Esztergom és Vidéke, 1993

1993-10-28 / 43. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Testületi ülés előtt Dr. Könözsy László polgármes­ter Esztergom Város képviselő­testületének soron következő ülé­sét 1993. október 28-án, csütörtö­kön délután 15.00 órára a Város­háza nagytermébe a következő napirendi pontok tárgyalására hív­ta össze: 1. Beszámoló a két ülés közötti eseményekről és a lejárt idejű ha­tározatokról; 2. a képviselő-testület Szerve­zeti és Működési Szabályzatá­ban lévő nyitott kérdések rende­zése . A napirendi pontok előadó­ja: dr. Könözsy László. 3. Egészségügyi alapellátás in­tézményének alapító okirata. Előadó: Balogh Péter alpolgár­mester. 4. Az Árpád-házi Szent Erzsé­bet Humán Szakközépiskola profil-bővítése. Előadó: Sipos Imre képviselő. 5. Bottyán kollégium, Szentta­mási csatorna-céltámogatás ma­radványa. Előadó: dr. Könözsy László. 6. Vértes Volán ármódosítási kérelme; 7. ingatlanértékesítés - Klapka téri üzlet; Petőfi u. 61., iroda­helyiség. Előadó: Sipos Imre GB elnök. 8. A munkásőriaktanya hasz­nosítása. Előadó: Balogh Péter. 9. A kikötővárosok szövetsé­gében való részvétel. Előadó: Kund Ferenc alpolgármester. 10. Beszámoló a gáztársulás és gázépítés helyzetéről. Előadó: Brassai György TKB elnök. Tűnődések Adj vért! Daj krv! Daj krv! - hirdeti a falragasz felirata szerte a szlovák fővárosban. Adj vért! A plakáton tündéri kislány virágmező közepén. Elmerülten szemléli a napraforgók, búzavirágok gyönyörű világát. Pozsonyban is, mint mindenütt, gond a vérhiány a kórházakban. Va­lószínűleg, mint nálunk, nincs ele­gendő tartalék, műtétek - s így em­beri életek - függenek tőle. Vendéglátóink mesélik: a véradók náluk is egyre kevesebben lettek. S mivel pénz a vér megvételére, vagy akár egy egyszerű reggelire egyre kevesebb van, a vállalaltoktól nem tud, nem mer senki eljönni munkai­dőben, az üzemekben, irodákban pedig nem fogadják a mozgó vér­adóállomásokat, vészesen fogy az életmentő készlet. De ott is, mint A Máltai Szeretetszolgálat új esz­tergomi vezetője Nemeskéry Edvin­né. Ez alkalommal kérdeztük őt a szervezet munkájáról. - Az esztergomi csoport 1992 áprilisában alakult, dr. Vojczek Éva vezetésével. O időközben elköltö­zött Esztergomból. Egyelőre még nem vagyunk a szeretetszolgálat tagjai, csak jelöltek. A végzett mun­ka és a máltai szellemben való cse­lekvések után kérhetjük a felvételt. Tevékenységünk egy időben több területen is megindult. Megkerestük a város és az egyház vezetőit. A vá­ros ingyen bocsátotta a csoport ren­delkezésére a Dobogókői úti volt szovjet laktanya egyik épületét. Saj­nos ott sem villany, sem fűtés nincs, ráadásul beázik, úgy, hogy vödrök­kel fogjuk föl a vizet. Ugyanakkor rendkívül messzire van a város köz­pontjától. Az idős és elesett emberek nehe­zen tudnak oda kimenni. Minden­képpen közelebb kellene jönnünk ­és emberibb feltételek közé. Ha ez nem oldható meg, akkor ott a télen szüneteltetnünk kell tevékenysé­günket. - A közelmúltban ott jártam, és azt láttam, hogy elég nagy a tumul­tus és veszekedés is előfordul. Mára külső kapunál is csak hármasával­négyesével engedik be az embereket. A bejutottak viszont enyhén szólva cirkuszolnak: jobb és szebb ruhákat szeretnének - mind több alkalom­mal. Ezt a munkát bizonyára csak emelkedett lélekkel lehet végezni... - Valóban, munkatársaink-Bódy Istvánné, Cserép Jánosné, Kicsák Lászlóné, Gonda Károlyné és Mó­nosné Burány Cccilía — minden hétfő délután állják az ostromot. Szabad idejükben-mindenféle tisz­teletdíj nélkül. A szervezési mun­kákban rendszerint Borzné Roma­nek Etelka, dr. Bense Imréné, dr. Li­póth Andrásné, Tóth György né és Lakatos Péterné vannak segítsé­gemre. Csupán az önkormányzattól kaptak négy teljes áru és egy nyug­díjas buszbérletet. Rajtuk kívül még Forgách Alajos szemináriumi pre­fektus áldozatkész munkáját kell megemlítenem. O mint lelki vezető a csoport összekovácsolásáért, er­kölcsi tartásának kialakításáért munkálkodik. Július másodikától minden máso­dik pénteken 23-24 óra között a Ví­zivárosi templomban Magyarország erkölcsi felemelkedéséért tartunk virrasztást. A nagycsaládokkal minden hónap első csütörtökjén talákozunk. Hét­főnként 40-50 emberen, csütörtön­ként 10-12 családon tudunk segíte­tól kaptunk. Egyszer használatos le­pedőket, gipszet úgyszintén. Ezeket rendszerint a kórház kapja. Jó lenne, ha időként tőlük is kapnánk vissza­jelzéseket. Egy alkalommal már többszáz ki­ló festéket is szereztünk, melyet is­koláknakjuttattunk el. Hatwágner Ferenc, a Gamesz ve­zetője maximálisan segít bennün­ket. A Monteverdi Kórus augusztus 20-i és október 4-i koncertjének be­vételét ajánlotta fel - mintegy hat­vanötezer forintot. A jegyeket mi árultuk. A város tizenkét vendéglője napi egy-egy ingyenebédet ajánlott föl a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gztergomi Csoportja A máltaiak Esztergomban ni. Ezidáig megközelítőleg ezer csa­ládnak adtunk ruhát és élelmet. Szervezetünk központi raktárából ezidáig három alkalommal kaptunk nagyobb élelmiszer- és ruhaszállít­mányt: tejport, babot, sárgaborsót, teát, lencsét, étolajat, kakaót, rizst, konzerveket, tartóskenyeret... Ezek jórészt külföldi adományok, de már a honvédségtől is kaptunk lejárat előtti konzerveket. Az úgynevezett túlélési táplálékkal, amely szója­lisztből, vitaminokból és nyomele­mekből áll még a zentai (Kis-Jugo­szlávia) kórháznak is tudtunk adni. Gyógyszereket jórészt a Máltai Szeretetszolgálat központi ellátója­rászorulók számára. Berezvay Balázs vállalkozó napi tíz kiló kenyeret ajánlott föl. A gyer­meknapra három vállalkozó 25.000 Ft. értékű fagylaltot adott a rászoru­ló gyermekeknek. - Honnét tudják, hogy kik a rá­szorulók? - Névsorukat az iskoláktól, a Családsegítőtől, az önkormányzat szociális osztályától és a Munkaü­gyi Hivataltól szerezzük be. Továb­bá az összes esztergomi egész­ségügyi és szociális intézményt vé­gigjártuk, hogy mivel tudnának ne­kik segíteni: az Egészségügyi Szo­ciális Otthont, a Leánynevelőt, a mindenütt Európában, pontosan rögzítik: ki hányszoros véradó. Ekkor jött az ötlet: speciális hono­rálás. Évente maximum négyszer szabad vért adni - ennyit bír el a szervezet. így legkevesebb öt év kell ahhoz (húsz alkalom), hogy egy po­zsonyi véradó örökös félárú utazási igazolványhoz jusson. Negyven véradás után ingyenesen utazhat a város járatain: szépszámú troli-, vil­lamos, autóbuszvonala van a gyö­nyörű városnak és közvetlen kör­nyékének. S ma ez nem kevés. Utazni ott sem olcsó, szépen emelkednek a jegy­árak. De így mindannyian jól járnak. Nagyobb a biztonság a műtőkben ­s az önkéntesek letudják a gondot egy súlyos költségvetési tételükről. Mosolyog a kislány a plakáton. Körülölelik a virágok. Egymásra vagyunk utalva. R. B. Családsegítőt, a basaharci idősek otthonát. A Munkaügyi Központtól például ötven olyan család címét kaptuk meg, ahol mindkét szülő munkanélküli. A Kárpátaljai Ferences Missió közvetítésével ötven gyermek tízna­pos magyarországi nyaraltatásában vettünk részt. Családoknál laktak, természetesen azoknak csak egy ré­sze volt tagja a Máltai Szere­tetszolgálatnak. A Családsegítőtől kapott kérés alapján három gyermek nyaraltatá­sához is hozzá tudtunk járulni, 15 ezer forint erejéig. Tavasszal száz darab száz forintos gyógyszerutalványt osztottunk szét, továbbá ötszáz adag Béres cseppet. A Via Bona ideiglenes szállás la­kóinak - átlagosan tizenöt főnek ­úgyszintén rendszeres segítséget tu­dunk adni. Azokhoz, akik nem, vagy nehe­zen tudnak járni, személyesen visz­szük el a segítséget, és rendszeresen látogatjuk őket. - Hogyan tovább? - A közemúltban megkaptuk a volt Munkásőrség Széchenyi téri irodáját. Ott valamiféle ügyfélszol­gálati irodát szeretnénk berendezni -, hogy ne kelljen mindenkinek ki­mennie a Dobogókői útra. A Kossuth utcai Rác-templom és parókia átadásáról úgyszintén tár­gyalásokat folytatunk. OTP csekkszámlánkat is megnyi­tottuk. Száma: 741-4748-9. A leendő adományozókat arra ké­rem, hogy pénzt kizárólag csekken fizessenek be, mert már előfordult, hogy visszaéltek a szervezet nevé­vel. Csak olyan embert engedjenek be a iakásba, aki máltai bélyegzővel ellátott megbízólevéllel rendelke­zik. Egyébként mindennemű ado­mányt előre is köszönünk - a rászo­rulók nevében! s.J.

Next

/
Thumbnails
Contents