Esztergom és Vidéke, 1993

1993-07-22 / 28-29. szám

223 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke az elmúlt hét végén Esztergomban járt, közel két napon át ismerkedett a várossal. A Bazilikában tett látogatása során találkozott dr. Dékány Vilmos segédpüspökkel, majd meghallgatta Baráti István orgonajátékát fenn a kóruson. Hosszan beszélgetett dr. Könözsy László polgármester társaságában az ismert orgonaművésszel és hangszerépítővel, aki elmondotta, hogy mekkora munka közepén rekedt meg a gyönyörű hangszer felújításával: - Az expó idején lesz 140 éves a székesegyház. Orgonafesztivált rendezhetnénk, ha elkészülne a munka. Itt vannak Magyarország legnagyobb orgonasípjai, hónapok óta nem tudjuk őket beépíteni. Ez a templom rangjához méltó hagszert kíván! A város vendégét a Vármúzeumban dr. Horváth István régész kalauzolta végig. Ezután exkluzív interjút adott lapunk számára. - Talán kicsit tolakodóan, de fél napon át „követtem" Önt városunkban. Milyen élményekkel távozik? - Nagyon mély élményekkel. Úgy is, mint hazatérő magyar, de úgy is, mint külföldi turista figyelem a hazai dolgokat. Azt hiszem, kevesen tudják, hogy itt milyen hatásokban lehet a látogatónak része, és milyen átfogó történelmi élményeket lehet átélni. Azt hittem, az itteni régészeti feltárásokat fél óra alatt át lehet tekinteni. Három órát eltöltöttünk az esztergomi Vármúzeumban, és még mindig nem jutottunk a végére. - Ön szerint milyenek mai lehetőségeink, hogy mindazt az értéket, ami itt található, megmutathassuk s a világ elé tárhassuk? - Nagyon fontos lenne, ha összefogna ez a térség, Esztergom, Dömös, Visegrád. Történelmi hátterük összefüggő. Kifelé azt látom fontosnak, hogy - legyenek a vendégek külföldi magyar csoportok, vagy külföldi turisták - egy nagyobb térséget tudjunk „kiajánlani". így nem egy várossal, egy műemlékkel, hanem egy sorozattal találkozik a külföldi vendég, s akkor azt gondolja, hogy ide érdemes eljönni, mert itt sok minden található, látható. Ha csak a Bazilikáról tud a kiránduló, akkor eljön ide Budapestről, majd visszamegy. Azt kellene elérni ebben a térségben, a Dunakanyarban, hogy a turisták idejöjjenek és itt tartózkodjanak. Innen menne be Budapestre, mert itt kellemes környezetben tud pihenni. Ezt kell kiépíteni! Több szállodai férőhely, több minőségi szálló, szép, zöld környezetben, szórakozási lehetőségekkel - legyen az tenisz, golf, lovaglás. Strandokra, úszómedencékre van szükség - úgy tudom, vannak itt termálforrások, melyeket jobban ki lehetne használLehorgonyozni a vendéget... ni. Tehát meg kellene alkotni az itt-tartózkodásnak, a kellemes itttartózkodásnak az alapjait. S akkor innen lehetne elmenni, meglátogatni a visegrádi, dömösi, szentendrei múzeumokat - hogy a helyieket ne is említsem, mert az magától értetődő. Vagy a Prímás pince! Nem mindennapi élmény ott ebédelni, vacsorázni! ják az egész turistaszezont. Nemcsak júliusra, augusztusra gondolok, hanem átfogóan áprilistól októberig. Ez aztán egy önmagát tápláló folyamat, ha jön a vendég, itt marad, itt költ, aztán abból a jövedelemből jól jár a vendéglátó, adóiból az önkormányzat vissza tudna forgatni a vendéglátás, vendégforgalom továbbfejlesztésére. Dr. Könözsy László, Téglássy Tamás és dr. Horváth István - Amerikai idegenforgalmi szakembertől hallottam a közelmúltban: a magyaroknak nincs stílusa. Bántott ez a kifejezés, aztán elgondolkodva rajta úgy érzem: van benne valami. Mi válthatta ki ezt a kifakadást? - Múltunknak vissza kell állítani a fényét! Bíboros úrral társalogtunk erről, mikor bemutatkozó látogatásonjártam nála. Őt is nagyon érdekli ez a dolog, ugyanezen okokból. Esztergom a katolikus egyház központja volt és ma is az - történelmi hagyományaival együtt. Ezt a szerepét vissza kell állítani. Tükrözze ezt jobban a város vendégforgalma! Eseményekben lehetne jobban kifejezésre juttatni ezt. Vannak már különböző rendezvények a Bazilikában, ezeket lehetne gazdagabbá, híresebbé tenni. Eseménysorozatokat kell összeállítani. Például éppen ezen a hétvégén vannak a várjátékok Visegrádon. Ez két nap látványosság, érdekesség. Az ilyen eseményeket láncra kellene fűzni, hogy egyik hétvégén Visegrád, a másikon Esztergom, a harmadikon egybekapcsolni Budapesttel, mert innen oda nem nehéz eljutni. - Itt tartani a vendéget... - Pontosan! Itt lehorgonyozni a vendéget és aztán élménydús programokat kidolgozni, amelyek átfog- Sőt! Megnyílhatnánk a Felvidék felé is, ha sikerülne a hidat újra felépíteni... -Ez természetes! Ha ez sikerülne, nagyon sokat jelentene, új, jelentős határátkelőhellyé válna Esztergom, növekedne a forgalom a főváros irányába is, és nemcsak a Felvidék, hanem Észak-Európa felé is megnyílnánk! A 10-es, 1 l-es utakat helyrehozva, forgalmukat koordinálva kellene a hidat újjáépíteni. Nem lenne rossz 1996-ra mindezt megvalósítani!!! - Nem illó dolog első találkozáskor pénzről beszélni. De ez most kikerülhetetlen. A közelmúltban készült Önnel egy egész oldalas interjú a Magyar Hírlapban és abban egy komoly összeget, négy milliárdot említ. Nem tudom, mekkora ez az összeg - miben tud segíteni? Mennyit tud lendíteni ebben a recessziós világban ez az idegenforgalmon? - Sokat. Ez azt tenné lehetővé, hogy jelentősebb létesítményeket, projekteket beindítsunk s megvalósítsunk 1996-ra. Minőségben kell komolyan előbbrelépnünk, nyugati vendégek elvárásait biztosítanunk. Egy ilyen szép kincstárnak, Vármúzeumnak, Bazilikának megvan a vonzereje. A vendéget az taszítja vissza, hogy mikor a határon átkel, bemegy a mosdóba, s ott nem azt a higiéniát találja, amit Ausztriában, Svájcban, Amerikában megszokott Azután: nincsenek turista információs irodák! Függetlenek, amelyek nem profitra működnek. Városi, önkormányzati információs iroda: ennek minden jelentősebb helységünkben lennie kell! Ezeket tudnánk orvosolni, ezeket a hiányosságokat, minőségi problémákat -Kezdő, indító összegek lennének ezek? - Az elmúlt évek tapasztalata, hogy ha az OIH hozzásegít valamihez kezdő összeggel, akkor a magántőke, a magánvállalkozás, az önkormányzatok, a megyék összeállnak, hozzászerzik a többit Vagy fordítva: néha megvan egy alapöszszeg, de nem elég, s akkor a Hivatal kisegít. Vannak műemléki jelentőségűprojectek, idegenforgalmiak, környezetvédelmiek, területfejlesztésiek. Aminek igen sikeres története van, azt kellene folytatni. Mennyi a négy milliárd forint? Az idegenforgalom jelenleg három milliárd dollár devizabevételt hoz az országnak. Ez olyan 260 milliárd forint. A négy milliárd reálértékben azt jelenti, hogy jövőre annyit tudnánk fordítani az idegenforgalomra, mint 1988-ban. Tehát nem fellengzős, túlméretezett összegről van itt szó. Ezt az összeget meg kell szerezni, s látnia kell a kormánynak, az idegenforgalmi szakmának, hogy egy ilyen jól megszervezett, jól átgondolt ráfordítás eredményéből mindenki sokat nyerne. - Végül egy személyes kérdés: Ön eljött, hazatelepült Amerikából. Nem fél a kudarctól? Hiszen a szabályozott kapitalizmusból a vadkapitalizmusba érkezett. - Ezt én úgy tapasztalom, hogy Európa, ez a világ új dolog számomra, de ugyanakkor egy nagyon izgalmas kihívás. Ami itt folyik, három éve, ahhoz tulajdonképpen senki se ért. Se azok, akik itt éltek, se azok, akik külföldön éltünk. Ennek előzménye nemigen volt, ennek modellje nemigen van. Ennek a vadságnak én a pozitívumait látom, vadul burjánzanak az ötletek, kezdeményezések. Ezért nem félek a kudarctól. Itt vannak a vállalkozók, akik kockáztatnak, vannak az önkormányzatokban, megyékben, kormányszinten emberek, akik a magánszektorban elérhető jelentős bevétel helyett szentelnek időt arra, hogy komoly dolgokkal, a jövő építésével foglalkozzanak. És ezekkel az emberekkel együtt dolgozni kitűnő élmény számomra. - Köszönöm az interjút! Visszavárjuk! Rafael Balázs