Esztergom és Vidéke, 1993

1993-06-24 / 25. szám

206 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IDŐLAPOZÓ 5 mániájának! Az sem számít, hogy - Demeter Béla szakértői tevékeny­- ségét még a párizsi béke megköté­a se előtt fejtette ki, tehát magyar állampolgárként, és így csak ma­- gyár bíróság vonhatná felelősség­• re. Demeter Bélát nem állították 1 bíróság elé soha, nyílt tárgyaláson c nem is lehetett volna elfogadható 1 vádpontokat megfogalmazni. Bu­karestbe szállították, súlyos bete­c gen, és az állam védelem pincéjébe zárták. Mi lett közben az Erdélyben ma­radt Unghváry Sándor sorsa? Ót . összeesküvés és hazaárulás, meg r tiltott határátlépés vádjával román l hadbíróság elé állították 1947 nya­. rán. Nyolc esztendei börtönre ítél­r ték, noha az összeesküvést nem . sikerült bizonyítani. Egyébként is i egyetlen vádlott volt, legfennebb r önmagával esküdhetett össze. . Szamosújvár börtönébe zárták, - abba a cellába, amelyben Rózsa Sándor utolsó éveit töltötte. Ezzel a két ember sorsa végkép j elvált egymástól. Demeter Béla f 1952-ben, 42 esztendős korában l meghalt a bukaresti állam védelem , pincéjében. Unghváry Sándor ra­' vasz csellel megszökött börtöné­ből. Rózsa Sándor szelleme, úgy , látszik, romantikus szökésre ösz­tönözte. Utóéletük is különbözik. Deme­. ter Bélát hivatalosan eddig senki . nem rehabilitálta. Két ország közé . esett, a történelem mélyébe, ahová . nehéz bepillantani. Unghváry t Sándor önmagát rehabilitálta. . Szökése után meg sem állt Nyuga­tig. Elvégezte a református teoló­; giát, papként szolgált az 1956-os i magyar menekültek táborában, majd történelmet tanított Ohio Ál­lami Egyetemén. Érdeklődésének : megfelelően kutatta a magyar his­tória és a kálvinista egyház titkait, így állt össze jeles tudományos munkája, angol nyelven: A XVI. századi reformáció Magyarorszá­gon a török elnyomatás alatt. Út­törő munka, joggal avatták érte a budapesti Református Teológia díszdoktorává múlt év tavaszán. Ott voltam a bensőséges ünnep­ségen. Az emelvényre, a tudós ősz pap mellé odaképzeltem fiatalon elpusztult harcostársát, Demeter Bélát is. Ők egymást igazolják és hitelesítik, ha már a világ megfe­ledkezett róluk. Nincs tragikusabb sors azoké­nál, akiknek a győztes jövő sem adja meg igazán az elégtételt. Ön­zetlen munkásai voltak eszménye­iknek, amelyek egyben a nemzel vagy nemzeti kisebbség gondjai, céljai és reménységei voltak, szol­gálatuk tette őket az ármány áldo­zataivá, de aztán tetteik, alakjuk lassan belevész a múló idő ködé­be. A történelmi igazságtétel nem találja őket, mert két vagy három országra oszlott az életük, és mindegyik ország a maga áldoza­tait tartja számon, igyekszik még életükben jóvá tenni az ellenük el­követett igazságtalanságokat vagy legalább holtukban kiengesztelni az emléküket. Két olyan hiányzó maradt az er­délyi rehabilitáltak névsorolvasá­sán, akik éppen Erdélyért tettek a legtöbbet. Egyik életével fizetett a hűségéért, a másik fél évszázados bujdosással, hazátlansággal. Munkásságuk, harcuk egy idő­szakban egybekapcsolódott Ko­lozsvárott, de egyéni sorsútjaik szétválása után is egyazon eszme és hit szolgálatában dolgoztak és szenvedtek tovább. Demeter Béla újságíró volt, Unghváry Sándor tanár és népművelő. Ha képzelet­ben felidézzük a harmincas évek bégének Kolozsvárját, Demeter Bélát szerkesztőségi szobákban látjuk, Unghváry Sándort az Erdé­lyi Magyar Közművelődési Egye­sület rendezvényein. Demeter har­ninc esztendős sincs még akkor, a angos Keleti Újság munkatársa, :gyben pedig a magyar földműve­sek szakmai folyóiratának, az Er­ié lyi Gazdának a főszerkesztője, ágyképpen leköti a politika és a alvak életének ezernyi gondja, a nagyar gazdatársadalom megpró­)áltatásai a román hatalom nyo­nása alatt. Maga is falusi szüle­ésű, Somkeréken látta meg a nap­világot, Beszterce-Naszód me­gyében, egy néppel érző községi egyző fiakánt. Székelyudvarhelyi liákévei közelebb hozzák a pa­asztság életéhez, tanulmányozni ;ezdi a falvak társadalmi és gaz­tasági viszonyait. Huszonegy esz­endősen könyvet ad ki Kolozsvá­ott, Hogyan tanulmányozzam a alu életét? címmel. Szociográfiai érdőívek foglalata ez a kötet, 110 érdéssel és útmutatásokkal. De­neter Béla lelkes tagja az újonnan idült főiskolás mozgalomnak, mely lapot is kiad, az egyesülés nevével, Erdélyi Fiatalok címmel. László Dezső jeles tudós pap, a költő Dsida Jenő, az iroda­lomtörténész Jancsó Elemér, en­nek nevezetes testvére, Jancsó Bé­la, a kisebbségi jogász Mikó Imre, a műtörténész és építész Debre­czeni László és mások a csoportu­lás, illetve a folyóirat irányítói, fő­munkatársai. Demeter Béla az er­délyi magyar falvak viszonylag zárt világát kutatja, illetve erre ösztönöz. Érdeklődése példásan nyitott a hasonló román falukutató mozgalom és a nagyvilágban fo­lyó szociológiai vizsgálatok iránt. A bukaresti közgazdasági főiskola hallgatójaként személyes kapcso­latot épít ki a román falukutatás akkoriban világszerte becsült tu­dósával, Dimitrie Gusti profesz­szorral, és cikkeket ír a munkássá­gáról. Demeter Béla tehát soha nem volt a magyar elzárkózás híve, de mindenkor megmaradt a magyar Beke György: A történelmünk szakadékában nép szolgálatában és Erdély hűsé­gén. Ugyanabban az időben Ungh­váry Sándor népművelőként tevé­kenykedett Kolozsvárott. Nagy­kőrös szülötte ő, és szintén vonza a szociológiai kutatás. A Magyar Szemlében, Szekfü Gyula és Eck­hard Sándor rangos folyóiratában közöl tanulmányt Kolozsvár nem­zetiségi viszonyairól, saját kutatá­sai alapján tárja fel az erőszakos román betelepítéseket. 1938-ban vagyunk, Unghváry Sándor, a debreceni és innsbrucki egyete­men végzett történelemtanár szin­tén a népek barátságának híve és munkálója. Egy francia nyelvű fo­lyóiratban, a második világháború idején, a dunavölgyi föderáció le­hetőségeiről cikkezik. Tehát szét­tekint a nagyvilágban, mindenkor megtartva elkötelezettségét a ma­gyarság iránt. Mind a ketten, Demeter Béla és Unghváry Sándor belekerül a há­ború viharába. Demeter Béla 1944 nyarán az antifasiszta ellenállást segíti Kolozsvárott, majd Buda­pestre menekül. Unghváry Sándor az oroszok megérkezése után, né­hány napig, a város senki által ki nem nevezett polgármestere. Ugyanis az eltávozott városvezető neki adta át az irattárat és a kulcso­kat, persze, minden hatalom nél­kül. Unghváry egyetlen hatalma úgyis a betű, a szó, az igazság. Tanári állást vállal a kolozsvári re­formátus kollégiumban, a neveze­tes Farkas utcában, s egyben az erdélyi magyar hitelszövetkezetek központjának munkatársa. Ebbeli minőségében bejárja a Székelyföl­det, megismeri a magyar falvak ellen elkövetett román nacionalis­ta bűnöket, gyilkosságokat, ke­gyetlenségeket, rablásokat Tanul­mányozza például a román adópo­litikát, amely sokszorosan na­gyobb adókkal sújtja a magyar vállalkozókat, iparosokat, mint a román társaikat. Mindezen adato­kat Budapestre juttatja ki, Nagy Ferenc miniszterelnökhöz. Ezek­ből áll össze 1946-ban az Erdélyi helyzet című könyve, a Magyar Parasztszövetség kiadásában. Szerzője álnevet használt, Kele­men Sándorként jegyzi magát, de a kötet tényeit és igazságait az er­délyi irodalom menekülni kény­szerült nagysága, Tamási Áron előszava hitelesíti. Demeter Béla talán ugyaneze­ket az adatokat vagy ezeket is fel­használta, mint a magyar békekül­döttség szakértője. Széleskörű ro­mániai helyismerete alapján, De­meter Béla hasznos segítséget nyújthatott a magyar békedelegá­ciónak, mit sem sejtve arról, hogy a döntést a nagyhatalmak eleve meghozták, minden érv, minden adat és minden igazság súlytalan­ná válik azonnal ebben a diplomá­ciai küzdelemben. Moszkva és Sztálin eleve kimondta a verdiktet Erdélyre, Magyarországra. Le­vonhat-e ez bármit is a szociográ­fus lapszerkesztő érdemeiből? De figyel Demeter Bélára Buka­rest is. Unghváryval egyszerre vá­lik a kommunista mezbe öltöző román nacionalizmus üldözendő ellenségévé. Demeter Béla egye­lőre Magyarországon él, de itt is mind sűrűbb körülötte a gyanak­vás. Vidékre menekül, a román na­cionalizmus bosszúja ott is utoléri. Mégpedig a kommunista Magyar­ország adja ki Gheorghiu-Dej Ro-

Next

/
Thumbnails
Contents