Esztergom és Vidéke, 1993

1993-08-26 / 34. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Húsz é v oromé Két évtized, legkevesebb három­száz koncert, többszáz résztvevő, világhírű tanárok, többezres hallga­tóság: vázlatpontjaiban is hiányos mérleg a gitárfesztiválok soráról. Szendrey-Karper László jelentke­zett az ötlettel jó húsz évvel ezelőtt Esztergomban: kevéssé elismert hangszere, a klasszikus gitár művé­szeinek, tanulóinak szeminárium­és koncertsorozatot szervezne. Az ötletből tett, majd hagyomány lett: polgárjogot nyert a városban az in­tim terek muzsikája. Megismerked­hettünk egy sok vitát kiváltó formá­cióval, a nagylétszámú gitárzene­karral is; hallhattuk, hogyan tölti be a majd' egynemű muzsika a Bazilika hatalmas terét. A helyszín kísérlete­zésre is lehetőséget teremtett Mester­kurzusokon tanulhattak a legnagyob­baktól a fiatalok, s a modern zene sokszor idegen világa is meghódítot­ta a pódiumot: ősbemutatók sorjáztak egymás után kétévenként. Ebben az évben a dzsesszgitá­rozás, a flamenco-stílus is tan­anyaggá vált. Másik újításként a Zöldház-béli koncertek mellett ká­vézók, klubok alkalmi pódiumain is feltűntek a fesztivál zenészei. A mérleget dr. Bárdos Istvántól várjuk, aki töretlenül képviseli Szendrey-Karper László elképze­léseit A világszerte ismert művész két évvel ezelőtt meghalt. De az ez­évi koncertsorozat és záróelőadás méltó volt hozzá. Az és úgy szólt a hatalmas, nem jó akusztikájú térben, aminek ő is örült volna. (Ne feled­jük: itt igazán a Bazilika csodálatos hangú orgonája van igazán „itt­hon"!) A koncertet a Nemzetközi Gitár­fesztivál Bakfark Bálint Gitárzene­kara kezdte. Jüan Antonio Muro ve­zényletével először Hándel Vízize­néjének két részletét adták elő - Eöt­vös József átdolgozásában. Talán ez a nyitó mű volt az, amely nem igazán igényli a gitáron való megszólaltatást Gazdag, telt, hatal­mas létszámú vonós- és fúvóskart igénylő, csillogó, dübörgő zene ez még piánóiban is. Igazán Agai Karola kísérőjeként volt nagyon jó az együttes: Ope­raházunk örökös tagjának Bach­kantátája (Liebster Herr Jesu) és Schubert-dala (Ave Maria) a mű­vésznő biztos énekhangját, drámai és lírai erejét bizonyította. A nagy meglepetés a kevésbé ismert Stra­della-mű volt: a Piéta Signore gyönyörűen szárnyalt a visszhang­zó falak közt Koncertzenekarként az ősbe­mutatóval bizonyított az együt tes: Madarász Iván Canti Coeles­tis című műve erre az akusztiká­ra, erre a hangszerre, ennek az „alkalmi" zenekarnak íródott. Mind hangszerjátékuk, mind - s ez kellemes meglepetés - „koncer­táló" énekhangjuk kipróbáltatott Sikeresen. Az érdekes, újrahallga­tandó és megismerendő mű nagy si­kert aratott a zsúfolt Bazilikában. Rövid szünet után a gitárt erede­ti szerepkörében, szólóhangszer­ként hallhattuk. Katona Péter és Katona Zoltán duója mellett a fesz­tivál két legmarkánsabb egyéni­sége, Wolfgang Lendle és Eötvös József (Szendrey-Karper méltó örökösei!) arattak nagy sikert hi­bátlan Bach-játékukkal. Két műsorszám között dr. Kö­nözsy László polgármester meghí­vó szavai is elhangzottak: „Várjuk a világ gitárosait két év múlva, a következő fesztiválra! Mindent megteszünk annak érdekében, hogy jól érezzék magukat!" A koncertet felvételről nagyon sokan láthatták. A Duna tévé 22-i adásában - melyet műholdról Eu­rópa bármely részén élvezhettek ­részleteket közvetítettek váro­sunk világhíres eseményéről. (Rafael) Főszékesegyházurtk felszentelésének 137. évfordulójára, 1856. augusztus 31-ére emlékezik az egyházmegye vezető plébániája. Louis Vierne Ve­gyeskarra és két orgonára írt műve, a Messe Solennelle - Ünnepi Mise ­hangzik fel az augusztus 29-i, vasár­napi szertartás keretében, fél 11-kor. A huszadik századi francia zene­szerző művét öt évvel ezelőtt éne­kelte el először a Strigonium ének­kar, melyet Baráti István orgonamű­vész, főszékesegyházi karnagy irá­nyít. Az együttes állandó darabjai közé tar­tozó műről kérdeztük Baróti Istvánt: - Rendkívül érdekes, ahogyan - szi­gorúan ragaszkodva a liturgiához, a szöveghez - párbeszédet folytat egy­mással a két hangszer és a kórus. Mi volt a célja a zeneszerzőnek? - Valószínűleg az, hogy a több irány­ból érkező zenével nagyobb hatást ér­jen el. - Különös élvezettel adják elő ezt a művet. Miért? - Mert szeretjük. Mert jó. És alkal­munk is van rá, hiszen van két orgo­nánk! -Két orgona folytat „párbeszédet." Ezt hogyan oldják meg? Milyen álla­potban van a szentélyben lévő hang­szer? - Még lehet rajta játszani. Termé­szetesen azt is fel ía'vánjuk újítani. Egyébként az ilyen alkalmakkor ta­nítványaim játszanak rajta. -Hihetetlen energiákat fektet be kar­nagy úr hangszere építése érdekében. Tavaly megjöttek az új, hatalmas sí­pok és még mindig nem sikerült őket beépíteni. Miért van rájuk szükség? - Ez a templom főszékesegyház. Méltó hangszert kíván és ehhez elen­gedhetetlen, hogy bővítsük, felújít­suk. - Beszélgettünk már a világkiállítás idejére tervezett orgonafesztiválról. Sikerülni fog? -Nagyon jó lenne! Lenne itt egy ide illő fesztivál, szerintem nagy siker­rel. Éppen két gitárszeminárium kö­zött lennénk 1996-ban, éppen ak­kor zajlik az expó. Hatalmas töme­geket vonzana, ha ezen a hangsze­ren - és a városban másutt is! ­zenésztársaimmal játszanánk, egy­mást tanítanánk. -Igen, az orgona nem csak egyházi hangszer. Prózai kérdés a végére: Pénz. Mire elég? Ki segíthetne? - Ami van, kiegészítésre szorul. Hogy mennyi kellene? Hogy kinek kellene segíteni? Nem segítségért kuncsor­gok, hanem azért ^mi ahhoz kell, hogy méltó hangszere legyen az egy­házmegye főtemplomának. - erbé ­Ki nyer ma? ­Esztergomban Nagyon valószínű, hogy egymás­ra vártak a város játékos kedvű ze­neszeretői és a gitárfesztivál hallga­tói, tanulói, mert az agusztus 12-i rádiós vetélkedőműsor majdnem el­maradt: öt perccel adás előtt sikerült csak felbiztatni részvételre a későb­bi nyertest, Jászberényi Erikát. Pedig Czigány György kérdései nem voltak nehezek, inkább a zenei idézetek válogatása volt ravaszabb. A legelső kérdésre egy gitárosnak könnyű volt felelni: Szendrey-Kar­per László játszott Bachot, majd a fesztivál ügyének továbbvivője, a játék vendége, Ágai Karola felvétele hangzott el a Bánk Bánból (Melinda Tisza-parti jelenete). Harmadikként szintén esztergomi „téma": Monteverdi, részlet a Pop­pea megkoronázásából - sikerült. Összejött a negyedik is (Liszt: Esz­tergomi mise). Az ötödik kérdésre a város mindentudó újságírója, Cs. Nagy Lajos válaszolt. Kevesen tud­ják, hogy Beethoven felajánlott egy misét a városnak, nem jutott volna honorárium - aztán végül Szentpé­terváron mutatták be. Hiába, csak a szépre emlékezünk... A fiatal zenész a pénzjutalom mellé archív lemezeket is kapott, a fesztivál névadójának felvételeit Gratulálunk! R.B. Ünnep a Bazilikában

Next

/
Thumbnails
Contents