Esztergom és Vidéke, 1993

1993-11-04 / 44. szám

1993. november 4. * 44. szám Ára: 23 ESZTERGOM és TIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító föszorkesztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1966-ban Lengyel nap Esztergomban Október 30-án gazdag programmal várta vendégeit Esztergom. A város önkormányzata, a Magyar-Lengyei Mickiewicz Társaság, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára és a Balassa Bálint Múzeum. Esztergom török alóli felszabadulásának 310., a Magyar-Lengyei Mickiewicz Társaság vándorgyűlésének 50. évfordulója alkalmából tudományos ülést és emlékműavatást szerveztek. A Sobieski-emlékünnepség, melynek fővédnöke dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter, történész volt, mindazokat egybegyűjtötte, akik kíváncsiak voltak azoknak a tudományos előadásoknak a sorára, amelyek szombaton délelőtt hangzottak el a Városháza Nagy tanácstermében. Emellett kell szót ejtenünk mindazon polgártársainkról, akik jelen akartak lenni a Sobieski-emlékművet újra büszkén koszorúzó lengyel állami szimbólum, a kitárt szárnyú sas avatásán. 310 éve, 1683-ban, Sobieski János lengyel király katonai és diplomáciai erőinek segítségével jutott el odáig a magyar hadvezetés, hogy Esztergom várát, a királyi várost felszabadítsa a hosszú, sok évtizedes török elnyomás alól - ezzel is szinte kézzelfogható közelségbe hozva Magyarország teljes felszabadításának lehetőségét. Erről beszéltek az előadók, s ennek az összefogásnak a szellemében, ezt a közös, mindig időszerű gondolatot emelték ki megnyitó szavaikban városunk vezetői, dr. Könözsy László polgármester és Balogh Péter alpolgármester. A szép számmal egybegyűlt szakemberek, a varsói magyar, a budapesti lengyel nagykövetség vezetői és munkatársai, a két nép sok próbát kiállt barátságának hívei, várospolgárok és érdeklődők előtt először dr. Székely György egyetemi tanár szólott. Előadása talányos kérdés alapos taglalása volt: 1683 a hadiszerencse forgandósága vagy a rendszerek eröróbája voll-e? Izgalmas előadásában végigkövette mind Sobieski életútját, mind azt a folyamatot, amely mintegy előkészítette az akkori progresszív erők, az egyre erősbödő kurucság Habsburg-ellenes harcát. Dr. Hopp Lajos irodalomtörténész előadása Sobieskit irodalmi-történeti emlékek alapján mutatta be a hallgatóságnak. Jelentős szerepet szánt azoknak az irodalomtörténeti vonatkozásoknak is, amelyek Esztergommal kapcsolatosak, így magától értetődő természetességgel tért ki városőt tovább, a jelenig vázolta azt a nem mindennapi vonzódáson, közös sorson alapuló kapcsolatrendszert, amely a két nép fíait-leányait térben és időben összefogja. Csombor Erzsébet, a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának megbízott igazgatója a közös sorsban vállalt esztergomi feladatokról beszélt Előadásának címe segítség magától értetődően jelentkezett ekkor is. Csombor Erzsébet helytöréneti vonatkozásokat bőven soroló előadására célunk szerint a közeljövőben visszatérünk. A verőfényes, gyönyörű, tiszta őszi időben az emléknap résztvevői Bottyán palotájából az őszi színeit mutató szigeten át városunk egyik legszebb pariíjába, a Prímási palota lábához simuló, vízivárosi Erzsébetparkba sétáltak, ahol a pápalátogatás óta újra eredeti helyén álló Sobieskiemlékműnél folytatódott az ünnepség. (Lásd a 2. oldalt) Rafael Balázs Nagy János szobrászművész dr. Horváth István társaságában sunk katonaköltő hősére, Balassi Bá- sokatmondó: Esztergom szerepe a Untra is. Balassi Bálint itt, Esz- lengyel-magyar baráti kapcsolatergomban kapott halálos sebet a tokban a második világháború idesok-sok évtizedes török elleni harc jéru egyik áldozataként Közismert hogy a fasizmus tomDr. Kapronczay Károly történész bolásának kegyetlen, embert, népet, A magyar-lengyel egyesületek a tör- szellemet próbára tevő évei folyamán téneti idők sodrában című előadása sem feledkezett meg egymásról a két a múlttól az érinthető közelmúlttig, sokat szenvedett nép - a kölcsönös Bottyán-emlékülés Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata, Esztergom Város Önkormányzata és a Komárom-Esztergom Megyei önkormányzat Levéltára Bottyán János születésének 350. évfordulója alkalmából emlékülést rendez, melyre november 5-én 10 órakor a Városi Önkormányzat Nagytanácstermében, Bottyán János egykori palotájában kerül sor. Az emlékülés fővédnöke dr. Kovács György Zoltán, a Megyei Közgyűlés elnöke; védnöke: dr. Könözsy László, Esztergom város polgármestere. A szakmai program: R. Várkonyi Ágnes: Személyiség és történelem Czigány István: Bottyán János, a katona Bánkuti Imre: Bottyán János Duna-Tisza közti hadjáratai Strba Sándor: Érsekújvár hadtörténeti szerepe a Rákóczi-szabadságharcban Ortutay András: Bottyán és Esztergom Nagyfalusi Tibor: Bottyán János alakja az irodalomban. Szemelvények az Esztergomi Helikon készülő kötetéből Simon Tibor: Hagyományőrzés egy középiskolában