Esztergom és Vidéke, 1993

1993-10-14 / 41. szám

249 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 312 Piaci riport Molnár Sándorné piacfelügyelővel A régi piacozók csak Rózsikának szólítják, noha határozottságát számosan respektálják. Hivatalát nyolc éve látja el. - Milyennek látja az esztergomi piacot? - Az Esztergomba látogató turisták 90 százaléka - köztük számos külföldi - megfordul a piacon. Érdekes és színes világ ez. Az árfekvés közepes, az ellátás viszont nagyon jó. Ez a nagy vonzáskörzetből adódik. A zöldségfélékből teljes a kínálat, ezért sokan szívesen jönnek ide, hiszen egyegy boltban korántsem találják meg ezt a választékot. Sőt a magánszektor képviselői is igyekeznek itt, a piac közelében üzlethez jutni. A városban a piac környékén a legmagasabbak a bérleti díjak, a havi 400 Ft/négyzetmétert is elérik. Egyébként egy állandó piaci hely egy hónapra 150 Ft/m . Egy „napidíjas asztalnak" - amelyeket kistermelők, gyűjtögetők kémek -, a napidíja 15 Ft/m . Ha egy nénike csak fél asztalt kér, akkor 7,50 Ft a napidíj. Ezt a Polgármesteri Hivatal határozta meg így, hogy segítsen a kistermelőkön és a kisnyugdíjasokon, no és azért, hogy nagyobb legyen az árufelhozatali kedv. A jegyzőasszony, dr. Takács Márta javaslatára szerkesztettem egy űrlapot, melynek kitöltése révén az abszolút kistermelők nyugtaadási mentességet kaptak. Ez mintegy 60-70 embert érint, így nálunk nincs nyugtaadási mizéria. -Körülbelül hányan árusítanak itt? - Pillanatnyilag mintegy száz asztalunk van. Egynek-egynek mindig lába kél; némelyek pedig maguk hozzák asztalukat. Érdekes, hogy telephellyel rendelkező kereskedők is egyre nagyobb számban árusítanak itt. Például olcsón szerzett, akciós dolgaikat szívesen hozzák ide. Az idared típusú szabolcsi alma kilója most (október 11.) 30 Ft. Egyébként 60 Ft körüli az ár. Különösen szerdán és pénteken nagy a forgalom. Az iparcikk-piac úgyszintén sokakat vonz. A városban ilyenkor a legnagyobb a mozgás, hiszen a kishatármenti forgalom is megélénkül, és a környező falvakból ilyenkorra időzítik az esztergomi hivatali ügyintézést. Ilyenkor még a kórházi rendelőkben is megnő a forgalom. Szlovákiából pedig az olcsóbb és jobb minőségű áruk miatt jönnek át. A butikosok szintén szívesen jönnek ide, hiszen a viszonteladókat kikapcsolva tudják áruikat kínálni. - Melyek most a keresett áruk? - Most mindenki a télre készül, ezért főleg a burgonya, a hagyma és az alm a kelendő. A zöldségek az aszályos időszak miatt drágák, főleg a paprika és a paradicsom. - Mit érdemes most venni? - Mindent, de az őszi esők után most rendkívül sok a gomba. Gombaszakértőnk, aki normál esetben reggel 7-től 10-ig van itt és ingyen vizsgálja a gombákat -, most még délután egykor is itt található. A gombát egyébként én is elteszem télire, hiszen mélyhűtőből, zacskókból elővéve, olajon megpárolva bármit lehet belőle készíteni - kivéve rántott gombát. Most az egész piac teli van őzlábgombával, csiperkével és tinoruféleségekkel. - Köztudott, hogy a piac elején sokan engedély nélkül árulnak.... - Az már nem a piac területe. Ott a közterület-felügyelő és a rendőrök az illetékesek. - Mi hír a piac bővítéséről? - A Polgármesteri Hivatal illetékesei keresik a bővítés lehetőségeit. Itt ugyanis nincsenek meg a biztonságos feltételek, főként a zárhatóság okoz gondot. Egy vásárcsarnok sem lenne jó, mert elveszne a szabadtéri piac varázsa. Az is szóba került, hogy az elköltöző autóbusz-pályaudvar helyére kerülünk. Biztosat egyelőre nem tudni. Nekem az életem a piac. Szeretem az itt zajló társasági életet. Itt jókat tudnak politizálni az emberek. Sokakat személyesen ismerek, s tudom, némelyek elsősorban a különleges hangulat, a spontán találkozások miatt járnak ide. Bárkit szívesen tájékoztatok, és sokan meg is állítanak. Többen keménynek tartanak, de elértem, hogy itt rend van. Más piacokon verekedés is előfordul, de itt nem. Egy alkalommal meg akartak bicskázni, mert kitiltottam az „itt a piros, hol a piros" játékot. Most éppen holtszezon van, de hamar jön mindenszentek és karácsony... Sebő József Esztergom 1991-ben A Központi Statisztikai Hivatal Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága most hetedszer jelentette meg Helyzetkép a megye városairól sorozat füzetét. Első alkalommal az 1976-os évről adott képet, most az 199l-es évről. Maga az adatgyűjtés csak bizonyos kérdésekre terjedt ki, de így is érdekes, hogy Esztergomnak milyen a helyzete a megyében, s milyen a hasonló lélekszámú városokhoz viszonyítva országosan. Esztergomnak 1991-ben az év végén 29.705 lakosa volt, Tatabánya előzi meg a megyében 73.916 lakosával. Tata követi 24.584 fővel. Az 1000 lakosra jutó élveszületések száma 12,1, a megyében Dorogon a legmagasabb 15,0 ezrelékkel. A hasonló nagyságú városok országos átlaga 12,5. A halálozások aránya 13,8 ezrelék, a legalacsonyabb Oroszlányon 9,3 ezrelékkel, az országos átlag alacsonyabb mint az esztergomi: 12,8 ezrelék. Esztergom lakossága így 1991-ben természetes módon csökkent, a vándorlási különbözet minimális, 0,1 ezrelék volt. Ezer lakosból az iparban 166 főt foglalkoztattak, Nyerges új fal un 479-et, a hasonló nagyságú városok átlagban csak 146 főt. Az egy lakosra jutó beruházások összege 276.775 Ft volt, messze a legmagasabb a megyében, a hasonló városok országos átlaga 42.500 Ft. A kereskedelmi ellátás adatai az országos átlaghoz hasonlóak, de a boltok alapterületében elmaradt Kisbér átlagától, a vendéglátóipari alapterület területén Komáromtól. Egy körzeti orvosra, gyermekorvosra 1857 lakos jutott, a hasonló nagyságú városokban 1768. A 10000 lakosra jutó bölcsődei helyek száma 23,6, kevesebb mint a fele az országos átlagnak, s a megyében is kirívóan a legalacsonyabb. A kórházi ágyak számában viszont a megyében az első városunk, tízezer lakosra 229 kórházi ágy jut, Tatabányán 158, a hasonló nagyságú városokban csak 107. Az óvodai férőhelyeket tekintve a városunk az utolsó előtti a megyében, s az országos átlagtól is elmaradt. Az ezer lakosra jutó általános iskolások száma 101, a hasonló nagyságú városokban 110, Kisbéren 129. Az adatok mutatják, hogy Esztergom az elöregedő városok közé tartozik. A város iskolaváros jellegét jól dokumentálják az adatok, ezer lakosra 94 középiskolás jut, szemben a hasonló nagyságú városok 39 fős átlagával, vagy a megyeszékhely 42-es, a szintén iskolaváros Tata 40 főjével szemben. Ezer lakosra számítva 2,3 lakás épült, a hasonló nagyságú városok átlagánál kevesebb, de a megyében csak Kisbér érte el az országos átlagot és haladta meg az esztergomi arányt. Az egy lakosra jutó vízfogyasztás alacsonyabb az országos átlagnál, a megyében is az alacsonyak közé tartozik, a villanyfogyasztást tekintve viszont meghaladtuk az országos átlagot, s csak Tatán fogyasztottak több villanyt, mint Esztergomban a megyében. Ennyit árul el a statisztika, s hogy valóban hogy éltünk? Ezt mindenki maga tudja, de a statisztika adatai is sokatmondóak lehetnek az értő olvasónak. O.A.