Esztergom és Vidéke, 1993

1993-06-24 / 25. szám

208 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A zene mindenkié? A zeneiskolás tanulók a bizo­nyítvány mellé kaptak egy tájékoz­tatót, melyben Reményi Károly igaz­gató úr leírja, hogy többen nem fizet­ték be a hangszerhasználati-pótlási­vásárlási díjat. Megkér mindenkit, hogy az elmaradt befizetéseket pótol­ják és az elkövetkezendőkben az éves díjat egy összegben fizessék be. A be­iratkozáson derült ki, hogy csak azt írták be, aki az elmaradt befizetését pótolta, valamint a 2000 Ft-ot, plusz a jövő évi tandíjat és a beírási díjat is befizette. Ezen kívül még aláírásával kellett a szülőnek igazolnia, hogy egyetért a leírtakkal, vagy kérelmezi írásban (megindokolva), hogy az összeget csak részletekben tudja befi­zetni. Azt, aki a jelen feltételeknek nem tett eleget, nem írták be! Mit tehet a szülő? Enged ennek a kényszernek, mert különben gyer­mekén csattan az ostor! Vannak zeneiskolák, ahol csak a kölcsönzött hangszerekért szednek karbantartási díjat, és ezt arra is költik. Itt Esztergomban, aki zeneiskolai hangszeren tanul, hangszerhasználati díjat; aki előképzés (hangszeren még nem tanul), vagy saját hangszerén ta­nul (zongoristák, gitárosok stb.), az hangszerpótlási-vásárlási díjat köteles fizetni, mindenkinek egységesen 2000 Ft-ot évente. Nem tudok a környéken olyan zeneiskoláról, ahol ilyen önké­nyesen, mindenkire kiterjedő pénzbe­fizetést erőszakolnának! A szülők mind a mai napig nem tudják, hogy az eddigi befizetéseket (közel 1,5 millió Ft-ot) mire fordítot­ták! Tudtommal új hangszerek vásár­lása az elmúlt években nem történt, a kölcsönzött hangszerek állaga sem ja­vult Pedig ez az összeg már elegendő lenne ezekre a kiadásokra. Nem titkolt szándéka az igazgató úrnak, hogy ezekből a befizetésekből Stainway zongorára gyűjt melynek ára 5 millió Ft felett van. Felháborítónak tartom, hogy olyan pénzösszeg befizetésére kéljek rész­letfizetési kedvezményt arni nem kö­telező! Arról már szó sincs, hogy men­tességet is lehessen kérni, a .kedvez­mény" csak részletfizetésre vonatko­zik. A még érvényben lévő, de az elő­készületben lévő új oktatási törvény sem tesz kötelezővé semmilyen tandí­jon kívüli befizetést Felháborítónak tartom, hogy nem írják be azokat akik nem akarják, vagy nem tudják befizet­ni ezt az összeget! Csak számolás kér­dése, hogy mekkora teher ez egy több­gyermekes családnál. (Pl. kétgyerme­kes család az előző évben nem tudott fizetni, most csak akkor írják be, ha befizet 8600 Ft-ot!) Megint a kispénzűeken, a gyerme­keken csattan az ostor! Törvény nincs az ilyen befizetések kierőszakolására, mégis zöld utat kapnak az ilyen egyéni kezdeményezések. Mit szól ehhez a város önkormányzata, oktatási bizott­sága? Úgy gondolom, nagy baj van, ha városunk zeneiskolájának létét ezen pénzösszeg be nem fizetése veszé­lyeztetné. Elgondolkodtató ellent­mondást vélek felfedezni. Gigantikus méretű zeneiskolát épít a város, de fenntartani és működtetni nem tudja!? Úgy érzem, az önkormányzat azért nem tudja úgy segíteni az iskolát (hangszervásárlás, karbantartás stb.), mint más városokban, mert az összes pénzt a zeneiskola óriási épületének befejezése emészti föl. Ha így maradnak a dolgok, akkor elmondhatjuk, hogy Kodály országá­ban, Esztergomban a zene nem min­denkié, csak aki fizet! Pásztói Tamás Tisztelt Pásztói úr! Bizonyára több szabadideje van mint nekem, hogy olyan gondok meg­oldását veszi a vállára, amire nem len­ne szükség. Bár a gondok megoldásá­ig nem jut el, csak a „felháborodásig". Jó lenne ha, szabadidejében rendez­né a dolgait akkor talán eszébe jutna, hogy egyike azon tanároknak, akik megszavazták a féléves 1000 Ft-os hangszerhasználati-pótlási díj össze­gét és akkor nem aggódott a nehéz helyzetű családok miatt (1991). „Pontosan" értesül az esztergomi Városi Zeneiskola életéről. Határozot­tan, kijelentő módban és múlt időben beszél arról, hogy kit írtunk be és kit nem. Ha valaki veszi a fáradságot hogy egy újság hasábjain állít dolgo­kat kényelmetlen, mi több: állításai valóságát kérdőjelezi meg, ha kiderül, hogy ez sem és az sem igaz. Az esztergomi Városi Zeneiskolá­ban bárki megtekintheti, hogy a hang­szerhasználati-pótlási díj befizetése nélkül is mindenkit beírtunk. Termé­szetesen ezt az összeget az év során rendezni kell, akár felmentéssel. „SENKIN NEM CSATTAN AZ OS­TOR!" Bármelyik szülő szeptember­től a szülői munkaközösség fogadó­óráján pontosan tájékozódhat a befize­tett összeg sorsáról. A hangszerek állapotát és a pénzek felhasználását illetően aggódását kö­szönöm, erről azonban az Alapítvány kuratóriuma, illetve a zeneiskola tan­testülete a Közalkalmazotti Tanács tagjaival közösen fog dönteni. írása során ismét abba a hibába esik, hogy pontatlan értesüléseket állításo­kat közöl. Veszélyes!!! A szavahihető­ség nem ér meg annyit hogy szóbe­szédnek felüljön az ember. Vagyis: a beruházási költség és a Zeneiskola működési költsége két külön dolog. Javaslom, kéljen fogadóórát a képvi­selő-testület bármelyik tagjától, vagy akár tőlem, mint képviselőtől és akkor ismételten elmagyarázom a két külön pénzügyi keretet. Amit ön gigantikus­nak lát nyilván kicsinységéből adódó­an, azt a szakemberek, szülők, gyerer­kek, kollégák csodálatosnak, meg­komponáltnak és előrelátónak tartják A növendéklétszám növekedését néz­ve rövidesen kicsinek bizonyul a je­lenlegi épület Kodály országában, Esztergomban, ha Pásztói úr kiszámolja (bár igaz, hogy ön nem matematika-szakos): heti 2 óra szolfézs és 2 x fél óra hang­szeres óra esetén négyes tanulónál 19,16 Ft a tanuló által befizetett óradíj. Ez kevesebb, mint 2 gombóc fagylalt ára. Kérem önt mutasson a Városban olyan általános iskolát ahol a külön­óra díja ennél kevesebb. A továbbiakban megkérem Pásztói úrat hogy nagyon fontolja meg, hogy mit ír le és mit terjeszt mert alaptalan vádaskodásaival, rágalmazásaival ügy­védhez fogok fordulni. „... kiben nem él a zene, S kin nem fog édes hangok egyezé­se: Az árulás -, furfang -, rablásra ter­mett, A lelke komoran jár, mint az éj, És amit érez, sötét mint pokol: Ilyenben sohse bízz!" (Shakespeare) Reményi Károly igazgató Jaj a kóbor ebeknek! A Polgármesteri Hivatal felhívja a la­kosság figyelmét hogy az önkormányzat köteles gondoskodni a kóbor ebek befo­gásáról. A képviselő-testület rendelete értel­mében ebet felügyelet nélkül kiengedni tilos, ezért május 17-tSl a város közterü­letén begyűjtik a kóbor állatokat. Pénteken a Szabadidőközpontban a Magyar Út Mozgalom hívei fórumot tar­tottak. Csurka István országgyűlési kép­viselő, a Magyar Út alapítvány létreho­zója volt az előadó. Tóth-Kurucz István megyénkbeli országgyűlési képviselő a legutóbbi parlamenti változásokat is­mertetve nyitotta meg a fórumot A nagy érdeklődésre való tekintettel egyúttal tagtoborozást is tartott a Magyar Ut Kö­rök-mozgalom. Csurka István előadását feszült figye­lem kísérte. Hívei többször tapssal fejez­ték ki tetszésüket - Sok minden nyom, meg serkent is egyúttal. Tudom, hogy ez a széleskörű érdeklődés a mai helyzetnek szól. A kor­mányzat amelyet mi hoztunk létre, sem minket sem a tömegeket nem elégíti ki. A Magyar Út a Magyar Igazság az­után született miután rájöttünk, hogy be­lülről képtelenek vagyunk hatni. Az MDF hatodik gyűlése jelezte, hogy sza­kadék tátong a tagság és a vezetők kö­zött Mi büszkén vállaltuk az MDF népi­nemzeti jellegét Ezzel szemben a párt­vezetés elszakadni látszott ettől a réteg­tói. Úgy vélték, hogy a népet felülről kell vezetni. Mi egyre mélyülő ellentétbe ke­rültünk a párt és a kormány vezetőivel szemben. Engem már 1990 nyarán fi­gyelmeztettek, hogy adjam át a Magyar Fórum szerkesztését Kulin Ferencnek. Az MDF minden döntésében támogató voltam, de kifejeztem elégedetlensége­met is. Zacsek Gyulával együtt állást foglaltam a Soros ügyben. Ot éven át 1992 nyaráig állandó szerzője voltam a Vasárnapi Újságnak Tobb mint 4 millió ember hallgatott Megfosztottak a legna­gyobb szószékemtől! Mindennel számot vetettem Azzal, pénz nincs benne. Ez bizonyíték, hogy az emberek mozdulnak a jó ügyért Ezen az úton végig kell^ menni. A helyzet válsá­gos: a Magyar Út Körök-mozgalom élet­képes. A mozgalom fontosabb, mint a pák. De az igazi radikálisok és a parla­menti demokrácia is kívánja az új pártot Napokon belül bejegyzik a Magyar Igaz­ság Pártot Az elitiéteg érdekből a hatalom szol­gálatába szegődik, kisajátítja a vezetői beindítása, a magyar áruk védelme. Végül ezekkel a szavakkal köszönt el: Demokratikusan harcolunk. Többen va­gyunk, mint gondolják. A legkisebbek, a meghurcoltak erejével lépünk a színpad­ra. Érzem a kihívást A magyar nép talá­lékonyságára van bízva a jövő! (Pálos) CSURKA ESZTERGOMBAN hogy a mozdulatlanság, a közöny kiiktat­ja a politikából a népi-nemzeti szellemet A kisgazdák romokban hevernek Tragi­kus, de nem véletlen. A keresztényde­mokraták nagyon tisztességesek, de csendesek. Az MDF most alkalmatlan a népi-nemzeti radikális irányzat képvise­letére. Ezért indult el a Magyar Út alapítvány. Tanulmányomat nácinak antiszemitá­nak, nyugat- és tőkeellenesnek minősí­tették A Magyar Út szél kíván lenni felemelkedésünk vitorlájában. Száz fo­rint meghirdetéssel már több mint 17 millió van a bankszámlán. Külföldről is jött befizetés. De sem állami, sem banki posztokat Kikiáltja magát menedzser­nek. Ez a nomenklatúra kiárusítja a nem­zeti vagyont. Leosztja a hatalmat. Ebből nem kérünk! Nincs más, mint újat kezdeni! Van esélyünk. A történelemben. Esze Tamás, Rákóczi Ferenc és a többiek pél­dát mutattak Van itt szélsőjobb veszély? Ugyan ké­rem! Csírájában akarják elfojtani a népi radikalizmust A Magyar Út július 3-án és 4-én országos gyűlést tart A Magyar Igazság Párt emberei felszólalnak ott Nem ígérhetek rózsás jövőt Reális képet festettem. Programunkban lesz új adó­törvény, új privatizáció, a vállalkozások

Next

/
Thumbnails
Contents