Esztergom és Vidéke, 1993

1993-10-28 / 43. szám

7 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Kisv'ÁLLALKoZA'S Október 22-én a Balassa Múzeumban az I. Országos Pasztell Bienálét Sváby Lajos festőművész, a Képzőművészeti Főiskola rektora nyitotta meg. Képünkön Kocsisné Gerencsér Anna festőművésznek a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés fődíját Kaposi Endre, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára adja át. LAKossáo<74 2 A Szál L'TASA IS0F1 /menet TARZ.AN KFV Földes Vilmos karikatúrája Egy ember itthon maradt... A lap 41. számában részletes tudósításjelent meg s.j. tollából Esztergomiak Espoo-ban címmel. Az írás végén szó esik egy szépséghibáról - egy ember itthon maradt megjegyzéssel. Mivel hosszabb ideig külföldön tartózkodtam, csak most tudok válaszolni. A Komturist helyi irodájának megbízásából végeztem a repülőjegyek és a biztosítások beszerzését. Az iroda jegyet annak tud vásárolni, aki az ellenértékét befizeti, s adatait közli. Sem az előkészítés, sem a befizetés alkalmával nem merült fel Sz. I. neve. Ezt egyébként a pénztári bizonylatok, a számla és a megrendelők kézírásával készült utaslista is bizonyítja. Az utazás előtti napon, szombaton 13 órakor, mikor már a helyi és a MALÉV jegyiroda is bezárt, merült fel Sz.I. neve először, hogy szívesen utazna Espoo-ba. „Szerencsére" a csoport egyik tagja jelezte, hogy útlevelét nem találja, s ezért nem utazik. Rögtön „öszszehoztam" az érintetteket, s tájékozi tattain őket egy lehetséges megoldásról: a repülőjegy és Sz. I. útlevelével még szombaton délután B udapesten át . kell íratni az új névre a jegyeket. Ezt személyesen az új utasnak kell megtennie. Hétfőn reggel tudtam meg, hogy szombaton az átíratás nem történt meg, vasárnap reggel pedig már nem sikerült elintézni a dolgot. így a fel nem használt jegy elveszett, s Sz. I. nem utazhatott. Egyetértek s. j. megállapításával: nem a reptériek hibájából. Repülőjegygyei csak az utazhat, aki azt megvásá- rolja, s adatait időben közli a társaság1 gal. Ebben különbözik egy repülőjegy t vásárlása más utazási jegyekétől. t Hogy végül is„ki s hol hibázott"? A . fentiekből kiderült. Persze az írásban megszólaló szervezőktől is meg lehe. tett volna mindezt kérdezni. Igaz, ak- kor elmaradt volna egy megjegyzés. l Ami egyébként nem fedi a valóságot: valójában két ember maradt itthon. (Megkérdeztem, de nem derült ki - a . Szerk.) (Forró S.) egyszer Miavecz Jenő szabaddemokrata önkonnányzati képviselő polgármester lesz (lenne), őt látjuk a képen amint beszédét olvassa. 12. Miavecz Jenő szabaddemokrata önkormányzati képviselő magánbeszélgetésben sportszerűtlennek, nyilvánosan inkorrektnek nevez. Vigyázzunk ezekkel a jelzőkkel. Nehogy a korrupt, kollaboráns kövesse őket Meggondolatlanság lenne. 13. Egy hét alatt az „ügyről" a következő kommentárokat hallottam: „Mi van, már bele sem férsz a lapba?" „Mint az óvodások... Ne csinálják már..." „Verébre lősz - ágyúval? (Ugyanez aranyos szótévesztéssel): „Ágyúra verébbel?!" „Mivel lőttök?" „Aki (itt egy csúnya szó következik) ... dobálódzik, az maga is..." S egy párbeszéd: „Mi bajod van neked M. J.-vel?" „Nekem? Mi lenne? Eddig legalábbis... Tényleg: mi bajom van?" 13+1. Ne csináljunk esztergomi médiaháborút Felelőtlenség. ir iO^OH* <r> c írásról, amit, hasonloan sok mas szellemi tevékenységhez, nem lehet soha elég jól csinálni. Tanácsokat természetesen elfogadok: objektív olvasóktól, függeüen szakemberektől. 8. Hogy én mit, hol, hogyan emelek ki: engem minősít. Azt hangsúlyozom, hogy én mit tartok a köz szempontjából fontosnak vagy/és érdekesnek. Ezzel nem kell, nem is lehet mindenkinek egyetértenie. Miavecz Jenő szabaddemokrata önkormányzati képviselő következtetései távolabbra mutatnak: 9. Szerinte nem tudok súlyozni. Ó cenzúrát feltétetelez, cenzort kiált - s mindezeken túl becsületem is sérti, mert, mint írja, munkám: >

y...az o nézetével (is) ellentétes vélemény igen rövid, nem valósághű közlése..." 10. Cenzor nincs. Cenzúra: van. Tipikus. Öncenzúra. Becsület: azt írom le, az jelenik meg tőlem, amit gondolok és amivel egyetértenek szerkesztőim. Nincs senkivel egyeztetési kötelezettségem. Nem tűrném el. 11. A fotók: nagy részét én készítem. Az aktuális, közérdeklődést kiváltó eseményről és „főszereplőiről". Azokról, akik ott vannak. Ez is munkám része. Ha gadásában meghatározó szerepe volt az 1. pontban leírtaknak. 4. A tudósításról: Miavecz Jenő szabaddemokrata önkonnányzati képviselő szavait nem szövegkörnyezetükből kiszakítva idéztem. Javasolta: a köztisztviselőkről szóló rendelet-tervezetet vegyék le a napirendről. Sürgetőbb a közalkalmazottak helyzete. Hiába taglalta dr. Etter Ödön független önkonnányzati képviselő, hogy a rendelet sorsától egzisztenciák függenek - ő éppen ezért tárgyalására hívja fel a figyelmet. 5. Lehet az Miavecz Jenő szabaddemokrata önkormányzati képviselő véleménye: a köztisztviselők eleget keresnek. Ók másként vélekednek. Egy éves városházi létem alatt megtanultam, mert nap mint nap látom, hogy az apparátus tagjai embertelenül sokat dolgoznak, és, ma még, nincsenek megfelelően megbecsülve - egy-két kivétellel. 6. A rendelet-tervezet tárgyalása, vitája, elfogadása ezen segítene. De vigyázat! Nagyon helytelen lenne a tisztviselőket összeugrasztani a tanárokkal, tanítókkal, óvónőkkel, az önkonnányzati intézmények dolgozóival. 7. Vitánkban szakmáról van szó: újságVálasz Motló: „Akkor vessző,._" Lapunk múlt heti számában Miavecz Jenő szabaddemokrata önkormányzati képviselő Lehet-e szubjektív a tudósító? címmel reflektál az Esztergom és Vidéke 40. számában írt képviselő-testületi tudósításomra. Válaszomban tényekre szorítkozom. 1. Alapvetés: nem voltam, nem vagyok és nem is kívánok semmilyen párt tagja lenni. Független, önálló értelmiséginek tartom magam. Ebből következik: senkit és semmit nem szolgálok ki. Csak éppen: Esztergomot 2. Tanár vagyok. Huszonegy éve tanítok. Pályafutásom alatt folyamatosan éreztem és érzem mind erkölcsi, mind anyagi megbecsülésünk közismert hiányát. Miavecz Jenő szabaddemokrata önkormányzati képviselőnek velem szemben nem kell megvédenie a pedagógusokat, 3. A tanítás mellett egy éve dolgozom a Városháza sajtóreferenseként. Megbízásomat pályázat alapján nyertem el. Beadásakor a feladat kihívása és szerkesztőtársaim biztatása motivált. Elfő-