mindenféle számításokat végeztünk a várható osztálylétszámokról. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt években milyen arányban tanultak tovább a nyolcadik osztályt illetve a gimnáziumot végzett esztergomiak. Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy valószínűleg kevés lesz a Dobó négy osztálya, ezért az önkormányzat oktaipari tennelés visszaesése miatt kerültek nehéz helyzetbe. Elképzeléseinket - egy bizottsági ülés keretében - a megyei és a dorogi önkormányzat oktatási ügyekben illetékes szakembereivel is egyeztettük. Nekik nagyon tetszett az az elképzeMilyen gimnáziumi osztályok indulnak? tási bizottságának határozata szerint jövőre a Bottyán szakközépiskola is indít egy reál jellegű gimnáziumi osztályt. Ott „Világbank követő képzést" vezetnek be. A szakközépiskolai osztályokban is csak egy-két bevezető jellegű tárgy lesz, s a képzés csupán heti egy-két órában különbözne a gimnáziumétól. Ezáltal nagyobb lenne az átjárhatóság a gimnáziumi és a szakközépiskolai osztályok között. A tervek szerint a matematika és a fizika lesz az „erős" tárgy. Ha nem számíthatnánk a Bottyánra, akkor a Dobóba a későbbiekben szinte csak esztergomi gyerekeket tudnánk felvenni. A szakközépiskolák pedig az lés, hogy az esztergomi középiskolákban sokféle lehetőség legyen. Dorogon egyelőre marad a négyéves képzés. Tehát - lehetőségként - az is adott. - Milyen felvételi lesz a hal- és nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők részére? - Az előzetes felmérések szerint az új képzési rendszerű osztályok iránt nagy az érdeklődés. A hagyományos, tehát a négyéves képzési idejű osztályok számára januárban lesz a felvételi. Nálunk, a Dobóban egy angol, egy német egy természet tudományos és egy „sima" osztály indul. A nyolcéves képzési idejű osztályba tavasszal lesz a felvételi. Annak hogyanjáról még nem született döntés, hiszen a tízenéveseket még igen nehéz vizsgáztatni. Inkább kreatív képességeikre leszünk kíváncsiak, mintsem tárgyi tudásukra. - Mennyire érintik a változások az egyházi iskolákat? - A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban évfolyamonként jelenleg két kollégista és egy bejárós osztály indul. Csökkentést ott addig semmiképpen sem terveznek, amíg Esztergomban nem lesz olyan egyházi középiskola, amelyik fogadni tudja a 14-18 éveseket. A Mindszenty iskola távlati tervei között szerepel a 12 osztályossá válás, de azokban elsősorban a saját általános iskolás osztályaikat szeretnék tovább vinni az érettségiig, illetve a szakmaszerzésig. - A változás mennyire érinti az önkormányzatokat ? - Az új oktatási törvény értelmében a fenntartónak kell engedélyeznie az új oktatási formákat, de az általános iskolás korú gyermekeket illetően a „fejkvóta" a régi marad. Sebő József