Esztergom és Vidéke, 1993

1993-08-19 / 32-33. szám

244 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Esztergomi Szent István-ünnepségek 1938-ban 1938-at két jelentős egyházi esemény tette nevezetessé, de mindkettő szorosan kötődött a hivatalos államhatalomhoz is. Budapesten tartották az eucharisztikus kongresszust és 1938-ban emlékeztek meg Szent István király halálának 900. évfordulójáról. Esztergom, a magyar katolikus egyház központja, Szent István szülővárosa is jelentős szerepet játszott az egész éven át tartó megemlékezések sorozatában. A budapesti bemutatás után az „Aranyvonat" elsőnek Esztergomba hozta a Szentjobbot. 1938. május 31-én a vasútállomásról a Bazilikához vitte az ünnepi körmenet az ereklyét. A Bibliotéka előtt csatlakozott az ereklyevivőkhöz Pacelli bíboros, pápai legátus, dr. Serédi Jusztinián hercegprímás, a kíséretükben lévő bíborosokkal. A Bazilika előtt dr. Radocsay László főispán mondott beszédet, majd a Bazilikában Mészáros János érseki helytartó, a Szentjobb őre mondott imát. Délután 3-kor óriási zarándoksereg előtt dr. Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök mondott szentbeszédet. A Szent István jubileumi évet szervező esztergomi bizottság augusztus 13-20 között egy fényes rendezvénysorozattal tisztelgett a szent király emléke előtt. Az országos események sorába tartozott augusztus 15-én a Nagyboldogasszony-napi ünnepi felvonulás az Árpád-házi szentek ereklyéivel, a jubileumi szentmise, amelyet a hercegprímás celebrált, valamint az Árpád-házi királyi palota és a Szent Tamás-hegyi Szent István emlékmű felavatása. Az ásatásokat és a négy évi munka után megtekinthető királyi várat Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel. A Szent István megkoronázását bemutató domborművet Hóman Bálint beszédével avatták fel. Mint vallás- és kultuszminiszter, ő nyújtott anyagi támogatást a Szent Tamás-hegyi dombormű kivitelezéséhez, a felvezető út kiépítéséhez. Még 1937-ben felmerült Esztergomban a gondolat, hogy az egész országban nagy fénnyel megünnepelt jubileum mellett Esztergom 1938-ban emlékezzék meg a vár falai alatt halálos sebet kapott katonaköltőről, Balassa Bálintról. A Komárom-Esztergom Vármegyei Vitézi Szék Társadalmi Bizottsága kezdeményezte a szoborfelállítást, amelyhez erkölcsi támogatást kapott dr. Lepold Antal kanonoktól, aki mind a szervező munkában, mind Balassa Bálint költői nagyságának bemutatásában nagy szerepet játszott. A költő szobrának felállítása szervesen kapcsolódott a jubileumi ünnepségekhez, hiszen ő az esztergomi vár visszavételéért, a kereszténységért harcolt. Dózsa Farkas András szobrának felállításáért sokat tett a megyei vitézi szék Társadalmi Bizottsága. A szobor felavatását és a vitézek zászlóavatását augusztus 14-re időzítették, a Nagyból dogaszszony-napi ünnepségek előtti napra, ami lehetővé tette, hogy sokan mindkét nap jelen lehessenek. Délután fél négykor a Hősök szobrának koszorúzásával kezdődött az esemény, majd a Várhegy tövénél került sor a Szent Istvánt és a vitézi címert ábrázoló zászló felavatására; a kormányzó nevében a szobornál vitéz szinai Szinay Béla nyugalmazott altábornagy, vitézi törzskapitány mondott avató beszédet. Dr. Lepold Antal a művészt, majd a költőt méltatta: „Balassa Bálint meghalt az Istenért és a hazáért. A vértanú bronzszobra örök figyelmeztetés, hogy nincs veszve az az ország és az a nemzet, amelynek fiai az életnél nagyobb értéket is ismernek, de elevenen meghalt az az ország, amelynek fiai eszményekért meghalni már nem tudnak." Lepold szavai után a kormányzó koszorúját helyezték el, majd Glatz Gyula polgármester a város nevében átvette a szobrot. Hat órakor pedagógiai kiállítás nyílt a városban, majd zenés tiszteletadás a hercegprímás, a helyőrség, a főispán, az alispán és a polgármester előtt. Este 9 órakor ünnepi hangverseny volt a Katholikus Legényegyletben, miközben fél tízkor tűzijáték röppent fel a Várhegy északi bástyájáról. A jubileumi év szép emléket hagyott a városban, augusztus 20-án ünnepi szentmisével és szentbeszéddel zárultak az esztergomi Szent István ünnepségek. Ortutay András 1938. augusztus 15.: vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót az esztergomi várhegyen díszszázad köszönti, majd dr. Serédi Jusztinián hercegprímás, gróf Teleky Pál kultuszminiszter, Glatz Gyula polgármester és dr. Frey Vilmos alispán társaságában a királyi várpalota ásatásaihoz indul... (dr. Abonyi Géza fotóját a Megyei Levéltár őrzi) Hetven éve így írt az Esztergom és Vidéke 1923. augusztus 15. Nagyboldogasszony napja a főszékesegyházban. Ma, Magyarok Nagyasszonyának napján délelőtt 9 órakor ünnepi nagymise lesz a Bazilikában, melyet dr. Csemoch János bíboros-hercegprímás fog celebrálni fényes segédlettel, mely után szentbeszédet fog tartani. 1923. augusztus 19. Szent István napja a Bazilikában. Esztergom városa évről-évre méltó kegyelettel ünnepelte nagynevű szülötte, Szent István király napját. Ezidén az ünnepi szentmisét d.e. 9 órakor a Bazilikában dr. Kohl Medárd félsz, püspök fogja celebrálni fényes segédlettel, míg az ünnepi szentbeszédet Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő fogja mondani. 1923. augusztus 23. Szent István napját a szokásos fénnyel ülte meg Esztergom városa. Ezen a napon igen sok vidéki kereste fel városunkat. A Bazilikában ünnepélyes nagymise volt, melyet dr. Kohl Medárd félsz, püspök végzett fényes segédlettel. Az ünnepi szentbeszédet Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő mondotta. Az istentiszteleten a megyei és városi hatóságok képviselői díszmagyarban jelentek meg. Kivonult ezenkívül a m. kir. honvédség is.