Esztergom és Vidéke, 1993

1993-06-24 / 25. szám

206 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IDŐLAPOZÓ 5 mániájának! Az sem számít, hogy - Demeter Béla szakértői tevékeny- ségét még a párizsi béke megkötéa se előtt fejtette ki, tehát magyar állampolgárként, és így csak ma- gyár bíróság vonhatná felelősség• re. Demeter Bélát nem állították 1 bíróság elé soha, nyílt tárgyaláson c nem is lehetett volna elfogadható 1 vádpontokat megfogalmazni. Bukarestbe szállították, súlyos betec gen, és az állam védelem pincéjébe zárták. Mi lett közben az Erdélyben maradt Unghváry Sándor sorsa? Ót . összeesküvés és hazaárulás, meg r tiltott határátlépés vádjával román l hadbíróság elé állították 1947 nya. rán. Nyolc esztendei börtönre ítélr ték, noha az összeesküvést nem . sikerült bizonyítani. Egyébként is i egyetlen vádlott volt, legfennebb r önmagával esküdhetett össze. . Szamosújvár börtönébe zárták, - abba a cellába, amelyben Rózsa Sándor utolsó éveit töltötte. Ezzel a két ember sorsa végkép j elvált egymástól. Demeter Béla f 1952-ben, 42 esztendős korában l meghalt a bukaresti állam védelem , pincéjében. Unghváry Sándor ra' vasz csellel megszökött börtönéből. Rózsa Sándor szelleme, úgy , látszik, romantikus szökésre ösztönözte. Utóéletük is különbözik. Deme. ter Bélát hivatalosan eddig senki . nem rehabilitálta. Két ország közé . esett, a történelem mélyébe, ahová . nehéz bepillantani. Unghváry t Sándor önmagát rehabilitálta. . Szökése után meg sem állt Nyugatig. Elvégezte a református teoló; giát, papként szolgált az 1956-os i magyar menekültek táborában, majd történelmet tanított Ohio Állami Egyetemén. Érdeklődésének : megfelelően kutatta a magyar história és a kálvinista egyház titkait, így állt össze jeles tudományos munkája, angol nyelven: A XVI. századi reformáció Magyarországon a török elnyomatás alatt. Úttörő munka, joggal avatták érte a budapesti Református Teológia díszdoktorává múlt év tavaszán. Ott voltam a bensőséges ünnepségen. Az emelvényre, a tudós ősz pap mellé odaképzeltem fiatalon elpusztult harcostársát, Demeter Bélát is. Ők egymást igazolják és hitelesítik, ha már a világ megfeledkezett róluk. Nincs tragikusabb sors azokénál, akiknek a győztes jövő sem adja meg igazán az elégtételt. Önzetlen munkásai voltak eszményeiknek, amelyek egyben a nemzel vagy nemzeti kisebbség gondjai, céljai és reménységei voltak, szolgálatuk tette őket az ármány áldozataivá, de aztán tetteik, alakjuk lassan belevész a múló idő ködébe. A történelmi igazságtétel nem találja őket, mert két vagy három országra oszlott az életük, és mindegyik ország a maga áldozatait tartja számon, igyekszik még életükben jóvá tenni az ellenük elkövetett igazságtalanságokat vagy legalább holtukban kiengesztelni az emléküket. Két olyan hiányzó maradt az erdélyi rehabilitáltak névsorolvasásán, akik éppen Erdélyért tettek a legtöbbet. Egyik életével fizetett a hűségéért, a másik fél évszázados bujdosással, hazátlansággal. Munkásságuk, harcuk egy időszakban egybekapcsolódott Kolozsvárott, de egyéni sorsútjaik szétválása után is egyazon eszme és hit szolgálatában dolgoztak és szenvedtek tovább. Demeter Béla újságíró volt, Unghváry Sándor tanár és népművelő. Ha képzeletben felidézzük a harmincas évek bégének Kolozsvárját, Demeter Bélát szerkesztőségi szobákban látjuk, Unghváry Sándort az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület rendezvényein. Demeter harninc esztendős sincs még akkor, a angos Keleti Újság munkatársa, :gyben pedig a magyar földművesek szakmai folyóiratának, az Erié lyi Gazdának a főszerkesztője, ágyképpen leköti a politika és a alvak életének ezernyi gondja, a nagyar gazdatársadalom megpró)áltatásai a román hatalom nyonása alatt. Maga is falusi szüleésű, Somkeréken látta meg a napvilágot, Beszterce-Naszód megyében, egy néppel érző községi egyző fiakánt. Székelyudvarhelyi liákévei közelebb hozzák a paasztság életéhez, tanulmányozni ;ezdi a falvak társadalmi és gaztasági viszonyait. Huszonegy eszendősen könyvet ad ki Kolozsváott, Hogyan tanulmányozzam a alu életét? címmel. Szociográfiai érdőívek foglalata ez a kötet, 110 érdéssel és útmutatásokkal. Deneter Béla lelkes tagja az újonnan idült főiskolás mozgalomnak, mely lapot is kiad, az egyesülés nevével, Erdélyi Fiatalok címmel. László Dezső jeles tudós pap, a költő Dsida Jenő, az irodalomtörténész Jancsó Elemér, ennek nevezetes testvére, Jancsó Béla, a kisebbségi jogász Mikó Imre, a műtörténész és építész Debreczeni László és mások a csoportulás, illetve a folyóirat irányítói, főmunkatársai. Demeter Béla az erdélyi magyar falvak viszonylag zárt világát kutatja, illetve erre ösztönöz. Érdeklődése példásan nyitott a hasonló román falukutató mozgalom és a nagyvilágban folyó szociológiai vizsgálatok iránt. A bukaresti közgazdasági főiskola hallgatójaként személyes kapcsolatot épít ki a román falukutatás akkoriban világszerte becsült tudósával, Dimitrie Gusti profeszszorral, és cikkeket ír a munkásságáról. Demeter Béla tehát soha nem volt a magyar elzárkózás híve, de mindenkor megmaradt a magyar Beke György: A történelmünk szakadékában nép szolgálatában és Erdély hűségén. Ugyanabban az időben Unghváry Sándor népművelőként tevékenykedett Kolozsvárott. Nagykőrös szülötte ő, és szintén vonza a szociológiai kutatás. A Magyar Szemlében, Szekfü Gyula és Eckhard Sándor rangos folyóiratában közöl tanulmányt Kolozsvár nemzetiségi viszonyairól, saját kutatásai alapján tárja fel az erőszakos román betelepítéseket. 1938-ban vagyunk, Unghváry Sándor, a debreceni és innsbrucki egyetemen végzett történelemtanár szintén a népek barátságának híve és munkálója. Egy francia nyelvű folyóiratban, a második világháború idején, a dunavölgyi föderáció lehetőségeiről cikkezik. Tehát széttekint a nagyvilágban, mindenkor megtartva elkötelezettségét a magyarság iránt. Mind a ketten, Demeter Béla és Unghváry Sándor belekerül a háború viharába. Demeter Béla 1944 nyarán az antifasiszta ellenállást segíti Kolozsvárott, majd Budapestre menekül. Unghváry Sándor az oroszok megérkezése után, néhány napig, a város senki által ki nem nevezett polgármestere. Ugyanis az eltávozott városvezető neki adta át az irattárat és a kulcsokat, persze, minden hatalom nélkül. Unghváry egyetlen hatalma úgyis a betű, a szó, az igazság. Tanári állást vállal a kolozsvári református kollégiumban, a nevezetes Farkas utcában, s egyben az erdélyi magyar hitelszövetkezetek központjának munkatársa. Ebbeli minőségében bejárja a Székelyföldet, megismeri a magyar falvak ellen elkövetett román nacionalista bűnöket, gyilkosságokat, kegyetlenségeket, rablásokat Tanulmányozza például a román adópolitikát, amely sokszorosan nagyobb adókkal sújtja a magyar vállalkozókat, iparosokat, mint a román társaikat. Mindezen adatokat Budapestre juttatja ki, Nagy Ferenc miniszterelnökhöz. Ezekből áll össze 1946-ban az Erdélyi helyzet című könyve, a Magyar Parasztszövetség kiadásában. Szerzője álnevet használt, Kelemen Sándorként jegyzi magát, de a kötet tényeit és igazságait az erdélyi irodalom menekülni kényszerült nagysága, Tamási Áron előszava hitelesíti. Demeter Béla talán ugyanezeket az adatokat vagy ezeket is felhasználta, mint a magyar békeküldöttség szakértője. Széleskörű romániai helyismerete alapján, Demeter Béla hasznos segítséget nyújthatott a magyar békedelegációnak, mit sem sejtve arról, hogy a döntést a nagyhatalmak eleve meghozták, minden érv, minden adat és minden igazság súlytalanná válik azonnal ebben a diplomáciai küzdelemben. Moszkva és Sztálin eleve kimondta a verdiktet Erdélyre, Magyarországra. Levonhat-e ez bármit is a szociográfus lapszerkesztő érdemeiből? De figyel Demeter Bélára Bukarest is. Unghváryval egyszerre válik a kommunista mezbe öltöző román nacionalizmus üldözendő ellenségévé. Demeter Béla egyelőre Magyarországon él, de itt is mind sűrűbb körülötte a gyanakvás. Vidékre menekül, a román nacionalizmus bosszúja ott is utoléri. Mégpedig a kommunista Magyarország adja ki Gheorghiu-Dej Ro-