Esztergom és Vidéke, 1993

1993-07-22 / 28-29. szám

224 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE ## Z - .—. i IDOLAPOZÓ 1893. augusztus 1: Esztergom-Víziváros, Esztergom szabad kir. város II. kerületénél vezetett telekkönyvi tulajdoni lapon az 1893. július 31-én kelt adásvételi szerződés alapján az A sor 225 hr. szám alatt felvett alsó szigeti kertre a tulajdonjog, vétel jogcímén, az Esztergomi Torna Egyesület javára bekebeleztetik. A vételár 950 ft. (Az eladó Krechnyák Ferenc) 1907: megalakul az Esztergomi Hajós Egylet, melynek az alapszabályban meghatározott célja: a sportnak, különösen a vízisportok gyakorlása által az erő, ügyesség és önfegyelem művelése, gymnastika szeretetének terjesztése és a társas élet élénkítése. Mindenkor kiváló gondját képezi az egyletnek, hogy víziveszélyek esetén a városnak és vidékének élet és vagyonmentésében a hajózásban gyakorlott tagjai által és csónakjaival segítséget nyújtson." 1908: csónakháznak az erre a célra átalakított Kosik-féle uszodát használják. 1912: a Kosik uszoda az EHE fölszerelésekkel együtt leég. Az új csónakház a tagok és a város polgárai összefogásával hamarosan felépül az Esztergomi Torna Egyesület telkének Kis-Duna-parti részén. I. világháború: A csónakház és a fölszerelés a kellő őrzés és gondoskodás hiányában nagyrészt tönkremegy. 1920: az EHE csatlakozik a nemzeti irányzatot képviselő Magyar Országos Véderő Egylethez (MOVE) - a kapcsolat révén ajándékba kapnak újabb csónakokat és a kornak megfelelő biztos társadalmi hátteret. 1925. augusztus 10: levél az Esztergom-vidéki Hitelbank Tekintetes Igazgatóságának: „A MOVE Esztergomi Hajós Egyesület régi hajós háza a Duna áradásai folytán már oly rossz állapotban volt, hogy azzal fenyegetett, hogy a többszáz müliót érő hajósparkunkat és felszerelésünket egyszercsak maga alá temeti. Kényszerülve voltunk tehát új hajóházat építtetni (...) a tagsági díjakból 50 millió korona lett lekötve az építkezési költségek fedezésére (...) s még 220.000.000 koronára van szükség, szerelés megtépázva, de túlélte a háborút, a klubtagok hamarosan rendbehozzák az épületet és megindul a vízisportolás. Az EHE, az újonnan alakuló ifjúsági szervezetek részvételével működik. 1948: A belügyminiszter minden MOVE egyesületet megszüntet. 1949 (Birtoklap): A magyar belügyminiszter 626477/1948 IV.3 számú rendelete alapján a tulajdonjog, juttatás jogcímén, a Szakszervezetek Országos Tanácsa javára bekebeleztetik. Egyben az a körülmény, hogy az ingatAz Esztergomi Hajós Egylet krónikájából 100 ÉVE KEZDŐDÖTT hogy az épületet teljesen felszerelve befejezhessük még e hónapban. 1933, Esztergomi Kalauz: - Sport szempontjából első helyen kell említenünk a Move Esztergomi Hajós Egylet gyönyörű csónakházát a KisDuna partján (épült 1925). Jelenleg Csonka-Magyarország legmodernebbül berendezett regatta-háza. Az egyik öltöző-helyiségben befödhető medence is áll a télen evezni óhajtó tagok rendelkezésére. 1941 (Birtoklap): Az 1941. évi július hó 22-én kelt ajándékozási szerződés és vázrajz alapján az 1. sz. alatti ingatlan bejegyeztetik, s a vázrajz szerinti megosztás után annak 3242/2 hr. számú ingatlanrészlet pedig az eddigi tulajdonos javára visszajegyeztetik. II. világháború: a Klubház és a föllan csak a magyar belügyminiszter hozzájárulásával terhelhető meg és idegeníthető el - feljegyeztetik. (Levél) Belügyminiszter - Alispán: ,Felhívom Komárom-Esztergom vármegye alispánját, hogy a juttatott ingóságokat a Szakszervezetek Országos Tanácsa tulajdonába 15. napon belül adja át és az átadással felvett jegyzőkönyvet hozzám terjessze fel. Bp. 1949.01. 14." 1952 (Birtoklap): Tulajdonjog: Dolgozó Ifjúsági Szövetség javára (átadás): - Az épületet az egymást követő ifjúsági szervezetek használják és megindul a Klubház alakítgatása; a gondnoki lakás bővítésének áldozata a sportolók zuhanyozója és öltözője, betemetik a tanmedencét - a helyiség lett az öltöző (1984-ig). 1964: A Kommunista Ifjúsági Szövetség elhagyja az épületet. - A város vezetése a kultúrotthonból az EHE épületébe telepíti a Zeneiskolát. - Megalakul az Esztergomi Hajós Klub, önfenntartó vízitúrázó sportegyesületként. 1968 (Birtoklap): Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Városi Végrehajtó Bizottságának 1968. október 15én kelt nyilatkozata alapján az ingatlan tulajdonjoga a Magyar Államot illeti meg, kezelő: Esztergom Városi Tanács V.B. Művelődési osztály. - Ebben az időben indult meg az EHE Klubház Zenedévé alakítása. 1989-re a határvízi problémák megszűnése újra lehetővé teszi a zavartalan vízrejárást. Ennek eredménye, hogy újraalakulnak a vízisport egyesületek. 1992: Az egykori EHE csónaktárolót használó „Petőfi" Természetjáró S.E., a „Szent István" Diák S.E. (kajak, kenu), a 14.„Holló" vízicserkész csapat, a 830. „Szent Ferenc" vízicserkész csapat és a „Vak Bottyán" Horgász Egyesület közös határozatával 1992. április 8-án újraalakult az 1907ben alapított Esztergomi Hajós Egylet. Az Alapszabályban meghatározott cél megegyezik az 1907-ben kitűzöttel: Az egylet célja a sportok, különösen a vízisportok gyakorlása által az erö, ügyesség és önfegyelem müvelése... Rexa Iván B3355 1001/1848 Esztergom vármegye Egyetemének Galaczból közelebb vett hiteles tudósítás szerint, Moldva és Oláh ország többi részeiben, a mult évben lerakott tojásokbol kikelt sáskák az idén is nagy számmal mutatkoznak és tetemes pusztításokat tesznek. Ezen pusztító férgek az ország alsó vidékeit több izben, különösen pedig a mult évben Tolna és Heves megye egy részét, az érdeklett tájakról lepték meg. Hogy tehát azon esetre, ha a sáskák Moldva és Oláh országban szárnyra kelve, hazánk felé vennék irányukat, azoknak pusztítása és kiirtása sikerrel eszközöltethessék, folyó évi Május 26-án 2135/B sz. alatt kelt rendeletem folytán, közlendőnek véltem azon értekezést, melyet a m:kir: helytartó tanács felhívására a magyar egyetemi orvosikar választmánya kidolgozott és a inellyben a sáskák természettani megismertetése mellett, azoknak kifejlődési korukhoz képest czélszerü javaslatok tétetnek azon szerek és módok iránt, mellyek által kevesbitésük és kiirtásuk foganattal eszközöltethetik^...) Belügyminiszter Szemere Bertalan m.k. 38338.1847. Vándorló sáskák természetéről és azoknak különbféle változó és vetkőző időszakaszokban miként lehető kipusztításokról A vándorló sáskák (Grillus migralorius lin.) Ásiábul és Afrikábul főképen Libiábul Afrikának belső részeiből jönnek hozzánk Európában. A napkeleti Tatár országi és arábiai pusztában esztendőnkint rettentő nagy sokasággal szaporodnak; honnan az éhségtől kényszeríttetve vagy a szélvészektől elragadtatva más tartományokba is elvándorolnak. Azok, mellyek Ásiában teremnek Európának éjszaki részeiben, a melyek pedig Africában teremnek déli részeiben telepednek meg. Két és három hüvelyknyi is jelennek meg; délfelé vagy estve telepednek, és reggel minekutána a harmatot fölszáraztotta, és a levegőt megmelegítette fölrepülnek. Mentül fellebb emelkednek annál messzebb szándékoznak menni; de egyátaljában egy fa magosságánál feljebb nem emelkednek, Augusztus közepe táján inkább a szél ellen szoktak menni, és ekkor csak abban igyekeznek, hogy tojásaikat lerakják és magokat táplálják, és jaj annak a vidéknek Sáska - dokumentumok hosszúságúak egy általában nagyon társaság kedvelők, mellyekből magyarázható az, hogy az éhség és nagy szaporodás miatt szörnyű nagy sereggel indulván, a napot egészlen meghomályosítják, s honjokban sokszor 12 mértföldni helyet is eltakarnak; nálunk pedig 3 és 4 hüvelyknyi magosságra is feküsznek egymáson, mindazon által nem csak az éhség, hanem a meleg és hideg eránt való nagy érzékenység által is indíttatnak vándorlásaikra. A melegben jó kedvűek és könnyen repülnek; és a hidegben megmerevednek; éjjel nem szeretnek a kopasz földön maradni, s ezért tömött gabonákba és füvekbe elbúvnak, a hol a széltül mentek lévén a fűszálakon tartózkodnak. Európában többnyire Júniusban, Júliusban és még későbbre a mellyen illyenkor letelepednek! mert azt nem csak azon őszön hanem azután való esztendőben is pusztítják, mivel a kikelő ifjú sáskák az új vetéseket füvet és leveleket, nem különben mindenféle ért gabonát megrontván és elpusztítván, mind az embereknek, mind az állatoknak, legnagyobb ellenségeivé lesznek, harapások nagyon érezhető a párosodás idején önnön magokat sem kimélvén az egymástol kapott sebek miatt elvesznek. - Vándorló sáskáknak szarvai alig három negyed hüvelyknyi hosszúságúak; nagy és vastag fejők hasonlít a lófőhöz, homloka kerek, álkapczája testszinü, a főnek két felén közel az alkapczához két nagy kék sötét folt vagyon, a nyakukon hosszában vagyon egy vékony vonás a nőstényeken barnás. A melle, mellyet a nyak csigája egy kevéssé eltakar széles két felül pedig zöld és ollyan lágy mint a bársony, egy átaljában a színekben nagyon különböznek, mellyet vagy az éghajlat vagy a különbféle szinüeknek egymással való párosodás okozhat, azonban ősz felé setétedni szoktak. Két hosszú szökő lábuk a többi 4. lábukkal együtt mellyeknek a végén két köröm vagyon, majd veresek, majd halovány test szinüek, czombjuk majd csak a fölső részekben zöld. Négy szárnyuk ollyanok mint egy födél a felső szárnyuk alkalmasint keskenyek, amellyek a bakoknál a testnél jóval hosszabbak. Halovány sötét színű felső szárnyukon sok sötét fekete különbféle nagyságú és formájú petyek találtatnak, ezen felső szárnyak eltakarják a többi széles és összebonyolodott legyező formalag öszve ránczolt szárnyakat, mellyek fainabbak mint a felső szárnyak. Olly sebességgel repülnek hogy csendes időben egy nap öt mértföldet is elmennek; rendszerint a szél viszi őket; de ez, ha csak nem igen nagy ellenében is szoktak repülni. Azon csikorgó hangot, mellyet a bakoknál halhatni, nem csak a két felső szárnyaikkal hanem a két szökő lábaikkal is okozzák, midőn ezeket sebesen a szárnyaikhoz fenyik. (Közli: Bencze Cs. Attila Megyei Levéltár)