Esztergom és Vidéke, 1993

1993-07-22 / 28-29. szám

224 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE ## Z - .—. i IDOLAPOZÓ 1893. augusztus 1: Esztergom-Vízi­város, Esztergom szabad kir. város II. kerületénél vezetett telekkönyvi tulaj­doni lapon az 1893. július 31-én kelt adásvételi szerződés alapján az A sor 225 hr. szám alatt felvett alsó szigeti kertre a tulajdonjog, vétel jogcímén, az Esztergomi Torna Egyesület javá­ra bekebeleztetik. A vételár 950 ft. (Az eladó Krechnyák Ferenc) 1907: megalakul az Esztergomi Hajós Egylet, melynek az alapsza­bályban meghatározott célja: a sportnak, különösen a vízisportok gyakorlása által az erő, ügyesség és önfegyelem művelése, gymnastika szeretetének terjesztése és a társas élet élénkítése. Mindenkor kiváló gondját képezi az egyletnek, hogy víziveszé­lyek esetén a városnak és vidékének élet és vagyonmentésében a hajózás­ban gyakorlott tagjai által és csónakja­ival segítséget nyújtson." 1908: csónakháznak az erre a célra átalakított Kosik-féle uszodát használ­ják. 1912: a Kosik uszoda az EHE föl­szerelésekkel együtt leég. Az új csó­nakház a tagok és a város polgárai összefogásával hamarosan felépül az Esztergomi Torna Egyesület telké­nek Kis-Duna-parti részén. I. világháború: A csónakház és a fölszerelés a kellő őrzés és gondosko­dás hiányában nagyrészt tönkremegy. 1920: az EHE csatlakozik a nemzeti irányzatot képviselő Magyar Orszá­gos Véderő Egylethez (MOVE) - a kapcsolat révén ajándékba kapnak újabb csónakokat és a kornak megfe­lelő biztos társadalmi hátteret. 1925. augusztus 10: levél az Eszter­gom-vidéki Hitelbank Tekintetes Igazgatóságának: „A MOVE Eszter­gomi Hajós Egyesület régi hajós háza a Duna áradásai folytán már oly rossz állapotban volt, hogy azzal fenyege­tett, hogy a többszáz müliót érő hajós­parkunkat és felszerelésünket egy­szercsak maga alá temeti. Kény­szerülve voltunk tehát új hajóházat építtetni (...) a tagsági díjakból 50 mil­lió korona lett lekötve az építkezési költségek fedezésére (...) s még 220.000.000 koronára van szükség, szerelés megtépázva, de túlélte a há­borút, a klubtagok hamarosan rendbe­hozzák az épületet és megindul a vízi­sportolás. Az EHE, az újonnan alakuló ifjúsági szervezetek részvételével mű­ködik. 1948: A belügyminiszter minden MOVE egyesületet megszüntet. 1949 (Birtoklap): A magyar belügy­miniszter 626477/1948 IV.3 számú rendelete alapján a tulajdonjog, jutta­tás jogcímén, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa javára bekebeleztetik. Egyben az a körülmény, hogy az ingat­Az Esztergomi Hajós Egylet krónikájából 100 ÉVE KEZDŐDÖTT hogy az épületet teljesen felszerelve befejezhessük még e hónapban. 1933, Esztergomi Kalauz: - Sport szempontjából első helyen kell emlí­tenünk a Move Esztergomi Hajós Egylet gyönyörű csónakházát a Kis­Duna partján (épült 1925). Jelenleg Csonka-Magyarország legmoderneb­bül berendezett regatta-háza. Az egyik öltöző-helyiségben befödhető meden­ce is áll a télen evezni óhajtó tagok rendelkezésére. 1941 (Birtoklap): Az 1941. évi júli­us hó 22-én kelt ajándékozási szerző­dés és vázrajz alapján az 1. sz. alatti ingatlan bejegyeztetik, s a vázrajz sze­rinti megosztás után annak 3242/2 hr. számú ingatlanrészlet pedig az eddigi tulajdonos javára visszajegyeztetik. II. világháború: a Klubház és a föl­lan csak a magyar belügyminiszter hozzájárulásával terhelhető meg és idegeníthető el - feljegyeztetik. (Levél) Belügyminiszter - Alispán: ,Felhívom Komárom-Esztergom vár­megye alispánját, hogy a juttatott in­góságokat a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa tulajdonába 15. napon be­lül adja át és az átadással felvett jegy­zőkönyvet hozzám terjessze fel. Bp. 1949.01. 14." 1952 (Birtoklap): Tulajdonjog: Dolgozó Ifjúsági Szövetség javára (át­adás): - Az épületet az egymást követő ifjúsági szervezetek használják és megindul a Klubház alakítgatása; a gondnoki lakás bővítésének áldozata a sportolók zuhanyozója és öltözője, be­temetik a tanmedencét - a helyiség lett az öltöző (1984-ig). 1964: A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség elhagyja az épületet. - A város vezetése a kultúrotthon­ból az EHE épületébe telepíti a Zene­iskolát. - Megalakul az Esztergomi Hajós Klub, önfenntartó vízitúrázó sport­egyesületként. 1968 (Birtoklap): Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Városi Végre­hajtó Bizottságának 1968. október 15­én kelt nyilatkozata alapján az ingat­lan tulajdonjoga a Magyar Államot illeti meg, kezelő: Esztergom Városi Tanács V.B. Művelődési osztály. - Ebben az időben indult meg az EHE Klubház Zenedévé alakítása. 1989-re a határvízi problémák meg­szűnése újra lehetővé teszi a zavarta­lan vízrejárást. Ennek eredménye, hogy újraalakulnak a vízisport egye­sületek. 1992: Az egykori EHE csónaktáro­lót használó „Petőfi" Természetjáró S.E., a „Szent István" Diák S.E. (ka­jak, kenu), a 14.„Holló" vízicserkész csapat, a 830. „Szent Ferenc" vízicser­kész csapat és a „Vak Bottyán" Hor­gász Egyesület közös határozatával 1992. április 8-án újraalakult az 1907­ben alapított Esztergomi Hajós Egy­let. Az Alapszabályban meghatározott cél megegyezik az 1907-ben kitűzöt­tel: Az egylet célja a sportok, külö­nösen a vízisportok gyakorlása ál­tal az erö, ügyesség és önfegyelem müvelése... Rexa Iván B3355 1001/1848 Esztergom vármegye Egyetemének Galaczból közelebb vett hiteles tu­dósítás szerint, Moldva és Oláh ország többi részeiben, a mult évben lerakott tojásokbol kikelt sáskák az idén is nagy számmal mutatkoznak és tete­mes pusztításokat tesznek. Ezen pusztító férgek az ország alsó vidékeit több izben, különösen pedig a mult évben Tolna és Heves megye egy részét, az érdeklett tájakról lepték meg. Hogy tehát azon esetre, ha a sáskák Moldva és Oláh országban szárnyra kelve, hazánk felé vennék irányukat, azoknak pusztítása és kiirtása sikerrel eszközöltethessék, folyó évi Május 26-án 2135/B sz. alatt kelt rendeletem folytán, közlendőnek véltem azon ér­tekezést, melyet a m:kir: helytartó ta­nács felhívására a magyar egyetemi orvosikar választmánya kidolgozott ­és a inellyben a sáskák természettani megismertetése mellett, azoknak ki­fejlődési korukhoz képest czélszerü javaslatok tétetnek azon szerek és mó­dok iránt, mellyek által kevesbitésük és kiirtásuk foganattal eszközöltethe­tik^...) Belügyminiszter Szemere Bertalan m.k. 38338.1847. Vándorló sáskák természetéről és azoknak különbféle változó és vetkő­ző időszakaszokban miként lehető ki­pusztításokról A vándorló sáskák (Grillus migra­lorius lin.) Ásiábul és Afrikábul főké­pen Libiábul Afrikának belső része­iből jönnek hozzánk Európában. A napkeleti Tatár országi és arábiai pusz­tában esztendőnkint rettentő nagy so­kasággal szaporodnak; honnan az éh­ségtől kényszeríttetve vagy a szél­vészektől elragadtatva más tartomá­nyokba is elvándorolnak. Azok, mellyek Ásiában teremnek Európának éjszaki részeiben, a melyek pedig Af­ricában teremnek déli részeiben tele­pednek meg. Két és három hüvelyknyi is jelennek meg; délfelé vagy estve telepednek, és reggel minekutána a harmatot fölszáraztotta, és a levegőt megmelegítette fölrepülnek. Mentül fellebb emelkednek annál messzebb szándékoznak menni; de egyátaljában egy fa magosságánál fel­jebb nem emelkednek, Augusztus kö­zepe táján inkább a szél ellen szoktak menni, és ekkor csak abban igyekez­nek, hogy tojásaikat lerakják és mago­kat táplálják, és jaj annak a vidéknek Sáska - dokumentumok hosszúságúak egy általában nagyon társaság kedvelők, mellyekből ma­gyarázható az, hogy az éhség és nagy szaporodás miatt szörnyű nagy sereg­gel indulván, a napot egészlen megho­mályosítják, s honjokban sokszor 12 mértföldni helyet is eltakarnak; ná­lunk pedig 3 és 4 hüvelyknyi magos­ságra is feküsznek egymáson, mind­azon által nem csak az éhség, hanem a meleg és hideg eránt való nagy érzé­kenység által is indíttatnak vándorlá­saikra. A melegben jó kedvűek és könnyen repülnek; és a hidegben meg­merevednek; éjjel nem szeretnek a ko­pasz földön maradni, s ezért tömött gabonákba és füvekbe elbúvnak, a hol a széltül mentek lévén a fűszálakon tartózkodnak. Európában többnyire Júniusban, Júliusban és még későbbre a mellyen illyenkor letelepednek! mert azt nem csak azon őszön hanem azután való esztendőben is pusztítják, mivel a kikelő ifjú sáskák az új veté­seket füvet és leveleket, nem különben mindenféle ért gabonát megrontván és elpusztítván, mind az embereknek, mind az állatoknak, legnagyobb ellen­ségeivé lesznek, harapások nagyon érezhető a párosodás idején önnön magokat sem kimélvén az egymástol kapott sebek miatt elvesznek. - Ván­dorló sáskáknak szarvai alig három negyed hüvelyknyi hosszúságúak; nagy és vastag fejők hasonlít a lófő­höz, homloka kerek, álkapczája test­szinü, a főnek két felén közel az al­kapczához két nagy kék sötét folt va­gyon, a nyakukon hosszában vagyon egy vékony vonás a nőstényeken bar­nás. A melle, mellyet a nyak csigája egy kevéssé eltakar széles két felül pedig zöld és ollyan lágy mint a bár­sony, egy átaljában a színekben na­gyon különböznek, mellyet vagy az éghajlat vagy a különbféle szinüeknek egymással való párosodás okozhat, azonban ősz felé setétedni szoktak. Két hosszú szökő lábuk a többi 4. lábukkal együtt mellyeknek a végén két köröm vagyon, majd veresek, majd halovány test szinüek, czombjuk majd csak a fölső részekben zöld. Négy szárnyuk ollyanok mint egy fö­dél a felső szárnyuk alkalmasint kes­kenyek, amellyek a bakoknál a testnél jóval hosszabbak. Halovány sötét színű felső szárnyu­kon sok sötét fekete különbféle nagy­ságú és formájú petyek találtatnak, ezen felső szárnyak eltakarják a többi széles és összebonyolodott legyező formalag öszve ránczolt szárnyakat, mellyek fainabbak mint a felső szár­nyak. Olly sebességgel repülnek hogy csendes időben egy nap öt mértföldet is elmennek; rendszerint a szél viszi őket; de ez, ha csak nem igen nagy ellenében is szoktak repülni. Azon csi­korgó hangot, mellyet a bakoknál hal­hatni, nem csak a két felső szárnyaik­kal hanem a két szökő lábaikkal is okozzák, midőn ezeket sebesen a szár­nyaikhoz fenyik. (Közli: Bencze Cs. Attila Megyei Levéltár)

Next

/
Thumbnails
Contents