Esztergom és Vidéke, 1993

1993-10-14 / 41. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Telik-e a „nagy zsebből"? Válaszolt a polgármester Esztergom város képviselő-testületének: szabaddemokrata csoportja még június 23-án - ahogy ezt lapunk is közölte - írásban intézett kérdéseket dr. Könözsy László polgármesterhez az idei költségvetés év végéig várható alakulására vonatkozóan. A legfőbb kérdés az volt, hogy teljesíthető-e az önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyon értékesítéséből - elsősorban eladásából - tervezett bevétel (61.500.000 Ft)? A költségvetés ugyanis idén kénytelen volt nagyobbrészt erre alapozni a városfejlesztés olyan kiadásait, amelyekhez pályázatok útján állami támogatás is elnyerhető (víz-, csatorna-, gázvezeték- építés). Ha pedig a privatizációból év végéig ekkora bevételre már nem lehet reálisan számítani, szükségessé válik-e, hogy az önkormányzat nagyobb hitelt vegyen fel annál, mint amennyit a költségvetésben tervezett (15.000.000 Ft)? A képviselő-testület a nyári szünet elteltével, szeptember 30-i ülésén kapta meg az írásbeli választ, amely így a költségvetés időközben elkészült félévi mérlegét is alapul vehette. A város lakossága számára is fontos polgármesteri tájékoztatás szerint a mindösszesen kétmilliárdot meghaladó - már többször módosított - bevételi és kiadási előirányzat év végi egyenlegében 34.350.000 Ft hiány mutatkozik, ami a tervezettnél jóval kevesebb. Ennek fedezete túlnyomórészt továbbra is az ingatlanértékesítés sikeresebb megvalósításától függ: innen mintegy 15-20 millió Ft-os bevételre az év végéig reális kilátás van. Az is nagyon valószínű, hogy a szerződéskötések alapján folyamatban lévő beruházások, ha műszakilag be is fejeződnek, kiadásként már nem az idei költségvetést fog ják terhelni, mert pénzügyi teljesí tésük - legalábbis részben - áthúzódik a következő évre. A tervezett hitelfelvételre mindezideig nem került sor; és az év végéig sem lesz rá szükség, feltéve, ha minden a fentiek szerint alakul, to vábbá ha az intézmények póttámogatási igénye (főként a 13. havi illetmények fedezetére) nem haladja meg jelentősen a várható összeget. A képviselő-testület a polgármester válaszát elfogadta. N.T. Dr. Könözsy László polgármester Esztergom Város képviselő- testületének soron következő ülését 1993. október 14-ére csütörtök délután 15 órára a Városháza nagytermébe a következő napirendi pontok tárgyalására összehívta: 1. Beszámoló a két ülés közötti eseményekről és a lejárt idejű határozatokról. Előadó: dr. Könözsy László polgármester. 2. Beszámoló a rendezési tervek jelenlegi készültségéről. Előadó: Brassai György, a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke. 3.Egészségügyi alapellátás intézményének alapító okirata. Előadó: Balogh Péter alpolgármester. 4. Önkormányzati költségvetési intézmények 1993. évi pótelőirányzat-igénylése a 13. havi illetmény kifizetéséhez. Előadó: Paál Anikó, az Oktatási Bizottság elnöke és Vilmos Péter, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke. 5. Az Úton Lévők Alapítvány támogatása. Előadó: Dr. Antalics Mihály, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke. 6. Ingatlanértékesítés. Előadó: Sipos Imre, a Gazdasági Bizottság elnöke. Részletek az előterjesztésekből: Egészségügyi alapellátás intézményének alapítása: „...Az egészségügyi alapellátó intézmény a már eddig is működő ifjúságegészségügyi szolgálatot, háziorvosi szolgálatot, védőnői szolgálatot és központi ügyeletet fogná össze, kiegészülve egy gazTestületí ülés előtt dasági egységgel. ... ...Az 1993 júliusában életbe lépett társadalombiztosítási finanszírozás elégtelensége miatt várhatóan az alapellátás szolgálatainak finanszírozásához is hozzá kell járulnia az önkormányzatnak." Önkormányzati költségvetési intézmények 1993. évi pótelőirányzat-igénylése a 13. havi illetmény kifizetéséhez: „... Ismeretes, hogy az 1993. évi önkormányzati költségvetés elfogadásakor a 13. havi illetmény kifizetéséhez szükséges fedezet biztosítása - a terv összeállításakor mutatkozó forráshiány miatt - elmaradt. Ezen a címen pótelőirányzatot a központi költségvetésből nem kaptunk. ...Költségvetési intézményeink vezetői pótelőirányzat-igényléseik összeállításakor figyelembe vették az év során eddig képződött bérmaradványokat." Ennek alapján teljesíthető a kifizetés - ha a képviselő- testület az előterjesztés részletes határozati javaslatsorát elfogadja. Az Úton Lévők Alapítvány támogatása: „... Az alapítvány véleményünk szerint az alkoholisták, illetve szenvedélybetegek részére olyan segítséget biztosít, melyet mindenképpen szükséges támogatni." Az előterjesztés határozati javaslata a támogatásra elkülönített költségvetési összegekből 50 ezer forint támogatás megszavazását javasolja. - referens Önkormányzatok gondjairól - Budapesten I. Mint elmúlt heti számunkban jeleztük, a témát - fontossága miatt folytatjuk. Az OKTÁV béli konferenciát követően, ahol önkormányzati középvezetők voltak jelen, az ország polgármesterei számára tartottak nagyfontosságú értekezletet a Vigadóban. Természetesen jelen volt dr. Könözsy László, Esztergom polgármestere. Tapasztalatairól kérdeztük. - A legfontosabb előadást Boross Péter belügyminiszter tartotta Az önkormányzat helye, feladata és szerepe az államigazgatásban címmel, részletesen foglalkozva a polgármester jogkörével. -Ez a jogkör rendezett, miért kell vele foglalkozni? - Az a helyzet, hogy az Önkormányzati törvény a polgármester jogkörét és a képviselő-testület jogkörét nem választja határozottan szét, sőt a polgármester jogkörének nagyrészét a képviselő-testületre bízza. Ez a helyzet alapvető konfliktusok gyökere. Például: száznál több polgármester lemondott. Okai? A polgármesternek jogi eszközökkel körülbástyázott hatáskörre lenne szüksége. - Mit kellene kettéválasztani? - Például a költségvetés meghatározása a testületé, a költségvetés végrehajtása a polgármester jogköre. -Nem lehet elfeledkezni a jegyzői hatáskörről sem! - Így van. A jegyző a közigazgatás egy részének végrehajtója, a jogalkalmazó szervezet vezetője. Törvényességi jogáról: bizonyos országokban a polgármesteri és a jegyzői hivatal, mint a jogalkalmazó szervezet különválva működik, külön szerkezeti egységként. Fentieken múlik a hatalommegosztás és a funkciómegosztás helyzete. Jelenleg, mivel ez meghatározott keretek között működik, nagyon sok helyen a képviselő-testület és a polgármester között szinte a ki kit győz le, ki kit gyúr maga alá effektus működik. Ez mindenképpen az illető település kárára, rovására megy, már ahol a polgármesterek időben nem ismerték fel ezt a lehetetlen helyzetet és az ilyen jellegű konfrontációk elől nem tértek ki. - Mostanában a megye kérdése is egyre többször felbukkan... - Örökzöld téma a megye helye, szerepe. A jövő a választott megyegyűlésé, nem elsősorban a nagyvárosok segítésére, hanem a kisebb települések segítésére kell késznek lennie. Itt szerepe kell, hogy legyen a városoknak, a kisebb régiók összefogásának is. A megyének elsősorban nem pénzelosztó szerepet szánnak. - Mit hallott polgármester úr a gazdaságról, a gazdálkodásról? - Kiemelt fontosságú az infrastruktúra fejlesztése. Ennek a lakóhely stabilizálásában mérhetetlen szerepe van. Szólt Boross miniszter úr a vállalkozásokról. Nos, a vállalkozó önkormányzatnak jelenleg nincs realitása. A vállalkozásban benne van a „valamit kockáztatni" elve, de az önkormányzat nem kockáztathatja vagyonát! - Szociális segélyezés? - Nagyon komoly probléma, hogy a jelenlegi rendszer nem tölti be funkcióját, ez is közigazgatási feladat, tehát a jegyzői apparátusnak kellene osztani a szociális segélyt egy rögzített feltételrendszer alapján. Sorozatunk befejező részében Becker Pál pénzügyminisztériumi államtitkár, dr. Schamschula György közlekedési és hírközlési miniszter, dr. Wekler Ferenc országgyűlési képviselő, Silák József, pénzügyminisztériumi osztályvezető, valamint Kuszíosné Nyitrai Edit, a Belügyminisztérium főosztályvezetője előadásával foglalkozunk. (rafaei)