Esztergom és Vidéke, 1993

1993-01-27 / 4. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE HÍREK—ESEMÉNYEK—TUDÓSÍTÁSOK Testületi ülés előtt A január 28-i képviselő-testületi ülés napirendi pontjai között jelentős szerepet képvisel Esztergom város 1993. évi költségvetési rendeletének megalkotása. A testület második fordulóban tárgyalja az előterjesztést. Kiemelkedő fontosságú részletek: 1. § Esztergom város képviselő-testülete az 1993. évi önkormányzati költségvetés bevételi és kiadási főösszegét 1 milliárd 895 millió 514 ezer forintban állapítja meg. Esztergom Város 1993. évi önkormányzatiköltségvetési mérlege Megnevezés Adatok: EFt-ban Eredeti előirányzat BEVETELEK 1. Intézményi alaptevékenység 2. Intézményi egyéb bevételek 3. Intézményi vállalkozói bevételek 4. Kamatbevételek 5. Intézmények folyó bevételei összesen 6. Helyi adók 7. Átengedett központi adók - Személyi jövedelemadó - Gépjárműadó 8. Környezetvédelmi és műemlékivédelmi bírság 9. Lakosságtól és különféle szervektói származó különféle bevételek 10. Önkormányzatok folyó bevételei össz.: 11. Épületek, építmények értékesítése 12. Földingatlan értékesítés 13. Vállalkozási bevétel osztaléka 14. Tárgyi eszközök, föld és immateriális javak értékesítése 15. Privatizációból számiazó bevétel 16. Felhalmozási célú átutalások az önkormányzati intézményeknek 17. Felhalmozási célú átutalások lakosságtól 18. Önkormányzati költségvetési támogatás 19. Egészségügyi működésre átvett pénzeszközök 20. Egyéb célra átvett pénzeszközök 21. ÁFA visszatérítés 22. Előző évi pénzmaradvány igénybevétele 23. Fejlesztési célú hitel bevétele BEVETELEK MINDÖSSZESEN: 127.995 27.140 15.396 18.813 189.344 25.500 137.466 6.000 500 10.596 180.062 60.000 3.000 63.000 1.000 679.101 732.463 3.044 12.500 20.000 15.000 .895.514 KIADASOK 24. Költségvetési szervek folyó kiadásai Ebből: - béralap TB járulék 25. Felhalmozási és tőke jellegű kiadások 26. Önkormányzati egymás közötti átutalás 27. Általános tartalék Működési tartalék Fejlesztési tartalék Intézmények felújítása 28. Céltartalék 29. Fejlesztési célú hitel, kötvény visszaf. KIADÁSOK MINDÖSSZESEN: 1.762.495 706.943 311.041 65.794 5.000 5.000 6.000 30.000 21.225 1.895.514 Az önkormányzatok igazgatási feladatai jogszabályok alapján bővültek. (Munkanélküliség, útlevél, ingatlanvagyon kezelése, honvédelemmel, polgári védelemmel összefüggő, valamint új szociálpolitikai feladatok). Az igazgatási feladatok növekedése miatt a településüzemeltetés normatív állami hozzájárulása 3000 forintról 3950 forintra emelkedett. Rendelet a közterületek használatáról - előterjesztő: Brassai György TKB elnök. A rendelettervezet több alkalommal került már a napirendi pontok közé, előterjesztése időhiány miatt elmaradt, elfogadása- és betartatása! - esetén a város rendjében lényeges javulás várható. Egészségügyi alapellátás vállalkozási formában - előterjesztő: Balogh Péter alpolgármester. Részlet a vállalkozó orvosokkal kötendő megállapodás szövegéből: „...Az önkormányzat az egészségügyi alapellátás feladatával a vállalkozást azzal a feltétellel bízza meg, hogy az egészségügyi szolgáltatás színvonala nem romolhat. Ezért az önkormányzat a háziorvosi ellátást a megfelelő módon ellenőrizni fogja." Lakossági távfűtés támogatása szociális alapon - előadó: dr. Antalics Mihály ESZB elnök. Részlet az előterjesztésből: „A segélyezési albizottság a II. félévben mintegy 800 kérelmet bírált el, a kéAz Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság az 1993. évi finanszírozás végleges összegét még nem közölte, a végleges szám közlése után ez a bevételi összeg, valamint a Vaszary Kolos Kórház 1993. évi költségvetése is változik. Kertváros költésgvetésének részletei: BEVÉTELEK: Normatív állami hozzájárulás: Személyi jövedelemadó 3o %-a: Gépjárműadó: Átengedett bevételek: Saját bevételek: 1993. ÉVI BEVÉTELEK ÖSSZESEN: KIADÁSOK: Működési kiadások: Gázberuházás: Beruházást előkészítő tartalék: 1993. évi kiadások összesen: 63.687 25.113 l.o96 26.2o9 9.o5 98.951 86.612 3.ooo 913 9o.525 Részletek dr. Könözsy László polgármester írásbeli előterjesztéséből: „A helyi önkormányzatok 1993. évi költségvetési szabályozási feltételei alapvetően nem változtak meg -1992höz képest. Az önkormányzatok gazdasági alapja, költségvetése továbbra is a forrásorientált szabályozásra épül. relmezők megsegítésére közel 5 millió forint támogatást utalt át a KOMTÁVHÓ-höz. ... A szociális alapon történő elosztás hatékonyan segített nehéz helyzetben lévő családokon.... Mivel a nehéz helyzetben élők száma rohamosan nő, a bizottság továbbra is javasolja a távfűtési támogatást. Beszámoló az OPEION alapítvány és a Településközi Szövetség munkájáról - előterjesztő Sipos Imre JSZB elnök. Telefoninterjú az előterjesztővel: - Miért kell megvizsgálni az alapítványt? - Előírás szerint vizsgálja a képviselő-testület az alapítvány működését. Az eddigiekről kialakult egy jogi vélemény. A könyvvizsgálat szerint pénzeszközeik felhasználásában vannak szabálytalanságok. A képviselőtestületnek arról kell most döntenie, hogy ezek után a városrendezésre, a rendezési tervek további kidolgozására az OPEION alapítványt kéri-e fel. Jogi visszaélésről nincs szó, csak pénzügyi szabálytalanságról.. - Balogh Akos, az alapítvány ügyvivője mennyire ismeri a könyszakértő munkáját? - Ott volt azokon a bizottsági összejöveteleken, amelyeken az alapítvánnyal foglalkoztunk. Gondolom, a jelentős mennyiségű anyagot megkapta, vagy meg fogja kapni ő is és jelen lesz az ülésen. AZ ORVOS DILEMMAJA ...ki tudja, hogy az életet halálra ráadásul kapja, s mint talált tárgyat visszaaadja bármikor, ezért őrzi meg... (József Attila) A Magyar Hematológiai Társaság és a Magyar Onkológusok Társasága a Vaszary Kolos Kórház szervezésében tudományos ülést tartott január 13-án a Városháza tanácstermében. Kollégáit dr. Szontagh Csaba orvosigazgató köszöntötte: -A gyógyíthatalan betegségek diagnózisának közlése terén bizonytalan, de biztató kezdet elején vagyunk. Ha a modem társadalmak szokásait öszszehasonlítjuk más, zárt közösségek szokásaival, megfigyelhetjük, hogy a halál tényének „kezelésében" alulmaradunk. Lehetséges-e a halál emberi módon való megélése? Itt, nálunk majd mindenki kórházban születik és hal meg - ezen állítás másik fele nem vet ránk jó fényt. A halál humanizálása: ez az orvostársadalom egyik célja; más, emberibb keretek között lehessen megválni az élettől. Ezután Dr. István Lajos professzor, a szombathelyi Markusovszky Kórház egyetemi tanára Az orvos dilemmája címmel tartott előadást, őt dr. Muszbek Katalin, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa követte A pszichológus lehetőségei című referátumával. Az előadások után kerestem meg dr. Zámbori János főorvost, a tanácskozás szervezőjét. - „ ...a Hospice mozgalom fő célkitűzése a kórházi és az otthoni ápolás összhangjának megteremtése." - ezt írja a meghívó. Milyen a mai gyakorlat a menthetelen betegek esetében? - Elvileg az orvos nem tagadhatja le a tényeket. De a gyakorlatban ezt megszegik. Hiszen a legvégső kérdésről van szó, s adott esetben árthatunk. - A kórházi ápolás idején mindig kialakul valamilyen kontaktus a gyógyító és a beteg között, ez segít? - Nézze, tény, hogy vannak gyógyíthatalan betegek. Mit tesz az orvos? Mire gondol? Először is: félti betegét az összeroppanástól. Mindannyiunkban ott van az empátikus, beleélő képesség. Ugyanakkor a betegnek joga van tudnia betegségéről! De csak azzal közölhetjük a megfellebbezhetetlen tényt, aki erre engedélyt ad. S nagyon nehéz beszélgetések előlegezik meg - hiszen van, aki mereven elzárkózik, van, aki ellenkezőleg: ekkor nyugszik meg, kezd a visszavonhatatlan ismeretében intézkedni... Természetesen, ismétlem: csak azokkal közölhetjük, megfelelő előkészítés, együttműködés során, aki tudatuknál vannak, cselekvőképesek. - Miért szervezték a tanácskozást? - Egy újfajta gondolkodásmódról, az ez iránti igényességről próbáltunk beszélgetni.