Esztergom és Vidéke, 1993

1993-07-22 / 28-29. szám

223 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke az elmúlt hét végén Esztergomban járt, közel két napon át ismerkedett a vá­rossal. A Bazilikában tett látogatása so­rán találkozott dr. Dékány Vilmos segédpüspökkel, majd meghallgatta Baráti István orgonajátékát fenn a kóruson. Hosszan beszélgetett dr. Könözsy László polgármester társa­ságában az ismert orgonaművésszel és hangszerépítővel, aki elmondot­ta, hogy mekkora munka közepén rekedt meg a gyönyörű hangszer fel­újításával: - Az expó idején lesz 140 éves a székesegyház. Orgonafesztivált rendezhetnénk, ha elkészülne a munka. Itt vannak Magyarország legnagyobb orgonasípjai, hónapok óta nem tudjuk őket beépíteni. Ez a templom rangjához méltó hagszert kíván! A város vendégét a Vármú­zeumban dr. Horváth István régész kalauzolta végig. Ezután exkluzív interjút adott lapunk számára. - Talán kicsit tolakodóan, de fél napon át „követtem" Önt városunk­ban. Milyen élményekkel távozik? - Nagyon mély élményekkel. Úgy is, mint hazatérő magyar, de úgy is, mint külföldi turista figyelem a hazai dolgokat. Azt hiszem, keve­sen tudják, hogy itt milyen hatások­ban lehet a látogatónak része, és mi­lyen átfogó történelmi élményeket lehet átélni. Azt hittem, az itteni ré­gészeti feltárásokat fél óra alatt át lehet tekinteni. Három órát eltöltöt­tünk az esztergomi Vármúzeum­ban, és még mindig nem jutottunk a végére. - Ön szerint milyenek mai lehető­ségeink, hogy mindazt az értéket, ami itt található, megmutathassuk s a világ elé tárhassuk? - Nagyon fontos lenne, ha össze­fogna ez a térség, Esztergom, Dö­mös, Visegrád. Történelmi hátterük összefüggő. Kifelé azt látom fon­tosnak, hogy - legyenek a vendégek külföldi magyar csoportok, vagy külföldi turisták - egy nagyobb tér­séget tudjunk „kiajánlani". így nem egy várossal, egy műemlékkel, ha­nem egy sorozattal találkozik a kül­földi vendég, s akkor azt gondolja, hogy ide érdemes eljönni, mert itt sok minden található, látható. Ha csak a Bazilikáról tud a kiránduló, akkor eljön ide Budapestről, majd visszamegy. Azt kellene elérni eb­ben a térségben, a Dunakanyarban, hogy a turisták idejöjjenek és itt tar­tózkodjanak. Innen menne be Buda­pestre, mert itt kellemes környezet­ben tud pihenni. Ezt kell kiépíteni! Több szállodai férőhely, több minő­ségi szálló, szép, zöld környezetben, szórakozási lehetőségekkel - legyen az tenisz, golf, lovaglás. Strandokra, úszómedencékre van szükség - úgy tudom, vannak itt termálforrások, melyeket jobban ki lehetne használ­Lehorgonyozni a vendéget... ni. Tehát meg kellene alkotni az itt-tartózkodásnak, a kellemes itt­tartózkodásnak az alapjait. S akkor innen lehetne elmenni, meglátogat­ni a visegrádi, dömösi, szentendrei múzeumokat - hogy a helyieket ne is említsem, mert az magától értető­dő. Vagy a Prímás pince! Nem min­dennapi élmény ott ebédelni, vacso­rázni! ják az egész turistaszezont. Nem­csak júliusra, augusztusra gondo­lok, hanem átfogóan áprilistól októ­berig. Ez aztán egy önmagát tápláló folyamat, ha jön a vendég, itt marad, itt költ, aztán abból a jövedelemből jól jár a vendéglátó, adóiból az ön­kormányzat vissza tudna forgatni a vendéglátás, vendégforgalom to­vábbfejlesztésére. Dr. Könözsy László, Téglássy Tamás és dr. Horváth István - Amerikai idegenforgalmi szak­embertől hallottam a közelmúltban: a magyaroknak nincs stílusa. Bán­tott ez a kifejezés, aztán elgondol­kodva rajta úgy érzem: van benne valami. Mi válthatta ki ezt a kifaka­dást? - Múltunknak vissza kell állítani a fényét! Bíboros úrral társalogtunk erről, mikor bemutatkozó látogatá­sonjártam nála. Őt is nagyon érdekli ez a dolog, ugyanezen okokból. Esz­tergom a katolikus egyház központ­ja volt és ma is az - történelmi hagyományaival együtt. Ezt a szere­pét vissza kell állítani. Tükrözze ezt jobban a város vendégforgalma! Eseményekben lehetne jobban kife­jezésre juttatni ezt. Vannak már kü­lönböző rendezvények a Baziliká­ban, ezeket lehetne gazdagabbá, hí­resebbé tenni. Eseménysorozatokat kell összeállítani. Például éppen ezen a hétvégén vannak a várjáté­kok Visegrádon. Ez két nap látvá­nyosság, érdekesség. Az ilyen ese­ményeket láncra kellene fűzni, hogy egyik hétvégén Visegrád, a másikon Esztergom, a harmadikon egybe­kapcsolni Budapesttel, mert innen oda nem nehéz eljutni. - Itt tartani a vendéget... - Pontosan! Itt lehorgonyozni a vendéget és aztán élménydús prog­ramokat kidolgozni, amelyek átfog­- Sőt! Megnyílhatnánk a Felvidék felé is, ha sikerülne a hidat újra felépíteni... -Ez természetes! Ha ez sikerülne, nagyon sokat jelentene, új, jelentős határátkelőhellyé válna Eszter­gom, növekedne a forgalom a fővá­ros irányába is, és nemcsak a Felvi­dék, hanem Észak-Európa felé is megnyílnánk! A 10-es, 1 l-es utakat helyrehozva, forgalmukat koordi­nálva kellene a hidat újjáépíteni. Nem lenne rossz 1996-ra mindezt megvalósítani!!! - Nem illó dolog első találkozás­kor pénzről beszélni. De ez most ki­kerülhetetlen. A közelmúltban ké­szült Önnel egy egész oldalas interjú a Magyar Hírlapban és abban egy komoly összeget, négy milliárdot említ. Nem tudom, mekkora ez az összeg - miben tud segíteni? Mennyit tud lendíteni ebben a re­cessziós világban ez az idegenfor­galmon? - Sokat. Ez azt tenné lehetővé, hogy jelentősebb létesítményeket, projekteket beindítsunk s megvaló­sítsunk 1996-ra. Minőségben kell komolyan előbbrelépnünk, nyugati vendégek elvárásait biztosítanunk. Egy ilyen szép kincstárnak, Vármú­zeumnak, Bazilikának megvan a vonzereje. A vendéget az taszítja vissza, hogy mikor a határon átkel, bemegy a mosdóba, s ott nem azt a higiéniát találja, amit Ausztriában, Svájcban, Amerikában megszokott Azután: nincsenek turista informá­ciós irodák! Függetlenek, amelyek nem profitra működnek. Városi, ön­kormányzati információs iroda: en­nek minden jelentősebb helysé­günkben lennie kell! Ezeket tud­nánk orvosolni, ezeket a hiányossá­gokat, minőségi problémákat -Kezdő, indító összegek lennének ezek? - Az elmúlt évek tapasztalata, hogy ha az OIH hozzásegít valami­hez kezdő összeggel, akkor a ma­gántőke, a magánvállalkozás, az ön­kormányzatok, a megyék összeáll­nak, hozzászerzik a többit Vagy fordítva: néha megvan egy alapösz­szeg, de nem elég, s akkor a Hivatal kisegít. Vannak műemléki jelen­tőségűprojectek, idegenforgalmiak, környezetvédelmiek, területfejlesz­tésiek. Aminek igen sikeres törté­nete van, azt kellene folytatni. Mennyi a négy milliárd forint? Az idegenforgalom jelenleg három mil­liárd dollár devizabevételt hoz az országnak. Ez olyan 260 milliárd forint. A négy milliárd reálértékben azt jelenti, hogy jövőre annyit tud­nánk fordítani az idegenforgalomra, mint 1988-ban. Tehát nem felleng­zős, túlméretezett összegről van itt szó. Ezt az összeget meg kell sze­rezni, s látnia kell a kormánynak, az idegenforgalmi szakmának, hogy egy ilyen jól megszervezett, jól át­gondolt ráfordítás eredményéből mindenki sokat nyerne. - Végül egy személyes kérdés: Ön eljött, hazatelepült Amerikából. Nem fél a kudarctól? Hiszen a sza­bályozott kapitalizmusból a vadka­pitalizmusba érkezett. - Ezt én úgy tapasztalom, hogy Európa, ez a világ új dolog számom­ra, de ugyanakkor egy nagyon izgal­mas kihívás. Ami itt folyik, három éve, ahhoz tulajdonképpen senki se ért. Se azok, akik itt éltek, se azok, akik külföldön éltünk. Ennek előz­ménye nemigen volt, ennek modell­je nemigen van. Ennek a vadságnak én a pozitívumait látom, vadul bur­jánzanak az ötletek, kezdeményezé­sek. Ezért nem félek a kudarctól. Itt vannak a vállalkozók, akik kockáz­tatnak, vannak az önkormányza­tokban, megyékben, kormányszin­ten emberek, akik a magánszektor­ban elérhető jelentős bevétel helyett szentelnek időt arra, hogy komoly dolgokkal, a jövő építésével foglal­kozzanak. És ezekkel az emberekkel együtt dolgozni kitűnő élmény szá­momra. - Köszönöm az interjút! Vissza­várjuk! Rafael Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents