Esztergom és Vidéke, 1993

1993-07-22 / 28-29. szám

227 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Július 18-án aláírták Maintal és Esztergom testvérvárosi szerződését (részletes tudósításunk a következő számunkban jdenlk meg) PILISMARÓT AZ ESZTERGOMI RÉGIÓT ERŐSÍTI RÖVIDEN A pilismarótiak több mint hatszáz éve kötődnek Esztergomhoz. Lakos­sága a diákoktól egészen az öreg korig valamilyen ügyben bejár a városba. Ugyanakkor a több mint ötszáz hétvé­gi ház és nyaraló esztergomiakat vonz Pilismaró tra. Pilismaróton jártamban sok isme­rőssel - őslakossal és nyaralóval - ta­lálkoztam. Ismerősök fogadtak a köz­ségházán is. - Benkovics László polgármester pilismaróti „esztergomi". Jól mon­dom? - Esztergomban születtem 1953. június 3-án. Családunk tősgyökeres pilismaróti, a tizenhetedik századig tudtuk visszavezetni az eredetét. A Bottyán technikumban végeztem és a Szemüvegkeretgyárban dolgoztam. A katonaság után a villa­mosmérnöki kar esti tagozatán két és fél évet jártam, de a nősülés és a ház­építés közbeszólt. így együtt már nem ment. A gyárban kalorikus energetikus voltam, majd beruházó. A gyári fejlesztések mellett városi beruházásokon is dolgoztunk: a sport­csarnok építése, a prímás-szigeti csó­nakház és sporttelep létesítése... Hu­szonegy évig jártam be naponta, ami­kor 1985-ben tanácselnök lettem. A rendszerváltás utáni választáso­kon három jelölt közül, 84 százalékos lakossági támogatással 1990. szep­tember 30-án polgármesternek válasz­tottak. Ám ma is jó kapcsolataim van­nak Esztergommal. Önkonnányzatunkat én képviselem az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara idegenforgalmi tagozatában. Nagyobbik fiunk a Szent István gim­názium tanulója. Továbbá hivatali és magánügyek kötnek Esztergomhoz. - Milyen most az élet Pilismaróton? - A munkaképes lakosság kilencven százaléka Esztergomban kapott mun­kát, a többiek az erdészetnél, a terme­lőszövetkezetben és a fafeldolgozó­ban. Az év elején 204 (22,3 %!) munka­nélküli volt, mára ez a szám 180 főre csökkent. Az idénymunkák és a köz­ségi közhasznú munkák révén. A 9 tagú képviselő-testület és a hivatalno­kok irányítják a község hétköznapjait. A 200 fős iskolát, a 92 fős óvodát, a művelődési házat, az idősek klubját, az orvosi rendelőt... A működési feltételeket megterem­tettük. A lakóházak 75-80 százaléká­ban van vezetékes víz, 21 kilométeres utcahálózatunk 70 százalékban szilárd burkolatú. Fejlesztési terveink is vannak. A Dömössel közös kilencvenes crossbar telefonközpont kicsi. Közel 300 tele­foni génylőnk van. Ez évben megtaláljuk a bővítés módját. Nagy összefogással helyreál­lítottuk tűzkárt szenvedett iskolánkat. A sporttelep mellett 36x18 méteres küzdőterű tornacsarnokot építünk né­zőtérrel. A 45 milliós beruházást 3 év­re terveztük. Igényesek a marótiak, de jó adófizetők is. Négyféle: kommuná­lis, idegenforgalmi, iparűzési és telek­adó van. Havonta 10-12 oldalon jelenik meg a Pilismaróti Hírek, az önkormányzat anyagi támogatásával. Markosi Lajos, dr. Beer Miklós, Zsoldos Gábor, Piat­rik István, Kullikné Pintér Zsuzsa és Drexler György sokat fáradoznak érte. A „Közhírré tétetik" rovat minden közérdekű hírt, határozatot, döntést tartalmaz. A lapunk ingyenes. Minden házhoz eljuttatjuk. - Milyenek látja ma Esztergom ­Pilismarót kapcsolatát? - A lakosság körében továbbra is szoros a kötődés. Több esztergomi család itt épített és lett maróti. De min­denkit Esztergomhoz köt az üzletháló­zat, a középiskolák, a zenede, a kór­ház, a számos kulturális rendezvény. Elfogadható a buszközlekedés is, és közel 300 gépkocsi van a községünk­ben, sokan azzal járnak be. A közigazgaztás változásával önál­lóbbak lettünk. Ám most kevesebb az információnk. Meg kell találni a ko­rábbi tanácsi városkörnyéki bizottság „pótlását". A kapcsolatainkat szorosabbá kell tenni. A Duna völgyében Esztergom, Pilismarót, Dömös, Tát egységes fej­lesztést kíván. Az esztergomi régiót csakis közös akarattal tudjuk képviselni. Ebben akár a megyei közgyűlésben, akár még „feljebb" is Pilismaróira ma is számíthatnak! (Pálos) Benkovics László a községháza előtt A Vértesi Hőerőmű Rt. megbeszé­lést hívott össze a Komtávhő Rt tar­tozásainak rendezésére. Javaslatuk: az önkormányzatok adjanak garanciát a tartozásokra jelzálogjog biztosí­tásával önkormányzati vagyonra (táv­hőrendszer). A repülőtér önkormányzati tulaj­donba kerülése: az ÁVÜ a közvetlen megállapodást javasolja. Akimutatott értékkülönbözet 50 millió Ft, melyet kompenzálni kell. Kompenzáció lehet ingatlan, kárpótlási jegy stb. Július 9. Az Égáz és a Főgáz kép­viselőivel Esztergom város illeté-ke­sei egyeztettek: hamarosan folytatód­hat a gázvezeték építése a város többi részén. A Megyei Közúti Igazgatóság szakembereivel aktuális feladatokról tárgyaltak a Műszaki Iroda illetékesei: - 11-es számú tehermentesítő út, - Esztergom-Dorog térségében busz­közlekedés módosítása, - a Sötétkapu megnyitásával kap­csolatos feladatok, - a rendőrségi csomópont helyzete. Csenkei-híd: a Dunadűlő elektro­mos hálózatának üzembe helyezése június 30-án megtörtént. A Belügyminisztérium a TÁKISZ­on keresztül értesítette az önkormány­zatot arról, hogy az 1993. június havi önkormányzati igény alapján gyer­meknevelési támogatás és munkanél­küliek jövedelempótló támogatása cí­mén pótelőirányzatot adott. Június 25-én az esztergomi Határő­rizeti kirendeltség ünnepi megemléke­zést tartott a Határőrség napja (június 27.) alkalmából. Július 9-én a Vaszaiy Kolos Kór­házban megtartották a szokásos Sem­melweis napi ünnepséget

Next

/
Thumbnails
Contents