Esztergom és Vidéke, 1993

1993-10-14 / 41. szám

249 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A május 18-i Aradi téri tűzeset után előbb a Bazilika tüze riasztotta meg a város és az ország aggódó felét. A közelmúlt békásmegyeri tragédiája már emberéletekben is pusztított. Ezek után a tűzesetek után sem lett azonban kisebb a gondja az Aradi térieknek. Találkozót kért tőlünk a lakószövetkezet vezetője, Németh Kálmán gépészmérnök. Keserűen fogadott. - Nem azért vagyok keserű, mert a mi épületünket nem nyilvánították katasztrófasújtotta övezetté - itt akkora pusztítás nem volt. Mindenhol adják meg a lehető legnagyobb segítséget, Ez így a helyes! De az a felelőtlen, hanyag hozzáállás, amiben minket a biztosító részesít, felháborító. - Mi történt? - Az a hangnem, ahogyan tárgyalt velünk az AB-Aegon képviselője május 21-én (három nappal a tűz után), megmaradt. A hozzáállás semmit nem változott (a tudósító maga is tapasztalta: a győri megbízott, Gindele Barnabás minősíthetetlen stílusban, nagy hangon „söpörte le" a lakóközösséget és képviselőjét). - Mi történt azóta? Itt a tél a nyakukon! - A károkról: az egyéni károkat mindenki maga intézi. A közös károk a nagyobbak, s ezek mindenkit érintenek. Május 21-től teltek a napok. Az önkormányzati segítség után elkezdődött a helyreállítás - várni a kárfelmérésre nem lehetett, élni kell! A biztosítósok pedig nem jöttek. Nem jöttek, úgyhogy mi magunk, profi szakemberek létrehoztunk egy csapatot, 7 főből, kárfelbecslésre. - Milyen vizsgálatokra volt szükség? -Legelőbb statikaiakra. Egyáltalán: lehet-e az épületben lakni? Ugyanakkor: dúc oltunk s elkezdtük az alapvető életszükségletek megteremtését: szennyvíz, víz, fűtéscsövek. - Segítettek? - Nem A biztosító eltűnt Kértük, nem jöttek. Elfogyott az önkormányzati segítség erre a munkára. (300 ezer forint.) - Mikorra készült el a kárbecslés? - Augusztus 3-án postáztuk. -Elfogadták? - Csak szeptemberben jelentkezett a AB-Aegon, s ahogy mondani szokták, élből visszadobta az anyagot. - A többi biztosító? - Az ügyeket az AB-Aegon viszi. Mind a Hungária, mind a Garancia csak akkor fizet, ha az AB-Aegon. - Szeptember 21-re ígérték, hogy - Nem kell ide ilyesmi - hangzott el. - Helyszíni szemle? - Szándékosan magunk között maradtunk. Nem hívtunk sajtót, külsőket. A lényeg: semmire nem fizetnek. Kértük, követeltük: változtassanak! Elégtek a szigetelések, tönkrementek a vezetékek szelepei, itt a tél! - Mekkora a szakértők által megállapított kár? - Bruttó hét és fél millió. - Elismernek ebből végül valamit? - Érdekes, szeptember 29-én újra tárgyaltunk, s közlik: igen. Bizonyos összeg szerintük jár: a legszükségesebb mentési munkák nettójának 60 %-át elismerik. -De hát az nevetséges! Belváros, tűz után, hónapokkal később jönnek, ha jól tudom. - Igen - de előtte három nappal, az esztergomi fióktól kaptunk egy levelet, hogy tartalmi hibákkal van tele az, amit mi beadtunk. Kértük a tételes hibalistát - semmi válasz. Aztán megjött az emberünk, és kezdeményezi: kezdjük már el a kárfelmérést! Mondtuk, az anyagot elküldtük, előbb azt tárgyaljuk meg. - Erre benyúlt a táskájába... - Nem! Nem volt nála az anyag. Aztán a kezébe adtunk egy másolatot - azonnal mindent vitatott. Nem fizet először is szakértői díjat - ezek a szakemberek szívesen dolgoztak nekünk, hitelből, de nem szívességből!!! - Mit mondott a statikai véleményre? - S ami még akkor történt! Akkor kezdett el elektromos, gépészeti károk után kutakodni. Nézze, mi arra törekszünk, hogy lassan öt hónap után a biztosító elismerje a kárigényt. De nem fogad el szinte semmit. Nincs kötbér. Egyszerűen érthetetlen a hozzáállás! Jegyzőkönyv - hatalmas tanulság: kijelenti az úr, hogy szakértők nem kellenek - aztán ellenszakértőt kér. - S ha most kapnak valamilyen összeget, mire lesz elég? - A legszükségesebbre. De úgy, hogy szigetelünk, beindul a fűtés, és akkor derül ki, hol mi rossz még... -AKOMTÁV? - Velük korrekt a kapcsolat. De: tudni kell, hogy pénz nélkül semmi sem megy, a próbafűtést sem csinálná meg senki ingyen. Jövőre, a szigetelés alól kell előbányászni a szelepeket, többletköltség, egyebek. És most a szövetkezet itt áll pénz nélkül. - A munkák esetében milyen órabérekről van szó? - A felújítás 320 alatt egyszerűen nem megy. ők 240-et fogadnak el. Ez képtelenség! - Az esztergomi fiók mit tehet? - Semmit. Kivették azonnal a kezükből - és hónapokon át nem történt Győr részéről semmi. - De műszaki kérdéseket, amenynyire én értek hozzá, többféleképpen lehet „megítélni!" - Valóban. De jóindulat, tolerancia, szakmunka, pozitív hozzáállás csak egyféle van! S mi ezt hiányoljuk! -Milyen közös károkról van szó? - Közmű, tetőkár, kiégett közműalagút. Legalább ezt a részét vitatták volna meg velünk. - Nem jó kérdés, tudom, de: milyen a hangulat? - Rossz. Én magam is rámegyek, a vállalkozásom is. A másik épületszárnyban lakók között vannak, akik nem vállalják a közösséget pedig a szövetkezet károsult 22-en egyáltalán semmilyen biztosításai nem rendelkeznek. Legalább előleget kapnánk, mert a földszinten lakók fűtésekor elmegy az energia java, ha nincs szigetelés, befagy a víz stb. Egyáltalán, a mai napig sincs rögzítve az ún. kölcsönösen elismert tűzkár. - Tanulság? - Nem tudom. A károsultnak nem az a dolga, hogy kilincseljen a biztosítónál, hogy jöjjön a kárt felmérni az ő pénzéért. Mert ne felejtsük el: van biztosítás, legfeljebb nem teljes körű!!! A károsult pozitív hozzáállásra számít. Mi nem ezt kaptuk. Rafael Balázs Kötelesség Napok óta tapasztaljuk városszerte, hogy Esztergomban hat-nyolc kutyából álló kisebb falkák kóborolnak. Nap mint nap érkeznek a telefonok a Városüzemeltetési Irodára különböző panaszokkal. Van, aki a maga és gyermekei testi épségét félti, van, aki a kutyákat a sintértől, gyepmestertől. Sasvári Zoltán rendeleteket mutat, plakátot tesz elém: - Tavasszal jelent meg ez a felhívás, amely szerint a város gyepmestere a kóborló ebeket begyűjti. -Ebben a felhívásban az is benne van, hogy „állatot közterületre kiengedni tilos." - Igen, benne van. De ki tudja azt ellenőrizni, hogy egy kutya megszökött, kilökték, vagy éppen valahonnan idecsapódott? Nincsenek köztük valódi, nagy értékű fajkutyák, így, falkában pedig mindannyiunkat veszélyeztetnek. - Mit tehet a gyepmester? - Vagy azt, hogy egy drága altató lövedékkel elkábítja az állatot, azután elszállítják, s nyolc napig várnak a gazdájára. Addig etetni kell őket, vigyázni rájuk. De hol? - Van-e tapasztalatuk, hogy hány elkóborolt ebet keresnek? - A java valószínűleg gazda nélkül maradna. - S az állatbarátok? - Várjuk a valódiakat! Mert bizony eddig csak megfenyegették a munkáját végző gyepmestert, gondozásba nem akarják venni a kutyákat. - Mi a másik lehetőség? - A kilövés. Ezt megtenni azonban nem lehet, mert a sintért meglincselnék. Pedig ez nem természetes állapot. Az ilyen tömegben kóborló ebek nem az ember barátai, hanem ellenségei. Veszélyesek, betegséghordozók, tömegében riasztók. A Hivatal szakembere azért van, hogy elhárítsa a veszélyt, ránk vigyáz, nem ellenünk dolgozik. Adott még egy lehetőség: az állatbarátok fogadják be, őrizzék, ápolják a valóban fenyegetett sorsú kutyákat Mindannyiunk érdekében közösen kell gondolkodnunk! A plakát, amelyre hivatkoztunk: FELHÍVÁS! A Polfirmesteri Hivatal felhívja a nmeit lakauáf fis^elmét, hofj a Hatásköri törvén* 1991 évi XX.cv.. valamint a 3/1991.(11.10.) rM.sx, rendelet éneimében a települési ónkormiarxat kötelei gondoskodni a település belterületen a kóbor ebek befofáaáröl. £axtergom VSro* Képviselőtestületének S/1993.(1.28.) jximü rendelete a 18. $-b»n itabálvoxia. hogy állatot kötterületre felügyelet nélkül kiengedni uios. 1993. májú* 17-t<5l ax emiitett rendeletek érteimében a Polrxrmesieri Hivatal a várót közterületein a Kóbor állatokat begyűjti.