Esztergom és Vidéke, 1993

1993-11-04 / 44. szám

332 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Találkozzunk itt, a híd avatásán! A hétvégi lengyel-magyar emléknapon a legtöbb érdeklődő az Erzsébet parkba, a Sobieski emlékműhöz jött el. Szombaton, október 30-án déli tizenkettőkor gyönyörű napsütéses időben a lengyel és a magyar himnusz közös éneklésével kezdődött az ünnepség. Köszöntő szavakat dr. Könözsy László polgármester mondott: - A napokban egy történelmi tárgyú könyv jelent meg. Borítóján az esztergomi Várhegy és a Mária Valéria híd torzója látható. A kép figyelmeztet.. 1683-ban innen indult a török elleni felszabadító háború. Október 27-én a törökök elvonultak, másnap már a Te Deumot mondták a Bakócz-kápolnában. Sobieski János királynak városunk legszebb parkjában állítottak szobrot... Hajtsunk fejet a hősök előtt! Az ünnepi beszédet Jeszenszky Géza külügyminiszter mondta: - A gondviselésnek hálás lehet Esztergom és az ország népe, hogy 1683-ban másfél évszázad után sikerült a felszabadulás. Örökké hálásak leszünk, hogy ha nem is ilyen hosszú, de nagyon fájdalmas elnyomás után most újra szabadok vagyunk. A párhuzamok erősek. Arra figyelmeztetnek, hogy szükség van a külföldi támogatásra, a nemzet összefogására. Saját akarat nélkül nincs felszabadulás, nincs demokrácia. 1945 után is sokat beszéltünk erről. Akik a hidat felrobbantották, azoktól fel kellett szabadulni. Az elmúlt öt évszázadban olyan hatalmak vettek körül, akik ránk erőltették politikájukat, gazdaságukat. Hisszük, reméljük, hogy 198

9^a szovjetek kivonulása nemcsak a történelembe, de a nép tudatába is bekerül. Ezt a felszabadítást már 1956-ban kezdtük, akkor kíséreltük meg. Akkor is, most is a lengyelek, magyarok közös munkájaként történt Visszatérve 1683-ra: fordulópont volt Európa történelmében. A török uralom előre menekült de belebukott A magyar-lengyel-keresztény koalícióban érvényesült a szolidaritás. A ti szabadságotokért és miénkért! - szólta mondás. A győzelemben mindig van tragédia. Megindult az etnikai tisztogatás, a népirtás. Mára már látjuk, hogy ez „bellum omnium, contra omnes" (mindenki harca, mindenki ellen) méreteketöltött. Magyarország korábbi lakossága a felére csökkent. Különösen a Délvidéken volt hatalmas a pusztulás. A győzelem pülanatában is előre kell nézni. Nem elég egy csatát hanem az egész háborút kell megnyerni. A diktatúra elleni csatát megnyertük, de a demokLezsák Sándor Október 26-án az esti órákban Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke Esztergomba, a számára szent városba látogatott. Igen, az ő számára Esztergom szent hely, ahova megületődve, megkülönböztetett mély érzésekkel, a hozzá méltó szerénységgel érkezett. Találkozni kívánt s találkozott is nem csak az MDF tagsággal, hanem az egyházak képviselőivel, az ifjúságot nevelő, tanító, egyházhoz hű személyekkel - a Szent Erzsébet apácarend, a papnevelő intézet a tanítóképző főiskola vezetőivel -, külön, más időben s helyiségben, jelezvén, e találkozások többet jelentenek számára, mint egy MDF-es rendezvény. A másfél órás kötetlen beszélgetés őszinte légköre minden résztvevő számára hasznos, felemelő érzés, élvezetes vélemény- és tapasztalatcserét jelentett. Az MDF vezetőjének azért mert a szenvedőktől hallhatta az MDF hibás lépéseinek eredményeit a többieknek pedig azért, mert felelős vezetőktől hallhatott magyarázatot a szenvedés okairól, a rendszerváltás okozta buktaEsztergomban tókról, a kényszerű, nehéz lépésekről. A lengyel példát idézve Lezsák úr elmondta, hogy az egyházaknak is nap mint nap meg kell küzdenie a lelkekért, ugyanúgy mint a pártoknak a szavazatokért Az egyházak vezetői elmondták, hogy ők igazán átélték a szabadság örömét, amit sajnos a nép, a tömeg nem tudott s mai napig sem tud teljeséggel megélni. Közös feladat a népnek megmutatni, vele megértetni a változás lényegét, lelki élményét. A „pulyka vüágnak", a mérges egymásnak-esésnek, az acsarkodásnak, veszekedésnek véget kell vetni, győzni kell a nemzeti erőknek, mert ellenkező esetben jön és győz a „dabas-sári mérgeskígyó" szelleme. A miniszterelnök úr üzenetét is tolmácsolta Lezsák úr, és köszönetét az egyháziak távirataiért, melyekben javulást mielőbbi gyógyulást kívántak. Miniszterelnökünk javulása és gyógyulásába vetett hite, életereje, küzdelme legyen biztató jelkép a hazának is, ő is képes gyógyulni, csak akarni kell és tenni kell érte. Úgy legyen. Dr. Antalics Mihály Önkormányzatok a régióban November elsején, hétfőn reggel kétnapos regionális önkormányzati konferencia kezdődött a technika Házában. A megjelenteket Esztergom polgármestere, dr. Könözsy László üdvözölte. - Lassan eldől, hogy három éve miért is állunk posztunkon. Nyilvánvalóvá kezd válni, hogy milyen legyen: vállalkozó vagy gazdálkodó az önkormányzat S magától értetődő lett az is, hogy ebben a munkában azok vesznek részt, akikre a jövőben is lehet számítani. Dr. Kovács György Zoltán, az Esztergom-Komárom Megyei közgyűlés elnöke, az első délelőtt levezetője mondandóját a következőképpen kezdte: - Vitathatalan, hogy az önkormányzat sikerágazat Nem akarom azt fejtegetni, hogy az egyetlen-e, de valóban egyértelművé vált: a túlnyomó többség mára teljesítette feladatait - s ez vonatkozik nemcsak a frontvonalban lévőkre, hanem a megyei önkormányzatokra is. Nagy kár lenne, ha az elkövetkezendő időszak túlpolitizálása megrontaná a kialakult harmonikusnak mondható viszonyokat A rendezvény résztvevői, régiónk önkormányzati, közigazgatási vezetői a legilletékesebb szakemberektől kaptak átfogó útbaigazítást munkájuk legfontosabb problémáival kapcsolatban. Délelőtt dr. Kollálh György, a BM államjogásza az Államigazgatási eljárási törvény alkalmazásának tapasztalatairól, a teljesen új jogszemlélet igényéről, a megváltozott ügyfél viselkedésének lélektanáról tartott előadást. Dr. Mohácsi László, az Alkotmánybíróság főtanácsosa az önkormányzatok rendeletalkotási tapasztalatairól beszélt Dr. Németh Jenő Bm-főtanácsos is izgalmas előadást tartott A jegyző szerepe a közigazgatásban és a törvénysértések megelőzésében címmel. Dr. Sivák József pénzügyminiszté-riumi főosztályvezető a délután első előadójaként az önkormányzatok jövő évi költéségvetési szabályozásának várható változásairól, tervezett hatásairól szólt; a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság tájékoztatóját az SZVTT Közigazgatási Szakosztályának céljairól Balogh László tartotta. A nem szakmabeli is érzékeli, hogy megújulóban van a közigazgatási munka az önkormányzatokban. Ez a megújulás már nagyon időszerű: a térségi politika és a térségi fejlesztés nem tűr több halasztást Jelentős gondjainkkal csak felkészült modem szemléletű önkormányzatok képesek megbirkózni. A második nap előadásai sem voltak érdektelenek. A résztvevők nemcsak eredményeikről, hanem gondjaikról is széleskörű eszmecseréket folytattak, örvendetes néhányuk megállapítása: terjeda közös feladatok együttes megoldásában való gondolkodás gyakorlata! R. B. lálkozunk itt az avatáson. Maciej Kozminski Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete magyarul szólt: - Azonosulni tudok miniszter úr gondolataival, amit a lengyel magyar szolidaritásról mondott Békés koalícióra törekszünk. Ez a híd az elmúlt fél évszázad fájdalmas jelképe. Az úgynevezett „népek barátsága" ilyen egyszerű híd megépítésérc sem volt képes. 310 éve könnyebb volt átjutni a Dunán, mint most Ezt követően dr. Horváth István régész, múzeumigazgató az emlékmű hányatott sorsát, a lengyel sas újjáépítésének körülményeit ismertette. Nagy János felvidéki szobrászművész formázta meg bronzból, a lengyel címerhez hasonló alakzatban. A művészt az ünneplő közönség tapssal köszöntötte. Majd koszorúzás következett Paskai László bíboros, Jeszenszky Géza külügyminiszter, a Lengyel Nagykövetség, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés, Könözsy László polgármester, Jan Oravec párkányi polgármester, Gneznó városa, a Mickiewicz Társaság, a Bem József Egyesület, a Szent Adalbert Társaság, a Rákóczi Szövetség, Esztergom Barátainak Egyesülete, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, a 14-es Holló Cserkészcsapat és az Ipartestület helyezte el a megemlékezés koszorúit. Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult. Az ünnepi zenét a dorogi bányászzenekar szolgáltatta. Az ünneplő közönség ezután a Bazilikához vonult, ahol az előcsarnokban elhelyezett lengyel emléktáblát koszorúzták meg. Sokan voltak kíváncsiak a Vármúzeumban nyílt „Esztergom a török korban" című kiállításra is. Méltóságteljes és ünnepélyes volt a lengyel-magyar nap - és egyben szép demonstráció a Mária-Valéria híd újjáépítése mellett! (Pálos) nen néhány kilométerre, Visegrádon kezdtük lebontani. Most is érvényesült a szolidaritás, mint 1683-ban, a II. világháborúban, vagy 1956-ban. Megértve a történelmet, a jövőbe kell tekintenünk. Látnunk kell itt, Esztergomban a híd romjain, hogy újjá kell ípíteni az országainkat. Ez már megkezdődött. Újjá kell építeni mindent, amit lerombolt az őrültség, a nagypolitika. Nem [ehet jobb, szebb feladat, mint a híd újjáépítése. Személyesen is egyetértek ezzel, jeleztem is. A látvány még itt van. De több országra kiterjedően már tárgyalunk. A híd ügye nem csupán a magyaroknak, szlovákoknak, a határ két oldalán élőknek fontos, hanem a visegrádi együttműködés számára is lényeges. Nem azt akarjuk, hogy itt menjen a teherforgalom. De azt sem, hogy az utasés a személyforgalom elavult, nehézkes módon történjen. Ezt a programot a kormány tagjaként képviselem S vállalom a jövőben is. Remélem, hogy a hídépítést sikeresen tudjuk végrehajtani és mi, valamennyien ta-