Esztergom és Vidéke, 1993

1993-10-14 / 41. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 5 A Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Tanács negyedévenként ül össze. A megyénk településeit érintő munkaügyi kérdésekben ez a legmagasabb szintű társadalmi fórum. Éppen ezért érdemel különös figyelmet dr. Könözsy László polgármester tájékoztatója, melyet a legutóbbi ülésre készített Esztergom város munkanélküliségi helyzetéről, valamint a helyi érdekegyeztetési munkáról. - Milyen Esztergom körzetének munkanélküliségi helyzete? - Az elmúlt évek során az Esztergomban lévő nagyobb gépipari, szolgáltató és egyéb gazdálkodó egységek szinte mindegyike leépült, így a város térsége munkanélküliség tekintetében megyénk egyik legveszélyeztetettebb körzetévé vált. A regisztrált munkanélküliek száma folyamatosan emelkedett, mely jelenleg stagnál. A becsült munkanélküliségi ráta 18 %-os, amely jelentősen meghaladja a megyei és országos átlagot. - Hogyan működik a helyi érdekegyeztetés? - 1991-ben a polgármester, az érdekképviseleti szervek és a munkaadók szervezetei közötti egyeztető tárgyalások révén megalakult a Helyi Érdekegyeztető Tanács (HÉT), amely egyre hatékonyabban dolgozik. A HÉT plenáris üléseinek állandó napirendi pontja a város munkanélküliségi helyzete. Ezen kívül rendszerint megvitatjuk a legfontosabb önkormányzati rendeleteket és egyéb aktuális gondokat. A HÉT javaslatait a képviselő-testület döntései során mindig figyelembe veszi. A HÉT munkaadói és munkavállalói oldalának tagjai a testületi ülésekre is meghívást kapnak. A HÉT 1992. október 14-i ülésén kezdeményezték, hogy Esztergom indítsa el a válságövezetté való nyilvánítást. Esztergom város képviselő-testülete pedig 1992. december 3-i ülésén tárgyalta a munkanélkülivaló felkészülés, és a régió összefogása a gazdaság fejlesztésére. E három feladat végrehajtása folyamatban van. - Milyen lehetőségei vannak az önkormányzatnak? - A város mint legnagyobb munkaadó a költségvetési keret felhasználásával segíthet. A legfontosabb feladat a gazdasági élet élénkítése, új munkahelyek teremtése. Ennek érdekében több intézkedés történt. A helyi adókról szóló rendeletben A polgármesteri előterjesztés szerint Legfontosabb a gazdaság élénkítése ség helyzetét és határozatot hozott, hogy kéri a kormánytól Esztergom válságövezetté való nyilvánítását. Erre nem került sor, mivel a törvényben előírt paramétereknek nem feleltünk meg, tudniillik a munkanélküliségi ráta nem érte el az országos átlag kétszeresét. A HÉT üdvözölte az ez üggyel foglalkozó képviselői munkacsoport felállítását és saját tagjai közül többeket delegált. Egyetértés született, hogy az önkormányzat és a munkaügyi kirendeltség vállalt és kötelező feladatait a lehető legmagasabb színvonalon lássa el. A három legfontosabb feladat: a rendezési terv elkészítése, az EXPO 96-ra az iparűzési adó mértékével és a mentesség megállapításával támogatjuk a városban dolgozó vállalkozókat. A Városháza által meghirdetett munkákról tájékoztatjuk a helyi vállakozókat, szervezeteiket és lehetőség szerint helyieket foglalkoztatunk. Kül- és belföldi befektetőkkel folyamatosan tárgyalunk, például az AMP gyárral. Azt tervezzük, hogy a vállalkozókat kedvezményes áru telekhez juttatjuk. Beléptünk a Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványba is. Az alapítvány esztergomi irodájának felállítása most van folyamatban. Azt szeretnénk elérni, hogy a Suzuki gyár tervezte 600-800 fős létszám esztergomi munkaerő legyen. Távlatokban az oktatási rendszer korszerűsítése, a hatékony átképzési formák kihasználása szükséges. Az Esztergomban folyó infrastrukturális beruházások, a vezetékes gáz, a csatornázás, a szolgáltatások és az idegenforgalom fejlesztése újabb munkahelyek létesítését jelenti. És igénybe vesszük az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket is. A Városházán már 18 főt tudtunk alkalmazni. A munkaügyi kirendeltség előzetes tájékoztatása szerint az év utolsó 5 hónapjában mintegy 1.100 főnek szűnik meg a járadéka. A helyi költségvetési rendelet tervezésekor számítottunk erre a jelentős kiadásra. A támogatások 50 százalékára 12 milliót terveztünk. Önkormányzatunk kezdeményezésére 10 környező településsel együtt indulunk az Országos Foglalkoztatási Alapítvány kuratóriumának kistérségi, komplex fejlesztési programok elkészítésének támogatására kiírt pályázatán. Reméljük, hogy az eddig tett és tervezett intézkedéseink - összhangban a munkaügyi szervezet tevékenységével és a kistérségi fejlesztési elképzelésekkel - eredményesen hozzájárulhat körzetünk súlyos munkanélküliségi helyzetének javításához. Lejegyezte: Pálos Imre - Csoportunk három részből állt: a vállalkozókból, a ferences gimnázium kórusából és a művészekből. A kiutazott képzőművészeket az Esztergomi Művészek Céhe jelölte ki: Andráskó Istvánt, Balla Andrást, Kántor Jánost, Morvay Lászlót és engem. Espoo-i kiállításunkat a város polgármestere, Pekka Löyttyniemi, valamint Mucsi András, az Esztergomi Művészek Céhének elnöke nyitotta meg. Erre a Városháza előcsarnokában került sor. A ferences kórus az espoo-i öregtemplomban és a hámmelindei vár Királytermében adott koncertet. Mindkét helyszínen nagy sikert aratva - szép számú közönség előtt. A vállalkozók külön szakmai programokon vehettek részt. Erről dr. Varga Győzőt kérdeztük: - A vállakozói szférát humán és műszaki szakemberek képviselték, soraikban országos szervezetek elnökeivel, alelnökeivel. Programunkban szerepelt a műszaki egyetem, az innovációs park ESZTERGOM1N TAITEILIJAKILLAN NÁYTTELY Espoon kaupunginlalun jula 19 9 • 10 10 1W Állítólag 50 éve nem volt olyan gyönyörű verőfényes ősz finn testvérvárosunkban, Espooban, mint amikor az esztergomiak szeptember végén-október elején ott jártak. Hiszen ilyentájt ott már javában hullnak az őszi esők. Tavaly az espooiak jártak nálunk - vállalkozóikkal együtt, az idén mi voltunk a sorosak. Az útról elsőként Tamási Péter festőművészt, a szervezők egyikét kérdeztük. Egy ember itthon maradt Esztergomiak Espooban Ott-tartózkodásunk idején tenyerükön hordoztak bennünket. A művészeket galériából galériába vitték, Tapiolától Helsinkiig. E feszített program kicsit fárasztó volt, de a rendkívül elegáns, szép természeti környezetben lévő szállodában jól kipihenhettük magunkat. A polgármester úr saját, rendkívül elegáns rezidenciájában is fogadott bennünket. Porvooban, a finn Szentendrén megtapasztalhattuk, hogy Finnországban az építészek társadalmi rangja rendkívül magas. (Espoo a high tech finn központja) és a városi építkezések megtekintése. Ellátogattunk az ötszász ágyas Jorvi kórházba, ahol részletes tájékoztatást kaptunk a finn egészségbiztosítási és finanszírozási rendszerről. Vásárlási gerjedelmeinknek gátat szabtak a nyugat-európai szinthez képest is magas árak, de a helsinki piac apróbb csábításainak nem tudtunk ellenállni. Mások ők, mint mi, mássá teszi őket a jólét, a biztonság, mélyebb bennük a természet, a környezet szeretete, tisztelete. Ezzel összefüggésben magasabb szintű az egészségkultúrájuk. A lakosság 4-6 százalékát kitevő svédekre való tekintettel minden felirat kétnyelvű, és a kalauzok is beszélnek angolul. A pompás program összeállítása jórészt az esztergomiak jeles barátjának, Reima Luotonak köszönhető. O mesélte el a következő anekdotát: - Képes Gézát, a jeles műfordítót Finnországban megállította egy késes ember, s pénzt vagy életet követelt. Mire elrebegte, hogy ő magyar. Ennek hallatán az útonálló eldobta a kését, és nyakába borult: akkor mi rokonok vagyunk! Végül Képes Géza hálát adott az égnek, hogy Finnországban ilyen magas szintű az iskolai oktatás. * Az utazás egyetlen szépséghibája az volt, hogy Székely Ildikó ötvösművész - noha szerepelt az utazók listáján - a repülőtérről csomagjaival együtt kénytelen volt visszafordulni -jegy hiányában... Egy biztos: nem a repülőtériek hibájából. Hogy végül is ki s hol hibázott, nem sikerült földeríteni. s.j.