Esztergom és Vidéke, 1993

1993-10-07 / 40. szám

249 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE ROV MITTELMAN fotóművész (New York) kiállításának megnyitására októ­ber 2-án, szombaton került sor a Ba­lassa Bálint Múzeumban. (Pázmány Péter u. 13., régi Megyeháza) Meg­nyitotta: Kaposi Endre főiskolai ta­nár. Részlet a megnyitó szövegé­ből :„Különös szerencséje Eszter­gomnak, hogy André Kertész - a fényképezést művészetté avató klasszikus mester - az 1910-es évek közepén sebesüléséből, betegségé­ből lábadozó katonatisztként éppen itt kezdte fotográfusi pályafutását. Ahogy nekem még személyesen el­beszélte, sebesült balkezéhez fásli­val rögzített fényképezőgéppel járta a várost és környékét. így készítette el azokat a remek fényképeket, ame­lyek ma már a fotóművészet törté­netének klasszikus alkotásai. Mivel életének második felét New Yorkban élte le, az amerikai fotóművészetet is jelentős mérték­ben meghatározta. Eddig két olyan New York-i fotóművészről tudunk, akik Kertész barátjaként, illetve tisztelőjeként elzarándokolt azokra a helyszínekre - így Esztergomba is -, ahol a mester egykor fényképe­zett. Az egyik magyar származású kitűnő fotóriporternő, Sylvia Páchy - akinek talán egyszer ugyancsak lesz esztergomi kiállítása-, a másik pedig a jelen tárlat alkotója: Roy Mittelman, akinek ez már a harma­dik itteni bemutatkozása. Jaschik Álmos művész-tanár álma megvalósul? Az Esztergom és Vidéke 1929. évi 50. számában olvasható, hogy Ja­schik Álmos - a kiváló ipar- és fes­tőművész tanár, aki sokszor nyaralt Esztergomban - Szt. Tamáson a des­saui Bauhaus mintájára művésztele­pet fog létesíteni. Régi újság, régi hír. Ki tudná megmondani, min bu­kott meg a szép elképzelés? Ehhez szorgos kutatás kellene, ugyanígy ahhoz is, hogy hányan találták ezt a helyet jobb sorsra érdemesnek, mint amit megélt. Most újra ébredezik almából, hála az esztergomi Bajor Ágost Képző­művészkör segítő, féltő törődésé­nek. De nem csak ők, hanem iskolák, magánemberek, erre sétáló turisták is felfigyelnek a derűt árasztó, ked­ves helyre. Nem véletlen, hogy ihletet ad a művészeknek is. Itt létesült a Művé­szek tere, ahol nemrégen szabadtéri foglalkozásra alkalmas menedékül pergola készült, szponzori ado­mányból. A szponzor (aki magát megnevez­ni nem kívánja) kérésére szüleiért ez év október 15-én 17 órakor a Becket Tamás kápolnában misét szolgáltat­nak. A szponzor apja bencés diák volt és édesanyja is Esztergomban töltötte ifjúságát. Hogy mi lesz a jövője ennek az újraéledésnek? Nem tudjuk. Az azonban ismeretes, hogy a Képző­művészkör új vezetője, Csontó La­jos (kinek jelenleg a Duna Múzeum­ban van kiállítása) fiatal, lendületes és tehetséges. Tervei között szerepel a képzőművészeti szabadiskola be­indítása, nem alaptalanul, hiszen a csupán kis körben meghirdetett kép­zés visszhangja is bizonyította, mi­lyen nagy érdeklődés mutatkozik a rajzolás, festés, fafaragás és agyago­zás iránt. Ahogy annak idején Jaschik Ál­mosnak, valószínűleg Csontó La­josnak sem lesz könnyű dolga. He­lyiséghiánnyal küzd, az oktatáshoz szükséges felszerelések sincsenek bőviben. Jelenleg egyedüli gazdag­sága: a jószándék és a lelkesedés, amit a Zöldházban munkatársai, ta­nítványai baráti körében tapasztal. Talán ez a kitartó összefogás képes lesz az álmokat valóságra váltani, ha - mint reméljük - némi önkormány­zati támogatással is találkozik. „A szívünkben többen is elférnek" Idősek napja Esztergomban Október elsején az esztergomi nőklub bensőséges összejövetelt tartott, melyre a társklubok is meghívást kaptak. Leányfalu, Szentendre, Esztergom-Szent­györgymező asszonyai, valamint a városi szakszervezet nyugdíjas klubjának képviselői ülték körül az asztalokat. Az összejövetelnek a városi szakszervezeti székházban Hor­váth Ferenc elnök adott otthont. Sátori Beláné, az esztergomi nő­klub vezetője szervezésből most is jelesre vizsgázott. A tisztességgel, becsülettel ledolgozott évtizedek súlya alatt megfáradt esztergomi­ak között a vendégek is helyet fog­laltak. Sátori Béláné, Horváth Ferenc és Verböczi Imre nyugdíjas klub­titkár bevezető szavait százhar­mincan hallgatták. A szívünkben többen is elférnek - fogalmazta meg Sátori Béláné. A rendezvény nem a szónoklatok napja volt, de többen fölszólaltak, megköszönve e találkozás lehetőségél. A nőklub tagjai szavalattal, énekkel kedveskedtek a jelenlé­vőknek; a nyugdíjasklub tangó­harmónikása pedig igazi jó hangu­latot teremtett. Időközben a tányé­rokba került a finom, ínycsiklan­dozó babgulyás, amely Horváth Ferenc, Mészáros László és Szik­szói Ferenc szakácstudományát dicséri. Kóstolás közben a kezdettől fogva családias hangulat még ol­dottabb lett. Megnyíltak a szívek: a baráti beszélgetések során a há­zigazdák és a vendégek jól egy­másra találtak. Azt is megtudtuk, hogy a jelen­lévők csak jelképes összeggel já­rultak hozzá a rendezvény sikeré­hez. A költségeket az esztergomi nőklub és a városi szakszervezet vállalta magára. Az előkészítést ­berendezés, terítés - Ganda Ká­roly né, Kovács Mátyás né, Kör­nyei József né, Mészáros László, Nyitrai József és Veres né Ilonka végezték. Az időjárás nem volt igazán jó, de az idősek napján a szívekben indián nyár honolt. Ott és akkor senki sem volt öreg... Kiss Csaba Tolnai Gyuláné Esztergomban Tolnai Gyuláné, a róla elneve­zett, matematikai logikára épülő heurisztikus módszer megalkotója a közelmúltban háromnapos tan­folyamot tartott a tanítóképző fő­iskolán. Módszerében rendkívül kiemelt szerepet kap a ritmus, a mozgás, az akusztikai és a vizuális élmény Összekapcsolása. A sok gondot okozó hangössze­olvasást pedig rím variációk eléne­keltetésével teszi élményszerűvé: la-lá-le-lé-li-Ií-lo-ló-lö-lő-lu-lú-1 ü-lű. A gyermekek egy programfal segítségével - képünkön - tanul­nak meg olvasni, amelyen kör-, háromszög- és négyzetprogramok találhatók. Az első tábla I.O/2 például azt jelenti, hogy a gyerekeknek olyan szavakat kell mondaniuk, ame­lyekben második helyen az „a" be­tű található: nap, kar, hat, csap... A program - amely idehaza a gáncsoskodások ellenére egyre in­kább elterjedt, külföldön is nagy sikert aratott. A módszer angol és német adap­tációja már elkészült. s.j.

Next

/
Thumbnails
Contents